ápr 26, 2021
6 Views
0 0

Zsiday Viktor mérges lett

Written by

Zsiday szerint a jó adat életet ment, adat nélkül vakon repülünk

Vasárnap tett közzé a kormány egy érdekes táblázatot arról, hogy a különböző típusú oltások második adagja után hányan betegedtek és haltak meg Magyarországon. Ezt követően részletesen bemutattuk, hogy ebben a formában miért nincs sok értelmük a magyarországi vakcinahatékonysági eredményeknek. Az adatokból ugyanis lehetetlen megállapítani, hogy melyik vakcina jobb vagy rosszabb. Csak annyit lehet elmondani, hogy az oltások általánosságban jelentősen csökkentik a halálozás esélyét. Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutató, a Pfizer/BionTech vakcina egyik fejlesztője sem hagyta szó nélkül a kormányzati statisztikát, szerinte a közzétett adatokból nem kellene messzemenő következtetéseket levonni, azok ebben a formában teljesen félrevezetők.

Ezek után külön blogbejegyzéssel jelentkezett Zsiday Viktor is a témában. A portfóliómenedzser már írása elején leszögezi: nem virológus és nem is orvos, viszont a számokhoz ért.

Ezért mérgeltem fel magam a kormányzat által közzétett táblázaton,

amelyben az szerepel, hogy a különböző oltások (második oltás beadása után) után hányan betegedtek meg idehaza, és arra szolgálna, hogy bemutassuk, melyik oltás milyen hatékony” – folytatja a szakember, majd hozzáteszi: a probléma az, hogy ez a táblázat ennek megítélésére teljesen alkalmatlan.

Zsiday Viktor szerint a táblázat célja nyilvánvaló: bebizonyítani, hogy az ún. keleti vakcinák jobbak, mint a “nyugatiak”, csakhogy ezek az adatok ebben a formában nagyjából semmire sem jók, sem ennek alátámasztására, sem cáfolására. Erre magyarázatot is ad.

“Gondoljunk bele, hogy ha egy adott vakcinából 100 000 ember megkapta 1 éve mindkét oltását, és a mai napig megbetegszik 10, egy másik oltás esetén viszont csak egy hete kapták meg mindkét oltást, és megbetegszik 5, akkor állíthatjuk-e azt, hogy az 5 megbetegedést produkáló oltás hatékonyabb? Nyilván nem, hiszen az első esetben egy év volt a megbetegedésre, a másodikban meg csak egy hét. Időarányosan tekintve, az első típusú oltással 0,2 ember betegedett meg hetente, míg a másodiknál 5. Így már egészen más a kép, nem?” – fogalmaz Zsiday Viktor.

Kiemelte azt is a portfóliókezelő, hogy a két oltást lehet hogy teljesen más életkorban, alapbetegséggel rendelkező emberek kapták, ami megint hatalmas különbségeket generálhat. Továbbá a járványügyi helyzet is lehet hogy teljesen más volt egy hete mint mondjuk fél éve, ami megint módosítja a számokat.

“Egyrészt a Pfizerrel december végén/január elején kezdtek oltani, tehát már január végétől vannak akik második oltással rendelkeznek, míg a keleti vakcináknál február végétől oltanak, tehát második oltással csak március végétől rendelkeznek az emberek. Azaz összehasonlítjuk bő 3 hét megbetegedetteinek számát sok hét alatt megbetegedettekkel (a halálozásokról már nem is beszélek, mert nemzetközi adatok szerint átlagosan a megbetegedéstől 3 hét telik el az elhunyásig, tehát még rövidebbé válik a valós összehasonlítható időtáv). Az Astra Zenecánál még izgalmasabb a helyzet, mert ott március elsejétől csak 12 hétre adják a második oltást, tehát az összehasonlításban (úgy tűnik) csak azok vannak benne, akik februárban kapták meg az első oltást. S ha ez nem lenne elég: az Astra-val 60 alatti krónikus betegeket oltottak, míg Sinopharmmal 60 feletti időseket, és a többi oltásnál is hasonló különbségek vannak” – sorolja.

A teljesen más időtáv és a teljesen más karakterisztikával rendelkező beoltottak miatt az adatok semmilyen összehasonlításra nem alkalmasak

– véli Zsiday Viktor, aki szerint viszont szükség lenne olyan tanulmányra, mint amit Nagy-Britannia, Izrael, de még Chile is közzétett. “Ugyanarra az időtávra, összehasonlítható mutatókkal rendelkező emberekre bemutatni az oltások valós életbeli hatékonyságát” – javasolja.

Hangsúlyozza ugyanis, hogy “minden magyar érdeke, hogy tudjuk, hogy valójában mi mennyire működik, mert ezen is fog múlni, hogy el tudjuk-e kerülni az őszi-téli újabb hullámot (pláne hogy jönnek a mutánsok, amelyek mindent boríthatnak!)”.

Ha a sötétben tapogatózunk, akkor lehet hogy nem fogjuk tudni elkerülni az újabb hullámot

– figyelmeztetett. “Ha nem tudjuk elkerülni, akkor az minden magyarnak fájni fog. Emberileg és gazdaságilag is!” – mutatott rá. Szerinte a jó adat életet ment, valamint adat nélkül pedig csak vakon repülünk.

Bejegyzése végén arra is kitért Zsiday Viktor, hogy nem oltásellenes, sőt nem is keleti vakcinaellenes, mert kedden kapja meg a második adag Szputnyikot.

Ízekre szedte a biostatisztikus a táblázatot

Zsiday Viktor befektetési szakemberhez hasonló következtetéseket vont le az RTL Klub hétfő esti híradójának nyilatkozva Ferenci Tamás biostatisztikus, aki szerint a táblázat káros a magyar járványügyre nézve. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja szerint azért van ez így,

  • mert a táblázatban a kormány olyan adatokat közöl, amelyek értelmezhetetlenek,
  • emellett perspektivikusan is romboló, mert hivatalos közlésként jelenik meg egy rossz minőségű elemzés eredménye,
  • valamint 12 óra alatt megvalósult, hogy futja ez a táblázat nagy köröket fut be a védőoltás-ellenes fórumokon, Facebook-oldalakon. Az amerikai adatokhoz képest ez a táblázat nagyságrendekkel magasabb és rosszabb adatokat tartalmaz – jegyezte meg. Borzasztóan jó muníciója lesz ez a táblázat a védőoltás-elleneseknek – vetítette előre.

Kiemelte, hogy természetes, hogy például a Moderna-vakcinák esetén nagyobb a halálozási ráta, hiszen ezzel oltottak januárban az idősotthonokban, 90 év feletti emberek kapták ezt a típust.

Három problémát azonosított a táblázattal:

  1. Nem derül ki a táblázatból, hogy figyelembe vették-e, mennyi idő telt el az egyes oltások beadása óta. Ha egy oltást régebben adtunk be és több idő telt el, akkor persze, hogy több betegség és több halálozás lesz, hiszen az oltottaknak több idejük volt megbetegedni és meghalni. Példát is hozott erre: Pfizerrel kezdődtek az oltások, már január utolsó hetében adtak be Magyarországon második oltásokat ezzel a típussal, február első hetében már tömegesen. Másik oldalon viszont a kínai oltás esetében március második hetében volt érdemi mennyiségű második adag oltás először, miközben áprilisban már lezárták a táblázatot. Így értelemszerű, hogy a kínai oltóanyag beadása után nincs akkora megbetegedési szám, hiszen nem telt el annyi idő, pláne nem telt el annyi idő, hogy kiderüljön, hányan haltak meg a kínai oltás beadása után – magyarázta. Ezt nem lehet összevetni azzal a vakcinával, amely esetében az érintettek több hónapon át ki voltak és vannak téve a megbetegedés és halálozás kockázatának – tette hozzá.
  2. Nem ugyanolyan betegeket, nem ugyanolyan kockázatú betegeket oltottak az egyes vakcinákkal, emiatt a tapasztalt betegségeket és halálozásokat nem lehet egymással összevetni. Ilyen aspektus például az életkor: 80 év felett háromszor annyi beteget oltottak be idehaza Pfizerrel, mint a kínai vakcinával. AstraZeneca-vakcinát alig adtak be 60 év felettieknek. Akkor felmerül a kérdés: hogyan lehetne összevetni egy halálozási statisztikát egy 60 év alatti populáció és egy 90 év feletti populáció esetében. A társbetegségek a másik fontos szempont: volt olyan vakcina ugyanis, amivel nem oltották az ilyen jelentkezőket. Szintén fontos megbetegedési kockázat az, hogy Pfizert kaptak az egészségügyi dolgozók. Az sem mindegy, hogy mikor oltották ezeket az embereket: nem ugyanaz volt a járványügyi külső kockázat januárban, valamint például három héttel ezelőtt – húzta alá. Az összes fentebb sorolt szempont figyelmen kívül maradt ebben a táblázatban – tette hozzá a biostatisztikus.
  3. Nincsen oltatlan kontroll. Nincsen kontrollcsoport a vizsgálatban, ezért nem tudjuk, hogy néznek ki ezek az adatok az oltatlanok esetében – húzta alá. Ha mérni akarjuk, hogy mennyivel csökkenti egy vakcina a megbetegedés kockázatát, akkor látni kéne, hogy mihez képest csökkenti. A táblázat szerint a második oltás után meghalt 273 fő, azonban nagyon nem mindegy, hogy közben az oltatlanok között hányan veszítették életüket ezalatt. Kellene egy összehasonlítási alap.

Azt már csak halkan tette hozzá, hogy ezek a számok elég furcsán magasak is – jegyezte meg. Az amerikaiak most közölték az adataikat: 84 millió második oltással oltatjuk volt és ebből halt meg 70-80 halott. Nekünk egy körülbelül 1 millió oltottból volt ennél sokkal magasabb halálozási szám – mutatott rá az érdekességre. Felmerül ezek után, hogy pontosan mikor számolták ki az oltások hatását, mennyi időt vártak a második oltás után, vagy egyből a második adag beadását követően nézték az adatokat.

Boldogkői Zsolt biológus az RTL Klubnak úgy fogalmazott, hogy a táblázat egy kommunikációs baklövés. Kiemelte, hogy Pfizerrel kezdték el oltani a legidősebbeket, a krónikus betegeket, valamint az egészségügyi dolgozók is ilyen vakcinát kaptak, és ők a leginkább kitettek a vírusnak. Ezek miatt érthető, hogy magasabb a halálozás ezekben a csoportokban.

A csatorna kereste a kormányt is, hogy mit szól a táblázatot ért szakértői kritikákhoz, azonban érdemben nem reagáltak a megkeresésre.

Címlapkép: Előkészítik oltáshoz az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Nyírbátori Szakrendelőjében kialakított oltóponton 2021. április 26-án. Forrás: MTI/Balázs Attila

www.portfolio.hu/gazdasag/20210427/zsiday-viktor-merges-lett-480412

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Gazdaság · portfolio.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?