nov 22, 2020
16 Views
0 0

Xbox Series X: mit tud az új generáció legerősebb konzolja?

Written by

Jelen sorok írásakor két nap híján 19 éve: 2001. november 15-én jelent meg az első Xbox. A konzolt eredetileg még 1998-ban a Microsoft DirectX csapatából négy mérnök, Kevin Bachus, Seamus Blackley, Ted Hase és annak vezetője, Otto Berkes találták ki, amikor szétszereltek néhány Dell laptopot, hogy annak segítségével megépítsenek egy Microsoft Windows támogatottságú videójáték-konzol prototípusát.

A csapat egy olyan konzolt akart megalkotni, amely sikerrel szállhat szembe a Sony PlayStation 2-jével, ami számos videójáték fejlesztőt csábított el a Windows platformtól. A csapat felkereste Ed Friest, a Microsoft játék kiadásáért felelős részlegének akkori vezérét, majd 

bemutatták neki a Berkes csapata által fejlesztett DirectX grafikai technológián alapuló „DirectX Box” játékkonzoljukat.

Fries támogatta a Windows DirectX-én alapuló konzol ötleteit, bár a konzol neve végül Xboxra rövidült. A Microsoft marketing osztályának amúgy nem tetszett az Xbox név sem, de a vásárlói visszaigazolások révén mégis az maradt és elindulhatott a konzol gyártása. Ahogy mondani szokták: a többi már történelem…

Annyira nem is hűtőszekrény-feeling

Miután kicsomagoltuk dobozából a konzolt, rögtön az első benyomás, hogy

sokkal csinosabb és elegánsabb, mint ahogy azt a képek megelőlegezték.

Sokan elegánsabbnak tartották a PlayStation 5-öt, de az igazság az, hogy az iszonyúan nagy méretekkel rendelkező, nagy darab routerre hasonlító, drabális Sony konzol a valóságban annyival nem is tűnik szebbnek. Persze, mindez szubjektív megítélés kérdése, de az biztos, hogy az Xbox Series X kisebb, mint a rivális PlayStation 5. Ha nem lett volna belőle mém (és Snoop Dogg, az ismert amerikai rapper nem kap poénből egy Xbox alakú hűtőszekrényt a Microsofttól) akkor eszembe sem jutna róla, hogy hűtőszekrényhez hasonlítsam.

Ami a hardvert illeti: az XSX-ben nyolcmagos, 3,8 GHz-es órajelet használó, AMD Zen 2 processzort kapunk, amely többek között egy egy RDNA 2 AMD grafikus magot, 12 teraflop számítási kapacitással, 16 GB GDDR6 memóriát irányít.

A gépen elől a lemezbemenet található, egy USB 3.2-es port, két kapcsoló, illetve az Xbox logóját felhasználó, kerek bekapcsológomb, amely fehér fénnyel világít, ha a konzolt bekapcsoljuk. A minimalista és mégis finom design nálam erős plusz volt a konzolnál – az eddig megjelent Xbox külsők közül (jó pár megfordult nálam) talán ez az egyik legelegánsabb.

Ami az irányítókontrollert illeti, az külsőleg nem sokat változott, mindössze annyiban, hogy kicsit ez is letisztultabbá vált. Még azok is általában el szokták ismerni, hogy a Microsoft gyártja gépeihez a legjobb kontrollereket, akik nem szeretik a konzolszériát és ez erre a karra is jellemző. Rendkívül kényelmes a fogása, belesimul a tényérbe, ahogy elindul játék, szinte elfelejtjük, hogy egy irányító van a kezünkben, csak a játékélményre koncentrálunk.

Csendes, mint a Don, de kell neki a háló

A konzol másik pozitívuma, hogy szép diszkréten, csendben végzi a dolgát, családunk nem kap tőle sikítófrászt, miközben mi fejhallgatóval játszunk. (Laikusoknak triviális tűnhet a dolog, de akinek van otthon PlayStation 4 Pro konzolja, az tudja milyen, amikor induló űrrepülőhöz hasonló hangokat ad ki a masinája, amikor elindít egy intenzív használatot igénylő, tripla A címet.)

Csak akkor halljuk meg, hogy egyáltalán ott van, amikor pittyegve bekapcsol az Xbox és felpörög a Blu-ray meghajtó.

Nagy kérdés persze, hogy a gép tetején található óriási ventilátor csapágyai mennyire bírják a gyűrődést, lévén a PS4 Pro nálam sem a vásárlás után rögtön vált hangossá, hanem nagyjából egy-másfél évre rá.

Miután bekapcsoltuk, a konzol rögtön igényli az internetet és a Microsoft fiókot – hasonlóan az Xbox One X-hez. Természetesen wifit, vagy netkábelt egyaránt használhatunk a netkapcsolathoz. Az installálás művelete egyébként nagyjából ugyanolyan, mint a One X esetében, szóval nagyon meglepődni ezen a téren a nem fogunk. Itt használhatjuk egyébként az Androidra és iOS-ra is elérhető alkalmazást, ami egész praktikus – különösen a gépre felrakott meglehetősen spártai installáló szoftver tekintetében. Negatívum, hogy ha cserélgetjük a wifi forrásokat (egy például utazás után), akkor mindig, újra be kell írni a wifi passwordöt, mert magától nem jegyzi meg – elég béna megoldás ez például az okostelefonokkal összehasonlítva.

Ha rövid a szekercéd, told meg egy másikkal! (Assassin's Creed Valhalla - forrás: Ubisoft)

Ha rövid a szekercéd, told meg egy másikkal! (Assassin’s Creed Valhalla – forrás: Ubisoft)

Türelem, első játékindulást terem – aztán felpörögnek az események

Miután gyorsan és elegánsan elindult a gép, akkor szeretne az egyszeri felhasználó azonnal fejest ugrani a játékokba. Mi kaptunk egy Assassin’s Creed Valhallát tesztelésre és amikor beraktuk a gépbe, először 46 Gb frissítést kapott le a netről, ami azért nem volt két perc, amíg lejött. A játék első elindítása előtt tehát érdemes 

egy tibeti szerzetes türelmével rendelkezni

és betervezni valamilyen más tevékenységet – például Blu-rayen megnézhetjük egy kedvenc filmünket, vagy esetleg meghallgathatunk egy CD lemezt. Itt jegyezném meg, hogy ezekhez is külön lejátszókat kell leszedni a netről, a konzol magától nem indítja el ezeket, magyarán nincs beépített szoftver, ami azért kicsit vicces, ha belegondolunk, hogy CD zenét, vagy DVD filmet a régi, 2001-es Xbox is mindenféle installációs kecmec nélkül le tudott játszani. Szerencsére pillanatok alatt meg lehet cserélni a letöltés sorrendjét, az Xbox Series X kezelőfelülete ezen a téren is jól átlátható, praktikus.

Amikor végre elindul a játék, akkor nagyságrendekkel gyorsabb indul az intro, mint például Xbox One X-en, ami még hagyományos HDD meghajtót használ. Miután már játszottunk egy kicsit az Assassin’s Creed Valhallával, mindössze 17 másodpercet kell arra is várni, hogy játék betöltsön, ugyanerre egy perc 19 másodpercre (!) van szüksége egy Xbox One X-nek.

Fontos még megemlíteni, hogy az Xbox rendszere minden régi beállításunkat, játékmentéseinket megjegyzi és a felhőből szinkronizálva ugyanonnan folytathatjuk, ahol az előző generációban abbahagytuk. Természetesen ez igaz az okostelefonon használt xCloudra is, tehát ha legutóbb azon játszottunk, akkor az XSX átveszi onnan a mentéseket, tehát onnan folytatjuk a játékot, ahol az előző generáción abbahagytuk.

Ne passzolja a Game Pass-t

Ha újgenerációs konzolvásárláson töri a fejét, akkor van egy nagyon fontos különbség az Xbox Series X és a PlayStation 5 között: míg a Sony az exkluzív, külön megvásárolható, vadonatúj címekkel teszi vonzóvá a konzoljait, addig a Microsoft már egy ideje a konzolon, PC-én és újabban (xClouddal) Androidon és iOS-on is elérhető Game Pass szolgáltatással próbálja magához láncolni a felhasználóit. A Game Pass előnye, hogy 3000 forintos havidíjért cserében hatalmas tripla A kínálathoz juthatunk hozzá (már megjelent, régebbi címekből), amelyből bármikor, szinte bármelyik játékot letölthetjük a saját konzolunkra, PC-nkre vagy xCloudon, okostelefonon streamelhetjük. (Fontos azért hozzátenni, hogy bizonyos PC-s címek nem futnak konzolon, például a Microsoft Flight Simulator legújabb, ősszel megjelent része, illetve a stratégiai játékok egy része sem, továbbá az okostelefonon, xCloudról futtatható játékok is jelenleg csak korlátozott mennyiségben indulnak el a streaming szolgáltatással.) A Game Pass egyébként rendkívül vonzó ajánlat – kicsit olyan, mint a videójátékos világ Netflixe.

Pozitívum az is, hogy a jövőben várható, tripla A címek is bekerülnek a kínálatba: például a The Medium című, iszonyúan ígéretes, Silent Hill-hangulatú, konzolon Xbox Series X-exkluzív horrorjáték, illetve a másik olyan sokak által várva-várt, XSX cím, ami PC-n kívül csak erre a konzolra jelenik majd meg: a STALKER 2. Mivel a Microsoft felvásárolta a Bethesda Software-t, Elder Scroll-, DOOM-, Fallout- és Dishonored-részek is egész biztosan ingyenesen (vagy még az is lehet, hogy exkluzívan) lesznek egyaránt az XSX-re és Game Pass-ra.

Steve Ballmer annak idején a torka szakadtából, izzadtan ordította, hogy

„Fejlesztők, fejlesztők, fejlesztők!!!”

és most végre az ő és a Microsoft álma is megvalósult, hiszen most már rengeteg fejlesztő dolgozik a Microsoftnak csak azért, hogy 

konzolexkluzív, vagy legalábbis a konzolra biztosan megjelenő

videójátékokat hozzanak ki, a Sony előnye tehát ezen a téren kicsit elapadt.

No és mi a helyzet most?

Kicsit előreszaladtam időben, térjünk vissza tehát a mostani kínálathoz. Mitől jobb, szebb az új generáció, mint a most leköszönő? Mit tud az Xbox Series X, amit a mostani konzolok nem? Milyen új élményeket kapunk a pénzünkért játékmenetben, grafikában az új címekkel?

Mint minden újgenerációs konzol, az Xbox Series X is nyilván szebb és gyorsabb, mint az előző, de akkora különbséget azért eleinte nem minden esetben fogunk tapasztalni, mint a korábbi generációváltásoknál – legalábbis, ha már van otthon egy Xbox One X, vagy PS4 Pro. A 4K felbontás adott és a most piacra került, vagy kerülő játékokat leginkább a mostani masinákra fejlesztették. Az Assassin’s Creed Valhalla például az új konzolon nem sokkal szebb, mint az említett két régebbi gépen – cserébe viszont 

gyorsabban tölt be és 60 fps-sel fut.

Kipróbáltam viszont az XSX-re frissített Gears 5-öt, Forza Horizon 4-et, és az Ori and the Will of the Wisps játékokat és ezek, ha nem is álleejtően, de tényleg szebbek (különösen a Gears 5, ami ray tracing frissítést is kapott, és gyönyörűen tükröződnek a korábban csak csillogó felületek – itt azért tényleg elég erős a grafikai tuning). Az Ori and the Will of the Wisps a Sony 4K-s tévémen egyfajta „felskálázott” 6K-n futott – mondjuk, nem állítom, hogy az egyébként eleve igen szép, 2D-s platformjátéknál, szabad szemmel észleltem volna valamilyen különbséget.

Ami a konkrét gameplay-t illeti: ahogy a konzolhoz kapott Assassin’s Creed Valhalla tesztben is írtuk: bár tényleg remek és nagyon szép játék, de forradalmi, nextgen élménnyel sem a játékmenet, sem a mesterséges intelligencia, sem a grafika sem kápráztattak el. Ahol viszont tényleg, várhatóan (az eddigi információk alapján) kéz-a-kézben jár majd az újgenerációs grafika és játékbeli megoldások, az a jövőre, január 28-án megjelenő, már említett The Medium című XSX/S konzolexkluzív horror, ahol majd a 

másodperc töredéke alatt, azonnal válthatunk két, egészen különböző grafikai megjelenítést igénylő „létsík” között.

Érdemes még megjegyezni, hogy a már meglévő játékokat visszamenőlegesen is folyamatosan frissítik, méghozzá az első Xbox/Xbox 360 érából is. Én azt mondanám, hogy aki bizalmat szavaz az új generációs Xboxnak, szimpatikus számára a játékfelhozatal, a Game Pass rendszere és a technikai paraméterek, (továbbá egyáltalán hozzá tud jutni), annak megérheti, hogy még most fejest ugorjon az Xbox Series X által kínált új generációba.

index.hu/techtud/2020/11/22/xbox_series_x_mit_tud_az_uj_generacio_legerosebb_konzolja/

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Index.hu · Tech-tudomány
banner

Vélemény, hozzászólás?