ápr 17, 2021
7 Views
0 0

Veszprémi Érseki Könyvtár – Érsekségi ékességek (2.)

Written by

„A hit és a kultúra közötti szintézis a kultúra és a hit számára is egyaránt szükséges. A hit, amely nem válik kultúrává, nem teljes mértékben befogadott, nem maradéktalanul átgondolt, nem hűséggel megélt hit” – fogalmazott Szent II. János Pál pápa.

A főegyházmegye honlapján heti rendszerességgel, szerdánként jelentkező sorozatban a Veszprém Főegyházmegyei Levéltár, a Veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményét és a Veszprémi Főegyházmegye zenei értékeit mutatják be, valamint a főegyházmegye területén fellelhető kulturális kincseket, értékeket. A sorozat célja, hogy az eleink által létrehozott értékeket megismerjük, őrizzük és növekedjünk általa, s lehetőségeink szerint tovább is adhassuk az utókornak.

*

Veszprémi Érseki Könyvtár

A Veszprémi Érseki Könyvtár 65 000 kötetes állománya magába foglalja a Püspöki Könyvtár, a Káptalani Könyvtár és a Papnevelő Intézet Könyvtára együttesen kezelt anyagát. Jelenlegi nevét a Veszprémi Egyházmegye érsekségi rangra emelése (1993) után nyerte.

A Püspöki Könyvtár alapítása Padányi Biró Márton püspök nevéhez fűződik. Biró Márton 1745-től 1762-ig volt a nagy kiterjedésű veszprémi egyházmegye főpásztora. Egyházmegyéjét Sümegről, az általa épített püspöki rezidenciából kormányozta. Tollforgató és olvasó egyéniség volt. Elhatározta, hogy sümegi palotájában könyvtárat hoz létre. Ebben a körültekintő munkában nagy segítségére volt bécsi megbízottja, Tessedik István. Nagyon rövid idő alatt összeállt a 607 kötetből álló gyűjtemény és az 1751-es esztendő második fele a leltározás időszaka lett. A könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök könyveiből, 1751. Leltárkönyvében a műveket szakcsoportosításban közölték. Elegáns elhelyezésük a püspöki rezidencia házi kápolnája melletti helyiségben történt.

Padányi Biró Márton utóda, Koller Ignác (1762–1773) terveztette meg a veszprémi püspöki palotát, és annak északi emeleti szárnyán, a kápolna mellett művészi bútorzatú könyvtárszobát létesített. Ennek polcain sorakoznak az általa vásárolt könyvek 1671 kötetben.

Különösen nagy gondot fordított a könyvtár fejlesztésére Hornig Károly. 1888-ban foglalta el püspöki székét, 1912-ben bíborossá nevezte ki X. Pius pápa. Budapesti és bécsi könyvkereskedője tájékoztatta a könyvpiac újdonságairól. A könyvtárával, könyveivel kapcsolatos összes munkát maga végezte. Az állományt halála után vették leltárba, melynek eredménye 17 346 kötet. Ez a könyvanyag képezte, illetve képzi ma is a püspöki, majd érseki könyvtár gerincét.

Veszprém két világháború közötti püspöke, Rott Nándor oldotta meg Biró Márton, Koller Ignác és Hornig Károly könyvtárának együttes kezelését azzal, hogy Schwartz Róbert szertartóját könyvtárossá nevezte ki 1928-ban. Gondos munka eredményeként megvalósult a szerzői és szakkatalógus. A káptalani és szemináriumi könyvtár háború utáni mostoha sorsa tette indokolttá a három könyvtár együttes kezelését.

A könyvtár őrzi a székesegyház értékes kottatárát is, amely különleges 18–19. századi zenei dokumentumokkal rendelkezik.

Forrás: Dr. Kredics László/Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Érseki Könyvtár

Magyar Kurír

magyarkurir.hu/hirek/veszpremi-erseki-konyvtar-erseksegi-ekessegek-2

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
magyarkurir · News
banner

Vélemény, hozzászólás?