márc 30, 2021
7 Views
0 0

Utazás rakétával: Core i7-11700K a tesztpadon

Written by

Új mag, régi technológia

Nem kell messzire utaznunk, elég csak négy évet: az Intel magabiztosan üldögél trónján, a vásárlók pedig legfeljebb akkor gondolnak az AMD-re, ha az összes bolt kifogyott a Core processzorokból. Ám 2017-ben, február végén megérkezett a Ryzenek első generációja, vele pedig hosszú idő óta először versenytársat kaptak az Intel termékei. Az azóta eltelt idő során pedig a Ryzenek folyamatosan erősödtek – miközben az Intelnek sehogy sem jött ki a lépés, például a 14 nm-ről azóta sem sikerült továbbjutniuk (bizony, tesztünk alanya, a Core i7-11700K is a 14 nm-es FinFET technológiával készül), ráadásul gyártási gondok is adódtak, így kicsit rosszmájúan kijelenthetjük, hogy a céget inkább csak a tehetetlenség tartja az első helyen.

Ilyen körülmények közé érkezik tehát a tizenegyedik generációs Core i sorozat, mely a Ryzen negyedik generációjával mérkőzik majd meg a vásárlók pénzéért. Teszünk fő résztvevője a Core i7 család új csúcsa, a 399 dolláros ajánlott árral érkező Core i7-11700K – nyolc magja és a Hyper-Threading garantálja, hogy a többszálas feladatokban is legyen esélye az AMD termékei ellen. Fő vetélytársa a 449 dolláros Ryzen 7 5800X lehet – nemcsak azért, mert a boltokba érve jelenleg mindkét termék a 160-170 ezer forintos árat kapta, hanem azért is, mert ugyanúgy a felsőkategóriát célozzák.


(forrás: Intel) [+]

Bár a 14 nm-es node nem hangzik jól, és ez meg is látszik az energiafelhasználásán, azért kiemelendő, hogy az Intel nem kívánt még egy Skylake alapjaira épülő frissítést kiadni, így a Rocket Lake már új processzormagokat és IGP-t használ, ami időszerű volt már, mert 2015-ös esztendő nyara óta most érkezett meg az első olyan asztali processzor, amelybe a vállalat komolyabban belenyúlt, és nem a Skylake-et fejlesztették tovább.


(forrás: Intel) [+]

A processzormag terén bemutatkozik a Cypress Cove, ami sokban hasonlít az Ice Lake lapkában debutált Sunny Cove-ra. Lényegében a vállalat némi módosítással ezt portolta vissza 10 nm-ről 14 nm-re. Ha az asztali piacon maradunk, hiszen mégis egy asztali platformról beszélünk, akkor a Skylake által használt maghoz viszonyítva elég sok az előrelépés. Itt persze kiemelnénk, hogy az előző években megjelent Kaby, Coffee és Comet Lake is kapott fejlesztéseket a processzormag szintjén, de ezek igen csekélyek voltak, az alapvető működés régóta nem változott.

A Cypress Cove egyik előnye a továbbfejlesztett front-end rész. Erről az Intel sosem szokott részletesen beszélni, de annyit azért tudni, hogy a Skylake dizájnját gyúrták ki jobbra. Többek között javult az elágazásbecslés, a µop cache pedig 1500 helyett nagyjából 2250 bejegyzést képes tárolni. Utóbbi nagyon fontos lépés, mivel a Santa Clara-i óriáscég évek óta nem nyúlt már az órajelenként hat mikrooperációt biztosító µop cache méretéhez, de ez mára elkerülhetetlenné vált.

Az utasításbetöltés és dekódolás tekintetében a Cypress Cove továbbra is 32 kB-os, nyolcutas utasítás gyorsítótárat használ, amihez egy komplex és négy szimpla dekódoló kapcsolódik. Ezek mikrokódból származók mellé még öt mikrooperációt töltenek be a µop parancslistába, amelyben már 352 mikrooperáció is kezelhető. A Skylake 224-es értékéhez képest ez jelentős előrelépés, és ez sokat segít majd az ütemezőnek a feldolgozásban.

A Cypress Cove mag a valós végrehajtás esetében továbbra is egységes ütemezőt használ, amely négy úgynevezett reservation stationre, azaz RS-re osztható. A különböző operációk a számukra megfelelő RS-re kerülnek, és onnan jutnak tovább a valós feldolgozókra. Ezek felé összesen tíz portot használ az Intel.

A legnagyobb RS blokk négy mikrooperációt képes fogadni órajelenként, továbbá négy porton keresztül éri el az integer és lebegőpontos feldolgozókat. A fontosabb egységek tekintetében mindegyik port kínál egy-egy darab integer ALU-t (aritmetikai-logikai egység), továbbá két porton keresztül érhető el egy-egy, FMA-t támogató vektormotor. Ezek közül az egyik ráadásul 512 bites, és támogatja az AVX-512-t, illetve a VNNI-t is.

A további három RS blokk már két-két mikrooperációt képes fogadni órajelenként. Az egyik ilyen blokk direkten egy store data egységet tartalmaz, míg a másik kettő összesen négy AGU-t (címgeneráló egység), illetve két load és két store egységet, vagyis ennek megfelelően két loadot, illetve két store-t képes elvégezni a dizájn ciklusonként. Itt szintén van egy hatalmas előrelépés a Skylake-hez képest, hiszen az ciklusonként csak egy store-ra volt képes.

A komplexebb back-end miatt az Intel az L1 adat gyorsítótárat 32 kB-ról 48 kB-ra hizlalta, ráadásul 12-utas megoldásról van szó. Dupla kapacitást kínál az L2 adat gyorsítótár is, amely immáron 256 kB helyett 512 kB-ot biztosít, emellett az L2 TLB működése is javult.


(forrás: Intel) [+]

Maximális kiépítésben egy Rocket Lake lapkában nyolc darab, Hyper-Threading technológiát, azaz két szálat is támogató Cypress Cove mag lehet, amelyek 16 MB-os L3 gyorsítótáron osztozhatnak. Az előző generációs, maximum tízmagos Comet Lake-hez viszonyítva a magok száma visszalépés, de az Intel szerint ezt a deficitet a legtöbb alkalmazás esetében kompenzálja az, hogy az egy szálra, illetve egy magra levetített teljesítmény javult.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

prohardver.hu/teszt/rocket_lake_intel_core_i7-11700k_teszt/uj_mag_regi_technologia.html

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
prohardver
banner

Vélemény, hozzászólás?