okt 16, 2020
22 Views
0 0

Új háziorvosi rendszer: a kényszer lehet a buktató

Written by

Mintegy ezer praxisközösségbe szervezné a kormányzat a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi praxist – írja a Népszava.

 Elképzelhető, hogy a béremelésből a háziorvosoknál is felmondási hullám lesz, ha a praxisközösséget úgy próbálják törvénybe iktatni, ahogyan a klinikusoknál az átvezénylést – mondták lapunknak érintett szakemberek. Az orvosi béremelés következő hullámával kapcsolatban a minap Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy e héten a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról zajlanak majd az egyeztetések. Azt mondta: „a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.” Azaz a háziorvosi körzetek nagyobb tömbökbe szervezése lenne az ára a beígért jelentősebb béremelésnek. A lapunk birtokába került törvényjavaslattal – az ország 199 járásában plusz a fővárosban – összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre. 

A közigazgatási egységek méretétől függően járásonként, illetve fővárosi kerületenként 2-6 praxisközösséggel számolnak.

Egy ilyenben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek – ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok – dolgoznának együtt. Ha ez megvalósul, kiderülhet, hogyan lehet kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segíteni a lakosságot.

Az előkészítők szerint egy-egy ilyen alapellátó egység kezelheti a területén lévő betöltetlen körzetek betegeit, és biztosíthatja az ügyeleti ellátást is. Jelenleg a háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot. 

Főszerepben a kórházak

A lapunk birtokában lévő javaslat szerint a most létrehozott rendszer járási szintű szakmai irányítását a városi kórházak végeznék. Az viszont nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy miként biztosítaná a rendszer az orvosi kamara által elvárt béreket. A dokumentum szerint egy-egy praxisközösség mintegy évi 36 millió forinttal bővebb finanszírozáshoz juthatna. Ez nem több havi 3 millió forintnál, ami legfeljebb arra elég, hogy a praxisközösségek segítőinek bérét fedezze. Tisztázatlan az is, hogy az önálló praxisjogú orvosok, többségükben miként vihetők be az új modellbe.

Önmagában a praxisközösség nem megoldás sem az üres körzetekre, sem a bérproblémára

– mondta lapunknak egy Pest megyei háziorvos. Attól pedig egyenesen óvott, hogy a praxisközösségekbe szerveződés kötelező legyen. Mint mondta: a háziorvosok közel fele nyugdíjas korú. Azt pedig egy felmérésből ismert, hogy az ebben a szektorban dolgozók az átlagnál érzékenyebbek az önállóságukra, ha ezt veszélyeztetve látnák, akkor 30-40 százalékuk azonnal leállna. Azzal Sinkó Eszter egészség-közgazdász is egyetért, hogy a praxisközösségek létrehozása csak önkéntességre épülhet. Az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni – mondja. A szakember figyelmeztetett arra is, ha a döntéshozók komolyan gondolják az új ellátásszervezési formát, akkor megkerülhetetlen egy módszertani központ létrehozása, hiszen az alkalmazandó eljárásokat tesztelni és folyamatosan korrigálni is kell. Az alapellátás fejlesztésével megfogalmazott cél lehet, hogy teret nyerjen a prevenciós, népegészségügyi szemlélet, hangsúlyosabbá váljon az – elsősorban krónikus gondozási protokollok alapján végzett, gondozási tevékenységet felölelő – definitív ellátás, és az ellátási események folyamatba rendeződve és irányítva, betegségmenedzsment keretében történjenek meg. A praxisközösségek nagyban tudják segíteni ennek a célnak a teljesülését.  Szerencsés lenne, ha a kormány ezúttal nem követné el azt a hibát, amit a béremeléssel kapcsolatos jogalkotással történt. Azaz a háziorvosokkal kapcsolatos változtatásokat széles körű egyeztetések előzzék meg – jegyezte meg.     

Magyarországon is van már példa

A praxisközösség, mint ellátási forma már kipróbált módszer nálunk is: Svájc és Magyarország kormányának társfinanszírozásában 2012 és 2017 között indultak az első alapellátás-fejlesztési programok, amelyekben a háziorvosok, a védőnők egymással és más szakemberekkel szoros együttműködésben dolgoztak. Akkor 16 észak- és kelet-magyarországi településen 24 háziorvosi praxis állt össze négy társulássá – Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti központtal – a jellemzően hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A hagyományos körzetekhez képest itt jelentős szolgáltatásbővítés történt a három és fél év alatt. A programokba az érintett lakosság több mint 80 százalékát sikerült bevonni, és 12 százalékkal kevesebb embert utaltak szakellátásba, miközben javult a krónikus betegek életminősége. A svájci finanszírozású programot később uniós pénzekből bővítgették, mostanra 126 praxisközösség működik, 800 háziorvossal finanszírozásuk ez év végéig biztosított.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

szakszervezetek.hu/hirek/24142-uj-haziorvosi-rendszer-a-kenyszer-lehet-a-buktato

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Hírek · szakszervezetek.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?