jún 10, 2021
2 Views
0 0

Új gazdát keres a századfordulós pesti éjszakák egyik ismert alakjának revolvere

Written by

A politikusként, szerencsejátékosként, lóversenyistálló-tulajdonosként, illetve az éjszakai élet hírhedt alakjaként is ismert Szemere Miklós élete filmvászonra kívánkozik.

A Bécsben, Budapesten, Genfben, Kolozsváron, Londonban és Oxfordban is tanult Szemere Miklós (1856-1919) kora egyik legígéretesebb fiatal diplomatájaként indította a karrierjét, harmincas éveiben, egy keleti útja után azonban visszavonult, majd Budapesten telepedett le. Rövidesen kora egyik legérdekesebb – mára teljesen elfeledett – alakjává vált, hiszen amellett, hogy nem volt olyan játékbarlang, ahol ne tette volna próbára a kártyaszerencséjét, sem olyan felkapott mulató, ahol ne jelent volna meg rendszeresen, fontos ügyeket is képviselt.

Jókora visszhangot kiváltó röpiratai megjelenésével párhuzamosan a politikába is megpróbált visszatérni: 1896-ban ellenfele erőszakos módszerei miatt még visszalépett, öt évvel később azonban már a tasnádi kerület képviselője lett a Szabadelvű Párt színeiben. 1904-ben elhagyta az országot akkor már közel harminc éve vezető csoportot (a párt elvesztette a következő választásokat, majd megszűnt), a Parlamentből azonban nem szorult ki, hiszen az alkotmánypárt színeiben újraválasztották.

Szemere nem csak az éjszakai életben, illetve a politikában töltött be fontos szerepet, hiszen előbb Tatán, majd Bécsben hozott létre saját lóversenyistállót, meghonosította Magyarországon az alig két évtizeddel korábban született, japán gyökerű cselgáncsot – amihez a küzdősport alapítójának egyik tanítványát hozta Magyarországra, hogy négy hónapig a BEAC edzője legyen –, sőt, 1903-ban saját lövőházat építtetett az akkor még önálló Pusztaszentlőrincen (ma a XVIII. kerület része), aminek környékén egész lakótelepet hozott létre.

Wikimedia Commons

A ma Szemeretelep és Miklóstelep néven ismert városrészek házhelyei két évtized alatt otthonokkal teltek meg. Ezeknek néhány példája ma is áll – épp úgy, mint a homlokzatán a Caput Gloriae Victis (Legfőbb dicsőség a vitézség) jelmondatot viselő egykori lövölde, az első magyar, illetve itthon rendezett nemzetközi céllövőverseny helyszíne. A megnyitása után néhány évvel katonai rendszerű lövöldévé vált, az 1912-es olimpián aranyérmet szerző Prokopp Sándor felkészülését is látott épület 1929-ben a község tulajdonába jutott, ami egy fürdő létesítésére szánta el magát, ez azonban csak húsz évvel később, a Rákosi-kor derekán vált valósággá. A lövölde épülete öltözővé vált, és mára talán el is tűnt volna, ha 1984-ben nem változik cukrászdává, ami azóta is az épületben működik.

Az alapító mindezt persze már nem láthatta a saját szemével, hiszen alig hatvanhárom évesen, 1919-ben elhunyt, öröksége azonban ma is velünk él: egy egész városnegyed mellett a lövöldéből lett cukrászda, illetve a magyar dzsúdósport kilenc olimpiai érme (köztük egy arany, három ezüst, és öt bronz) is neki köszönhető.

Nem csak a főváros utcáin, illetve a sport világában, hanem irodalmi művek egész sorában is találkozhatunk Szemere nevével, hiszen a századelő pesti éjszakai életének egy másik oszlopa, Krúdy Gyula számos munkájában mesél róla, álnéven, vagy épp saját nevén említve – utóbbira jó példa a Csodálatos Eltoli című novella, ami a férfi csőd szélére kerülését, majd az alkoholt túlzottan kedvelő, fülig szerelmes angol zsokéjának, Robert Cleminsonnak köszönhető hirtelen meggazdagodását hozó lóversenyek világába kalauzolja el az olvasót:

Az egész Szemere vagyon volt a négy patájára bízva. Színaranyból való patkó kerül a lábára, ha győz. Ha elmarad, akkor pisztolygolyó a homlokába. A pisztoly ott feszült gazdája zsebében; amely pisztollyal tán a gazda őt magát is kivégzi, ha csalódna lovában. De Eltoli nem csalt. És nem csalt Cleminson sem. Szinte kísérteties alakban, mint a szélvész felhői rohantak a cél felé, minden versenylovat és lovast megelőzve. A városban a tornyokban ötször kondultak meg az órák. Mégpedig aranyhangon. Ezen a napon lett Szemere Miklós az ország egyik leggazdagabb embere.

A jókora vagyon luxustárgyak egész sorát vonzotta a Szemere-birtokokra, ezek közül számos darab pedig máig fennmaradt, és aukciókon cserél gazdát – így lesz ez nemsokára a BÁV Centenáriumi Aukcióján (június 22-24.) is, ahol egy balkáni elöltöltős puska, és egy török ezüst buzogány mellett

Szemere úti revolvere is feltűnik majd.

BÁV Centenáriumi Aukció

A vésett és tűzaranyozott, 7 mm-es kaliberű, hatlövetű zsebpisztoly nem egy egyszerű, boltból vásárolt, vagy levélben megrendelt díszfegyver, amiből számos, teljesen megegyező darab készült, hiszen a Manufacture d’armes de Saint-Étienne a dobozon lévő rézbálába Szemere Miklós monogramját, illetve családi címerét is bevéste. Az 1880-as évekből származó, korábban hatástalanított revolverért, illetve az eredeti dobozban mellette fekvő karbantartó eszközökért folytatott licitharc 280 ezer forintról indul majd.

Szponzorált tartalom

A cikk a BÁV támogatásával készült.

24.hu/kultura/2021/06/10/uj-gazdat-keres-a-szazadfordulos-pesti-ejszakak-egyik-ismert-alakjanak-revolvere-szemere-miklos/

Komment írása

Article Categories:
24.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?