ápr 8, 2021
0 Views
0 0

Szózsonglőr és dallamvirtuóz volt a Szózat zeneszerzője

Written by

Egressy Béni univerzális tehetség volt. Költő, műfordító, színész és zeneszerző egy személyben. És megnyerte a Vörösmarty Mihály Szózat című verse megzenésítésének pályázatát is, amit 1843-ban Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója írt ki.

Ha ma élne, ő lehetne egy személyben Szörényi Levente és Bródy János vagy Presser Gábor és Adamis Anna.

Elgyalogolt Milánóba, hogy a lehető legjobb mesterektől tanulhasson operát énekelni, de sosem lett belőle nagy énekes, viszont – mai szóval élve – összművészeti alkotóvá vált.

Munkássága jelentős részében szövegekkel foglalkozott. Hatalmas életművet hozott létre mint librettista és műfordító, de kortársai szerint bármiről eszébe jutott egy fülbemászó dallam. Nem véletlen, hogy az általa megzenésített Petőfi-verseket azóta népdalként éneklik. Megírta többek közt Erkel Ferenc Hunyadi László és a Bánk bán című operájának szövegkönyvét, olasz nyelvről  lefordított tizenkilenc operát, hatvan népszínművet, de neki köszönhetjük a Klapka-indulót is.

Vörösmarty Mihály Szózat című nemzettudat-formáló, Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásának jelentőségéhez mérhető költeményét pedig azóta is az ő dallamaira énekeljük minden nagyobb ünnepen, pedig Erkel is komponált hozzá zenét. „Mellesleg” Liszt Ferenc is tőle kapta a X. Magyar Rapszódia alapmotívumát.

Mindez és még egy sor hasonlóan izgalmas és felemelő tény, irodalmi, zenetörténeti anekdota hangzik el a XIX. század magyar kultúráját meghatározó géniuszok életéről Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője beszélgetése során. A kultúrtörténeti dialógus alapján forgatott A Szózat regényes története című dokumentumfilm a tavalyi, nagy sikerű A Himnusz regényes története című alkotás folytatásaként készült el a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság jóvoltából.

A filmek előkészítése során szembesültünk azzal, hogy a két verset és zeneművet mindenki jól ismeri, de a keletkezésük izgalmas története közérthető módon nehezen felkutatható. A Filharmóniai Társaságot Erkel Ferenc alapította 1853-ban, egyfajta erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy minél izgalmasabban mutassuk meg Erkel és Egressy munkáját, melyek nélkül hazánk kultúrája szinte elképzelhetetlen lenne. Bízunk benne, hogy a járványhelyzet okozta kényszerű bezártságban minél többen nézik meg filmjeinket, és erőt tudnak meríteni belőlük ezekben a nehéz időkben.

– nyilatkozta Tóth László, a társaság elnöke.

A műsor a magyar költészet napján, április 11-én, vasárnap a BFT YouTube-csatornáján tekinthető meg.

(Borítókép: Ambient Pictures)

index.hu/kultur/2021/04/08/szozsonglor-es-dallamvirtuoz-volt-a-szozat-zeneszerzoje/

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Index.hu · Kultúr
banner

Vélemény, hozzászólás?