ápr 7, 2021
1 Views
0 0

Szlávik János: Szinte biztosan lesz gyógyszer a koronavírus-megbetegedésre, akár már idén

Written by
Húsvéti akció a Portfolio-nál!
Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. További részletek ide kattintva.

A védőoltás felvételével szinte biztosan elkerüljük, hogy kórházba kerüljünk, így a leghatékonyabb védekezés, ha felvesszük az oltást – mondta Szlávik János főorvos, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az Inforádió Aréna című műsorában. Az orvos azt is elmondta, hogy a védettséghez idő kell a védőoltás beadása után, de már az első oltás után két-három héttel is elkezdődik az ellenanyag termelés.

Szlávik azt is elmondta, hogy egyelőre nincsen hatékony gyógyszer a koronavírus ellen, ez leghamarabb év végére lehet. Most azonban a védőoltásra kell támaszkodnunk.

Elmondta azt is, hogy a magas szintű hatékonyság, amit nap mint nap hallunk a vakcinákról, csak a második oltás után pár héttel alakul ki. De a kórházba kerülést gyakorlatilag 100%-kal megelőzi minden oltás. Szlávik szerint egyébként nem érdemes gyakran néznünk a vérünkben az ellenanyagszintet, szerinte ez felesleges, hiszen más oltásoknál sem tettük ezt. Elmondta, hogy a vérben keringő ellenanyagszintből nem is lehet következtetni a védettségre.

Szlávik szerint két védőoltás között nem szabad lazítani a fegyelmünkön.

Amíg nincs nyájimmunitás, addig vigyáznunk kell magunkra. Aki megkapta a másik védőoltást, megfertőződhet, de nem nagyon fertőznek tovább – szerinte ez nagyon jó hír. Azaz ha a lakosság 70-80%-a be lesz oltva, vége lesz a járványnak, de ez még hónapok kérdése.

Az oltás után reakciókból szerint nem szabad következtetni az immunitásra: ha valakinél nincs oltási reakció, az sem feltétlenül jelenti azt, hogy az immunrendszer nem reagált az oltásra. “Azt azért tudunk kell, hogy főleg az mRNS vakcináknak erős immunválaszt kiváltó hatása van, de ezek nem károsak a szervezetre” – mondta. Egyes vakcináknál a másodiknál ez erősebb lehet. Arra viszont figyelni kell, hogy ha valaki az oltás után tartósan lázas, akkor az akár koronavírus-fertőzés is lehet, hiszen oltás utáni néhány napban is megbetegedhetünk, és Szlávik szerint sok ilyen van. Az egyszeri magas láz, egy napig tartó gyengeség a védőoltásra jellemző, míg a kínzó fejfájás, gyengeség, köhögés, láz, messzemenően erőteljesebbek, mint az oltás utáni reakció.

Elmondása szerint a nemzetközi példák azt mutatják, hogy 50%-os átoltottságnál lanyhulni kellett az oltási kedv, pedig a jelentős nyitáshoz magas átoltottságra van szükség. Szerinte ha ilyen ütemben folytatódik a lakosság beoltása, akkor nyárra jelentős engedményeket lehet tenni.

Szlávik szerint a koronavírus nagyon gonosz vírus, mert több szervet is megtámad, és aki amúgy is beteg, annál nagy eséllyel rossz lefolyása lehet a járványnak. Elmondása szerint az elhízottság azért probléma, mert az elhízottak nehezebben kapnak levegőt, és lélegeztetni is nehéz őket. Emellett az elhízottaknak egyéb alapbetegségük is van. Például önmagában a magas vérnyomás nem jelent problémát, de más betegséggel együtt már nagyon veszélyes.

A Favipiravirról is beszélt az orvos, szerinte a betegség első szakaszában látványosan segít, de pontosan nem lehet megmondani, hogy milyen arányban tud segíteni. A szer emellett nem okoz komoly mellékhatásokat, és a középsúlyos betegségig 20-30% valószínűséggel tud segíteni, ami Szlávik szerint nagyon magas.

Elmondása szerint sok beteg van, aki túl sokáig van otthon. Szerinte sokan félnek a kórháztól, ezért késve mennek be. A Favipiravir már nem hat szerinte 7 napos láz után. Egy folyamatos egyhetes láz és köhögés megterheli a szervezetet, kifárad a test, ilyenkor kórházi kezelés van. A kórházi kezelés első lépése az oxigénkezelés, aminek sok fajtája van. A cél, hogy a vér oxigénszintjét emeljük, ezáltal javul a vér oxigénszintje. A Remdesivir nevű víruskészítményt ekkor már alkalmazzák. Van egy határ viszont, amikor már ez sem segít, ilyenkor gépi lélegeztetés kell. Szlávik szerint a gépi lélegeztetés nem jelenti azt, hogy a beteg meghal.További részletek hamarosan.

A súlyos betegség egy jelentős része véralvadási zavarból jön, amit lehet kezelni, így csak a tüdőgyulladásra kell odafigyelni. Szlávik szerint a koronavírus azért különbözik más betegségtől, mert amikor a hatodik-hetedik-nyolcadik napon, amikor már javul az állapot, akkor beindulhat a citokinvihar, és újra súlyos lefolyás jöhet. Szerinte ez nagyon ritka betegség emiatt.

Elmondta, hogy ma már egyébként sok egészséges gyerek is van kórházban, ami korábban nem volt jellemző. Előfordul, hogy sokszervi gyulladás alakul ki a gyereknél, ami egy korábbi koronavírus miatt alakult ki, amit talán a gyerek észre sem vett. De összességében még mindig igaz, hogy a gyerekek sokkal enyhébben vészelik át a fertőzést, és körükben még ritka a súlyos fertőzés. Közülük is a rizikócsoportra kell fókuszálni, így őket érdemes lesz beoltani, de általánosságban a gyermekek oltásával még meg kell várni a tapasztalatokat. Azt már látjuk, hogy a gyermekeknél hatásosak az oltások, például a Pfizer védőoltását a gyerekek jól viselik, Szlávik szerint ha olyan döntés születik, hogy a gyerekeket is oltsák, akkor azt nyugodt szívvel meg lehet tenni. Szlávik szerint a koronavírus az újszülöttekre továbbra sem veszélyes.

A saját kórházának adatai szerint a járvány elején a lélegeztetőgépen legalább 30-40%-os halálozás volt, a brit mutáns megjelenésével ez nőtt, de még így sem több mint 50-60%.

Elmondta, hogy már látható a koronavírus ellen adható gyógyszer, hiszen korábban is sikerült kifejleszteni gyógyszereket vírusok ellen, és ma már van olyan gyógyszer, ami szinte 100%-ban meggyógyítja a beteget, csakhogy ez legalább két év, ami idén év végén esedékes, és Szlávik hisz abban, hogy idén év végén lesz gyógyszer. Sőt, szerinte megelőző tabletta is lesz. Elmondta azt is, hogy olyan vakcina is létezik már, ami a még ki sem alakult mutáns vírusok ellen is hatásos, de még ezt is idő véglegesen kifejleszteni.

Elmondása szerint az AstraZeneca vakcinájánál a vérrögképződés nagyon-nagyon ritka, emiatt nem feltétlenül kell ennek az oltásnak a használatát felfüggeszteni. Szerinte idővel rá fognak jönni, hogy miért a 60 év alatti nőket érinti ez a véralvadási probléma, ami extrém ritka. Szerinte ennek számos hormonális oka lehet, de ez borzasztó ritka dolog – mondta. Ha valaki vérzéseket tapasztal magán, azonnal forduljon orvoshoz, de ez nagyon ritka – hangsúlyozta sokadszorra Szlávik.

Az orvos szerint ma a gyógyult betegek közül minden harmadik nagyon nehezen tér vissza a mindennapi élethez az utólagos hatások miatt. Ezekkel a poszt-covid tünetekkel nagyon nehéz mit kezdeni, komplex ellátást igényel, hogy kigyógyuljon belőle valaki. Ma már Magyarországon is vannak poszt-covid osztályok, de a poszt-covid akár egy évig is eltarthat. Annak, hogy ki mennyi vitamint szed, nincs szerepe a lefolyásban. Ha valaki rendszeresen szedi ezeket, ugyanúgy megfertőződhet

és szerinte az sem számít, hogy mennyire fitt egy ember. Szlávik látott már sportos, erőteljes embereket intenzív osztályokon.

Címlapkép: Getty Images

www.portfolio.hu/gazdasag/20210407/szlavik-janos-szinte-biztosan-lesz-gyogyszer-a-koronavirus-megbetegedesre-akar-mar-iden-477492

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Gazdaság · portfolio.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?