ápr 28, 2021
4 Views
0 0

Szijjártó Péter: új fejezet nyílik a magyar-román kapcsolatokban

Written by

A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar-román kapcsolatokban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégájával aláírt több kétoldalú megállapodást a gyulai Almásy-kastélyban.

Szijjártó Péter elmondta, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás – amely rögzíti a vitás pontokat is – lehetővé teszi a “korábban megoldhatatlannak hitt kérdések” közös megtárgyalását és megoldását is. Kérte, hogy

mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, és tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.

A politikus Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel aláírta a 2004-es és a 2014-es, Bukarestben kelt megállapodás módosításáról szóló egyezményt is, amelyek szavai szerint javítják a határátlépés gyorsaságát, és elkerülhetővé válik általuk, hogy csak nagy kerülőkkel lehessen átjutni a magyar-román határ két oldalán, de egymáshoz közel fekvő településekre.

Új, állandó nyitvatartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között- közölte. Várhatóan

ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar-román határszakaszon,

a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. A schengeni szerződés erre kötelez minket – fogalmazott.

Szijjártó Péter elmondta: tárgyaltak energiabiztonsági kérdésekről is. Egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhez szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára. “Nem engedjük, hogy Brüsszel ezt a két energia-előállítási formát háttérbe szorítsa” – húzta alá.

Kiemelte:

2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon,

és 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.

Szijjártó Péter azt mondta, minél több szálon kötődik a két ország egymáshoz, annál nagyobb eséllyel oldják meg a konfliktusokat; az előző év kihívásai, a pandémia pedig rávilágítottak a nemzetközi együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok jelentőségére.

Emlékeztetett, tíz év alatt megötszörözték a Magyarországon élő román közösségeknek nyújtott támogatást. A román ortodox egyház hétszer több támogatást kap most, mint 2010-ben. Segítik a nemzetiségi önkormányzatok oktatási tevékenységét, idén 1176 diák tanul az általuk fenntartott iskolákban Magyarországon – sorolta.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint is a két ország közötti kapcsolat újraindításának és fejlesztésének reményét hordozza az, hogy Iulia Matei államtitkár és Kalmár Ferenc miniszteri biztos aláírta a 2011-es bizottsági ülés jegyzőkönyvét.

Elmondta, ő akkor társelnöke volt a bizottságnak, ezért örül, hogy folytatódhat a munka. Bízik a struktúrában is, hiszen a párbeszédben a két ország szakértői vesznek részt – jelentette ki, hozzátéve, hogy a delegációjának tagja mások mellett Faragó Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője is.

A román miniszter szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig szerinte az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében ősszel sikerülne megalapítani a magyar-román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt – jegyezte meg. Hozzátette: a beruházások terén van még tennivaló, Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.

Bogdan Aurescu emlékeztetett, a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak; a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat; segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez.

A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa Bogdan Aurescu szerint a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a kormány teherszállító gépe már úton van Pekingbe. Csütörtökön 600 ezer adag Sinopharm-vakcinával tér vissza, amelyből 200 ezret tovább szállít Grúziába.

A visegrádi országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – V4) kormányfői tárgyalást folytatnak, nem gyakorolnak nyomást egymásra – reagált egy kérdésre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta:

négy, kölcsönös tiszteletre és kölcsönös előnyökre építő ország miniszterelnöke megbeszélést folytat a V4-es találkozókon.

Andrej Babis cseh kormányfő kezdeményezésére adtak ki egy szöveget, amelyben valamennyien jelezték szolidaritásukat “cseh barátaikkal”, de a szövegben mind a négy kormányfő szempontjai megjelentek – közölte.

Erről több sajtóorgánum úgy írt: a magyar miniszterelnök megvétózta, hogy a V4-ek keményen fellépjenek Oroszországgal szemben.

A miniszter az mondta, Magyarország már a múlt héten közös külügyminiszteri nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását Csehországgal. A szlovák külügyminisztertől sms-ben kapott egy szöveget – mondta -, “ő megkérdezte, egyetértek-e vele, én visszaírtam, hogy igen, utána kiadtuk” – közölte.

Szijjártó Péter elmondta, Csehország kérésére vállalták, hogy segítséget nyújtanak a jekatyerinburgi főkonzulátus őrzésében és részbeni működtetésében a cseheknek addig, amíg ők ezt nem tudják megtenni diplomatáik kitiltása, illetve hazahívása miatt.

Magyarország szolidaritásvállalása nem kérdőjelezhető meg – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kormány más lépést nem kíván tenni az ügyben.

Csehország nemrég bejelentette a prágai orosz nagykövetség 18, titkosszolgálati tisztként azonosított munkatársának a kiutasítását. Válaszul az orosz külügyminisztérium a moszkvai cseh nagykövetség 20 munkatársát minősítette nemkívánatos személynek. Hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kezdeményezésére videokonferenciát tartottak a V4-ek miniszterelnökei. Később kiadott közleményében Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a találkozó egyik témájának a Prága által tett lépések iránti szolidaritás és támogatás kifejezését nevezte meg.

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Belföld · Infostart.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?