nov 21, 2020
9 Views
0 0

Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén

Written by

A miniszterelnökkel jó barátságot ápoló, Erdoğan-közeli török milliárdos, Adnan Polat egy egész városnegyedet zsúfol a négy és fél hektáros területre.

A török milliárdos, Adnan Polat és a magyar miniszterelnök közti szálak az elmúlt években egyre szorosabbá váltak, hiszen az Erdoğan-közeli üzletember előbb csak a törökországi magyar kereskedőházakat üzemeltette, valamint az ő irodaházában kapott helyet a magyar főkonzulátus, 2017-ben azonban már annyira jóban voltak, hogy magánprogramként járták be a felcsúti stadiont, egy évvel később pedig már a Országgyűlés alakuló ülését is a karzatról nézte végig.

A hatvanhét éves üzletember a választások után egyetlen héttel máris hazai napenergiacégek egész sorát (közülük hetet egyetlen nap alatt) vásárolta fel, majd a magyar delegáció tagjaként Kínába utazott, hogy ott kormányzati hátszéllel támogatáshoz juthasson.

A turai Schossberger-kastély, a Centrál Kávéház, a Pozsonyi úti egykori KISZ KB- (később K&H-) székház (ezt lebontották, helyére felsőkategóriás ingatlanok kerülnek), illetve számos értékes fővárosi ingatlan mellett Polat és társai 2017 őszén a Nemzeti Színház, illetve a Művészetek Palotája tőszomszédságában álló Közvágóhidat is megvásárolták – utóbbi helyére egy elképesztő méretű lakónegyedet álmodtak meg, benne

1232 lakással, 45 ezer négyzetméternyi irodaterülettel, 1921 autót elnyelő mélygarázzsal, kétszáz szállodai szobával, illetve nyolcezer négyzetméternyi üzlethelyiséggel.

A megvalósulás felé vezető úton persze problémák tornyosultak, ezek elhárításában azonban a kormánypárti főváros, illetve Ferencváros korábbi önkormányzata egyaránt segítőkész volt: a területen építhető lakótornyok maximális magasságát

16-ról 45 méterre emelték, a maximális beépíthetőségi mutató pedig 50-ről 80 százalékra nőtt, jóval kevesebb teret hagyva így a zöldfelületeknek, illetve az élhetőséget növelő tágas tereknek, sőt, a projekt nemzetgazdasági kiemelést kapott, így az építési és bontási engedélyek megszerzése is jóval könnyebbé vált.

Az álom elől mindennek köszönhetően elgördültek a legfontosabb akadályok (bár ezek megvalósulása esetén jókora forgalomnövekedésre lehet számítani a környéken), a területen álló épületek egy része azonban védettséget élvezett.

Rövidesen ezt az akadályt is sikerült megkerülni, így 2019-ben megindult az 1872-ben, Julius Hennicke tervei szerint született, később többször bővített és átépített épületegyüttes bontása.

A Közvágóhíd, alig egy évtizeddel az átadása után, Klösz György 1880-as években készített képén. Fotó: Budapest Főváros Levéltára / Fortepan

Az Örökségfigyelő 2018 szeptemberében készített grafikáján jól látszik a szakértők által értékesnek tartott, de lebontásra ítélt részek (piros kiemelések), a terv szerint megtartandók (zöld), illetve a tervek szerint is eltűnő csarnokok (sárga) aránya, jól mutatva, hogy a Közvágóhíd voltaképpen eltűnik:

A bontást végző cég azonban nem állt meg ezen a ponton: a témában egy évvel ezelőtt írt hosszú cikkünkből kiderült, hogy a kerülettel kötött megállapodás értelmében a befektető

a kapcsolódó értékek megjelenését a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével tervezi elérni.

A történteket ekkor már rég nem lehetett rekonstrukciós beruházásként emlegetni, pedig az illetékesek az utolsó pillanatban is szigoríthatták volna az építési szabályzatot, illetve megkezdhették volna az együttes műemlékké nyilvánítását, meggátolva a pusztítást, erre azonban nem került sor.

A Közvágóhíd egykori területének északi részét az elmúlt években Polattal semmiféle kapcsolatot nem ápoló cégek építették be, az utolsó szöget azonban a török milliárdos ütötte be a terület koporsójába. A fotók a Google Föld műholdképei, az animáció a szerző munkája.

A bontás közben a környéken járók elé táruló képre viszont senki nem volt felkészülve, hiszen egészen más érzés olvasni valaminek a bontásáról, mint testközelből látni a várostörténet egy fontos szeletének kitörlését.

A különbséget azonban csak a drónfelvételek érzékeltetik igazán – tökéletesen bizonyítják ezt az OD Pictures Art Studio november 11-én készített fotói, amiket Flickr-oldalukon osztottak meg, hiszen az évszázados részek közül mostanra már tényleg csak a víztorony, a főbejárat melletti épületrész, illetve a két, óriási, eredetileg kőből faragott, de 1937-ben bronzból újraöntött szobrot magán hordó kapuoszlop áll a helyén:

Polatot és a többi, barnamezős beruházásokat – így például rozsdaövezetekben való lakásépítéseket – végző befektetőt a kormány 2020 nyarán egyébként újabb támogatásban részesítette: az építendő lakások áfáját öt százalékra csökkentették a százötven négyzetméternél kisebb alapterületű, új otthonok esetében.

November elején kiderült az is, hogy a török üzletember családtagjai közül többen már korábban magyar állampolgárságot is kaptak: fia, Kerim Polat például legalább 2018 óta rendelkezik magyar útlevéllel.

Kiemelt kép: ODPictures

24.hu/kultura/2020/11/21/kozvagohid-adnan-polat-bontas-muemlek/

Komment írása

Article Categories:
24.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?