márc 4, 2021
17 Views
0 0

Sarkozy az első francia elnök, akit korrupció miatt ítéltek el, és még nincs vége a kálváriájának

Written by

A magyar származású volt francia elnököt három év börtönre ítélték, de kerülhet ennél még rosszabb helyzetbe is.

Történelmi és váratlan döntés született: vesztegetés és befolyással való visszaélés miatt elítélték Nicolas Sarkozy volt francia elnököt. Három év börtönbüntetést rótt rá ki a párizsi bíróság, ebből kettőt felfüggesztve, amit csak akkor kell letöltenie, ha a következő öt évben újabb bűncselekményt követ el. Az ügyészség decemberben négy évet kért a magyar származású, 66 éves politikusra, ebből kettőt felfüggesztve. A bírák bizonyítottnak látták, hogy Sarkozy ügyvédje, Thierry Herzog útján bizalmas információkat akart megszerezni 2014-ben Gilbert Aziberttől, a francia legfelső bíróság bírójától. Cserébe a volt elnök a Monacói Főhercegségben segítette volna hozzá Azibertet egy poszthoz.

A 2007 és 2012 között az elnöki posztot betöltő Sarkozy a főbíró révén betekintést akart nyerni titkos bírósági dokumentumokba, méghozzá abban a nyomozásban, amelyben az volt ellene a vád, hogy kihasználta a világ egyik leggazdagabb asszonyának, a L’Oréal örökösnőjének, az azóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak a „lelki gyengélkedését”, hogy pénzt szerezzen tőle az elnöki kampányára. Az eset azért is meglehetősen kellemetlen a volt francia elnöknek, mert azt az eljárást végül megszüntették, Azibert pedig sosem kapta meg a megígért állást.

A most befejeződött perben kiderült, hogy Sarkozy Paul Bismuth álnevet használva – hogy megakadályozzák a lehallgatásukat – cserélt információkat Herzoggal. Csakhogy a titkos vonalat is lehallgatták, miután a nyomozók felfedték, hogy az ezen néven regisztrált telefonnal Sarkozy kommunikál a védőjével, régi barátjával a 2007-es elnöki kampánya körüli vizsgálódásról.

A büntetőbíróság Herzogot és Azibertet is három évre ítélte el – két év felfüggesztéssel. A bíróság szerint az ügy „különösen súlyos”, tekintettel arra, hogy egy volt elnök követte el személyes haszonszerzés céljából. Ezen felül Sarkozy mint képzett ügyvéd „tökéletesen tisztában volt” azzal, hogy törvényellenes, amit tesz.

Benoit PEYRUCQ / AFP Nicolas Sarkozy, Thierry Herzog és Gilbert Azibert a bírósági tárgyaláson 2021. március 1-jén.

Ez az első alkalom az V. köztársaság megalakulása óta, hogy egy elnökre korrupció miatt börtönbüntetést szabtak ki. Igaz, Sarkozy közvetlen elődjét, Jacques Chiracot is börtönbüntetésre ítélték 2011-ben, még a párizsi polgármestersége alatt elkövetett sikkasztás és bizalommal való visszaélés miatt (nem létező állásokat adott a városházán a kampányában segítőknek), de kapott két év próbaidőt. Egészségi állapota miatt nem kellett megjelennie a bíróságon, ezért cserébe nem is fellebbezett a döntés ellen.

Sarkozy – aki nyomkövetővel otthon is letöltheti a büntetését – viszont fellebbez, ígérte meg az ítélethozatal után jelenlegi ügyvédje, Jacqueline Laffont. A fellebbezés ideje alatt pedig nem lép életbe a büntetése.

Un, deux, trois…

De nem tud kizárólag a fellebbezésre koncentrálni, a mostani bírósági döntést ugyanis éppen azelőtt hozták meg, hogy egy másik – pontosabban már ebben a cikkben is a harmadik – per induljon március 17-én Sarkozy részvételével. A Bygmalion nevű kommunikációs vállalat illegális választási kampányfinanszírozásáról van szó, amelyben több tanú is terhelő vallomást tett Sarkozy ellen. A konzervatív párt és a cég egy speciális számlázási rendszer segítségével próbálta elrejteni a 42,8 millió eurót (15,5 milliárd forintot) kitevő kiadásokat. Ez a kétszerese a megengedett összegnek. Ez meg azért különösen kínos ügy, mert ezen a választáson alulmaradt a szocialista Francois Hollande-dal szemben.

Van még egy eljárás ellene, ez a legrégebbi – 2013-ban indították – és egyben legsúlyosabb, amiből a mostani ügy is kiindult. Ebben azzal vádolják, hogy 50 millió eurót (18 milliárd forintot) fogadott el az akkori líbiai diktátortól, Moammer Kadhafitól, hogy azzal sikeresen finanszírozza a 2007-es kampányát.

Sarkozy mindkét ügyben visszautasítja, hogy bármi helytelent követett volna el, de nyomoznak ellene a hatóságok egy orosz biztosítóval kötött szerződése miatt is, amelynek érdekében lobbi tevékenységet folytathatott. Ahogy azt is tagadja, hogy fiktív munkát adott volna feleségének, Cécilia Attiasnak havi 3000 eurós (egymillió forint) fizetéssel.

PATRICK KOVARIK / AFP Nicolas Sarkozy volt felesége Cécilia Attias

A jó szíve

Sarkozy a párizsi bíróságon azzal védekezett, hogy baráti segítséget nyújtott, azt ugyanis nem tagadta, hogy Azibertnek megígérte, segít a poszt megszerzésében. Azzal azonban szerinte semmi rosszat nem követett el. Mint fogalmazott:

Az egész életem arról szólt, hogy a baráti segítségemet ajánlom fel.

Azt állította, hogy csak csevegett Aziberttel, és kifogásolta, hogy a lehallgatásokkal megsértették egy volt elnök és az ügyvédje közötti beszélgetés titkosságát.

Egy olyan ember áll ön előtt, akinek több mint 3700 magánbeszélgetését lehallgatták. Mit tettem, hogy ezt érdemeltem?

– kérdezte a volt elnök a tárgyalás során. 1945 óta ő az első ezen a poszton, akinek bíróság elé kellett állnia. Ebben „elődje”, a náci Németországgal kollaboráló Philippe Pétain marsall, a Vichy-Franciaország köztársasági elnöke volt. A bíróság viszont arra jutott, hogy a 2007-es kampányfinanszírozási polémiák miatt indított lehallgatás törvényes volt, mert bizonyítékokat tartalmaz a korrupcióról.

Az ítélethozatal után a tárgyalások után még optimistán nyilatkozó Sarkozy gyorsan elhagyta a bíróságot, de reagált az Instagramján a párja, a híres énekesnő, Carla Bruni: „Milyen könyörtelen esztelenség, Szerelmem! A harc folytatódik, az igazság a napfényre fog kerülni!”

Az ügyészség szerint ugyan egy nem teljesült, ám „egyértelműen megfogalmazott ígéretről” van szó, ami a francia törvények szerint már korrupciónak minősül.

Nem csak neki kellemetlen

A mostani bírósági döntés nem tiltotta el az állami hivataloktól a 66 éves politikust, aki még mindig komoly hatással van a francia konzervatív politikára, noha 2017-ben visszavonult, miután nem sikerült győzedelmeskednie saját pártja előválasztásán. A háttérben komoly szerepe van a pártja, a republikánusok és Emmanuel Macron közötti kapcsolatban. Szeret is királycsinálóként tetszelegni, korábban például azt mondta, hogy többször is tanáccsal látta el a jelenlegi elnököt. Mostanában azt is hallani, hogy a visszatérésére készül. Már csak azért is, mert pártjának egyelőre nem sikerült egy karakteres jelöltet találni Macronnal szemben a következő elnökválasztásra. A szavazók egy részének még mindig kedves, dacára a korrupciós vádaknak. Tavaly például kiadott egy könyvet A viharok ideje (Le Temps des Tempêtes) címmel, ami hetekig az egyik legkeresettebb könyv volt Franciaországban. Bár talán épp ez az ítélet zúzza szét a reményeit, mivel eddig egy olyan politikusként mutatkozott, aki különösen keményen lép fel a törvénysértésekkel szemben.

De nem csak neki jött rosszul ez a verdikt, hanem az egész politikai elitnek, ugyanis más politikai vezetőknek is meggyűlt már a bajuk a törvényekkel. A már említett Chiracon kívül például

  • Sarkozy volt miniszterelnökének (a 2016-os előválasztásos kihívója), François Fillonnak,
  • volt gazdasági miniszterének, Christine Lagarde-nak,
  • vagy a szocialisták költségvetési miniszterének, Jérôme Cahuzac-nak.

Így csak még nagyobb lesz a bizalmatlanság a politikával szemben a választók körében.

Nem véletlen, hogy az ítélethozatal után több politikus is kiállt a volt elnök mellett. Így tett Christian Jacob, a republikánusok jelenlegi elnöke, Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója, aki éppen visszatérését tervezi a francia politikába, Bruno Retailleau, a francia szenátus konzervatív csoportjának vezetője, valamint Gérald Darmanin, Sarkozy korábbi pártfogoltja, aki jelenleg az éppen jobbra kacsingató Macron belügyminisztere.

24.hu/kulfold/2021/03/04/nicolas-sarkozy-korrupcio-irosag-itelet-franciaorszag-borton-kampanyfinanszirozas/

Komment írása

Article Categories:
24.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?