Sze 30, 2020
8 Views
0 0

Romániai választás: az etnikai szavazás még a vastörvény

Written by

Barabás T János és Illyés Gergely az Arénában

Helyhatósági választásokat tartottak szeptember végén Romániában. Az RMDSZ jelöltjei közül 199-et, az Erdélyi Magyar Szövetség politikusai közül tízet választottak polgármesternek. Az RMDSZ által támogatott függetlenek közül tízen nyerték el a településvezetői pozíciót. Köztük Soós Zoltán, akinek a személyében húsz év után ismét magyar került Marosvásárhely élére. Hogyan értékelik a választásokat magyar szempontból?

Barabás T. János: Üdvözlendő az RMDSZ sikere. Kelemen Humor elnök szerint az RMDSZ jól teljesített, tehát azért nem kitűnően. Én egy kicsit aggodalmasan fogadom a mostani fejleményeket, mert kevesebb magyar ment el szavazni Romániában, mint négy évvel ezelőtt. Az országos részvételi átlag 46 százalék volt, Hargita megyében viszont csak 41, Kovászna megyében 39 százalék ment el szavazni, ezek a magyarlakta megyék. Az RMDSZ-nek és a szövetségeseinek sikeres mozgósítása volt Marosvásárhelyen és Szatmáron, itt az átlag felett mentek el a magyarok szavazni. Ahol a magyarok veszélyben érzik magukat a román nacionalista nyomás miatt, ott nagyobb arányban mennek el szavazni. Összességében az RMDSZ jól teljesített, a többi magyar kis párt kevésbé jól. Hosszú távon mindenképpen át kéne gondolnia az RMDSZ-nek a stratégiáját, a kampányát, hogy nagyobb arányban tudja meggyőzni szavazóit, hogy járuljanak az urnák elé. Én bízom az RMDSZ-ben, azon kevés pártok közé tartozik, amelyik meg tud újulni.

Illyés Gergely: Ha az elnyert pozíciókat nézzük, akkor mindenképpen jónak tudjuk értékelni. Volt két kulcsváros, Marosvásárhely és Szatmárnémeti. Előbbi esetben az volt a feladat, hogy a magyar jelölt nyerje meg a polgármesteri tisztséget, ez sikerült húsz év után először, ez mindenképpen nagy siker. Szatmárnémeti esetében a tisztség megőrzése volt a feladat, ez is sikerült. Fontos elmondani azt, hogy mindkét esetben és országosan is csökkent a részvétel, ennek ellenére Soós Zoltán Marosvásárhelyen mintegy háromezerrel kapott több szavazatot, és Kereskényi Gábor Szatmárnémetiben is a részvételi arány csökkenése ellenére növelni tudta a szavazatai számát körülbelül 1300-zal. A polgármesterjelöltek mindenhol több szavazatot kaptak, mint a listák, lehet, hogy román szavazatokat is kaptak ezek a jelöltek, mert Szatmárnémeti és Marosvásárhely is etnikailag megosztott város. A magyar közösség kisebbségen van mindkét helyen, mindkét polgármesterjelölt két nyelven kampányolt, tehát nem az etnikai szavazatokra hajtott csak, és az eredményeikben az is látszik, hogy a román közösség egy része a román jelöltekkel szemben is inkább őket favorizálta. A másik fontos kérdés, hogy Romániában a megyei tanácsok elnökeire most közvetlenül szavaztunk, ezért kétséges volt, hogy az eddigi öt megyéből négyet meg tud-e tartani a magyar közösség, az RMDSZ. Van két megye, Hargita és Kovászna, ahol elsöprő többségben élnek magyarok, ott ez nem volt kérdés. Maros és Szatmár megyében, amely etnikailag megosztott, viszont nagyon is kérdés volt, hogy meg tudja-e őrizni az RMDSZ a két tisztséget, és ez is sikerült, a választás ebből a szempontból is sikeres. Az pedig, hogy Bihar megyében elveszették a megyei tanácsos elnökséget, borítékolható volt, mert az eddigi nagyváradi polgármester indult, aki nagyon népszerű vezető, nem lehet őt megverni. Az éremnek a negatív oldalát én az erdélyi nagyvárosokban látom. Brassóban, Kolozsváron, Nagyváradon mélyen az etnikai arány alatt kapott az RMDSZ szavazatokat. Az ott élő magyarok egy jelentős része most már inkább az esélyes román városvezetőre szavaz, és megtörténhet az, hogy a pártlisták közül is inkább a román választékból néz ki magának. Brassóban emiatt ki is szorult a magyarság a helyi képviselő-testületből. Kolozsváron a magyar tagok száma ötről négyre csökkent a képviselő-testületben. Nagyváradon szintén ez figyelhető meg, míg Temesváron kiszorult a magyarság a helyi tanácsból. Ezek egyáltalán nem biztató dolgok. Ezekben a nagyvárosokban a magyar közösség egy része elöregedőben van, és vannak városok, ahol az idősebb korosztály, talán éppen a koronavírus-járvány miatt félelmében, kisebb arányban vett részt a választáson, mint egyébként szokott.

Minek köszönhető a siker Marosvásárhelyen? Négy évvel ezelőtt is Soós Zoltán indult, akkor az RMDSZ jelöltjeként, most viszont függetlenként, az RMDSZ támogatásával.

Barabás T. János: Az elmúlt években számos korrupciós ügy került nyilvánosságra a marosvásárhelyi román polgármesterrel kapcsolatban, rossz sajtója volt. Látványosan lemaradt Marosvásárhely Kolozsvárhoz, Szebenhez, Brassóhoz képest. Ezt a marosvásárhelyiek is érzékelik. Igény volt a változásra Marosvásárhelyen, amit Soós csapata nagyon jól érzékelt, profi kampány zajlott, voltak rétegüzenetek különböző csoportoknak, nyugdíjasoknak, iskolás gyerekes családoknak, ipari munkásoknak, környezetvédőknek, és voltak általános üzenetek, és mindig ügyeltek arra, hogy etnikumtól mentesek legyenek. Az iskolaügyről például úgy beszélt, hogy kerülte az etnikum csapdáját, tehát nemcsak a magyar iskolák ügyét képviselte. A román sajtó viszonylag kedvezően nyilatkozott Soós kampányáról és személyéről, tehát sikerült elérnie azt a nyilvánosságban, hogy ő képviselte a modernizálást, a reformokat szemben az ellenjelöltekkel. Tanulhatna az RMDSZ és a magyar politikum egy ilyen sikeres kampányból.

Mennyire számít Romániában a jelölt nemzetisége, a párthovatartozása vagy éppen az, hogy mit üzen, milyen programja van?

Illyés Gergely: Természetesen minden számít. Valóban Soós Zoltán és Kereskényi Gábor is egy teljesen kétnyelvű kampányt vitt, ez már ekkora városok esetében és ilyen etnikai arányok mellett elképzelhetetlen lenne másként. Soós Zoltán sikerére az volt a legnagyobb veszély, ha a szembenálló ellenfelei, a román politikusok megegyeznek, és valamelyikük javára visszalépnek, és akkor egyetlen erős jelölttel állt volna szemben. Az eredmények fényében az látszik, hogy ez sem lett volna elég ahhoz, hogy őt legyőzzék, de a kampány elején ez volt az egyetlen olyan pont, ami veszélybe sodorhatta volna az ő győzelmét. Most volt két-három román jelölt, ez is segített, és az is, hogy most független jelöltként méredzkedett meg Soós Zoltán, emiatt olyanok is rá szavaztak, akik az RMDSZ-re egyébként nem voksolnának. Azért nyilván mögötte állt az RMDSZ kampánymechanizmusa meg a támogatása, csak nem jelenítették meg nyilvánosan. Van olyan város, ahol előnyös az, ha egy jelölt felvállalja egy párt logóját és a támogatását, és van olyan város, ahol ez már egy egyértelmű hátrány.

A nemzetiség a fontosabb vagy a párthovatartozás?

Barabás T. János: Mindig az etnikum számít magyar ügyekben. Német ügyekben kevésbé, Nagyszeben lakosságának 1 százaléka német, mégis német polgármestert választottak. Temesváron is német lett a polgármester, bár ott is csak egy-két százaléka a lakosságnak német. Magyar ügyekben viszont még erős a nacionalizmus. Az erdélyi lakosság 80 százaléka román, és egyre több erdélyi román számára csökken Bukarest fontossága mint politikai, gazdasági, kulturális központ, így például az erdélyi román egyetemisták Nyugatra mennének továbbképzésre, nem Bukarestbe. Az erdélyi románok nagy része modernizálni szeretné a környezetét, reformokat szeretne, bekapcsolódni egy nyugat-európai kultúrába, és ebben a folyamatban már egyre kevesebb szerepet látnak Bukarestben és egyre inkább a nyugati, európai uniós kapcsolatokat hozzák az előtérbe. Tehát azok a románok, akik Marosvásárhelyen és Szatmáron a magyar jelöltre szavaztak, nem a román nacionalizmus ellen szavaztak, hanem egyszerűen egy ilyen nyugatiasabb politikát szeretnének.

Ha összességében nézzük, akkor mennyivel több vagy kevesebb pozíciót kaptak a magyarok?

Illyés Gergely: Ahol a városvezetők román szavazatot kaptak, az a kivétel, alapvetően a szavazás etnikai. Ha megnézzük, hogy hány polgármestert tudott megnyerni az RMDSZ, akkor ez a szám mindig kétszáz körül alakul, gyakorlatilag az etnikai szavazás a vastörvény, és emiatt ez a szám nem nagyon szokott változni. Négy évvel ezelőtt 195 polgármestere volt az RMDSZ-nek, most 199 lett. Ehhez adódik hozzá a függetlenként, de RMDSZ-es támogatással megnyert tisztségek száma, illetve az Erdélyi Magyar Szövetség néven legtöbb helyen fúzióban indult két kisebb magyar párt, a Magyar Polgári Párt és a Erdélyi Magyar Néppárt, amely most tíz polgármesteri tisztséget tudott megszerezni, míg négy évvel ezelőtt tizenötöt. Tehát olyan nagy változás nem tud történni.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Infostart.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?