ápr 29, 2021
4 Views
0 0

Oroszi Beatrix és Jakab Ferenc is a negyedik hullámtól tart

Written by

Negyedik hullám: miért ne jönne?

Ez a vírus képes adaptálódni a mindenkori védelmi intézkedéseinkhez. Vannak variánsok ugyanis, amelyek képesek kikerülni a vakcinákat – mondta Oroszi Beatrix, aki szerint nem szabad kifelejteni a számításokból, hogy jöhetnek még új variánsok.

Ha csak oltunk, akkor az nem elegendő a negyedik hullám kivédésére

– figyelmeztetett az epidemiológus.

Az a legnagyobb félelme, hogy a negyedik hullámot elindítja egy új mutáció. Ez észrevétlenül el tud terjedni, észrevétlenül alakít ki fertőzési láncokat, mire észrevesszük már elterjed. Ez a kockázata annak, hogy még mindig magas a víruscirkuláció. Ezzel lehetőséget adunk a vírus terjedésének, és így a mutálódásának és szaporodásának – folytatta.

Jakab Ferenc virológus szerint

nincs realitása annak, hogy ne legyen negyedik hullám.

Várakozása szerint biztosan vissza fog térni ősszel a járvány. Abban bízik, hogy nem lesz már akkora, mint a harmadik hullám. Olyan tömegű a fertőzés a világban, hogy csodálkoznék ha eltűnne a vírus – tette hozzá.

Oroszi Beatrix arra a kérdésre, hogy lesz-e újabb hullám, visszakérdezett: miért tűnne el a koronavírus. Én tartok a negyedik hullámtól, mert az országok nem tanulták meg: meg kell várni a nagyon alacsony esetszámokat, az alacsony vírus szaporodást, így kicsi a valószínűsége egy új mutáció kialakulásának – fogalmazott. Az epidemiológus szerint ha jó a járványügyünk, akkor meg tudjuk fogni a vírus terjedését, mert időben azonosítani tudjuk a vírust. Ha viszont nem csináljuk, akkor ebben a helyzetben jönni fog 1-2 új variáns – tette hozzá.

Mutálódik és dühöng a vírus

A világ nagy részén dühöng a vírus

– figyelmeztetett az epidemiológus. Ez egy szupervírus, alapvetően én tisztelem a vírust és tartok is tőle.

Már meglepett bennünket párszor, és nem szeretném, ha negyedszer is meglepne

– vélekedett. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyben tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatának tagja emlékeztetett arra, hogy

nem lett volna harmadik hullám, ha nem jön a brit variáns.

Kiemelte, hogy nem szabad még hátradőlni, mert nincs vége a járványnak.

Jakab Ferenc arról beszélt, hogy a koronavírusnak számtalan mutációja létezik, azok jelentős része azonban elhal. De azok a pontmutációk, amelyek a vírus számára kedvezőek, azok egy pozitív kiválasztódási mechanizmus során fennmaradnak. Az indiai mutáció például felszedte azt a két pontmutációt, amit ismertünk már, de egy törzsbe került bele és ezt meg is fogja tartani – magyarázta a szakember. Ez is bizonyíték arra, hogy a vírusoknál is működik az evolúciós nyomás.

Ugyanakkor optimizmusának is hangot adott a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője. A következő hónapokban felkészültebb lesz a világ, hiszen sokkal nagyobb gyártókapacitások fognak rendelkezésre állni a koronavírus elleni vakcinák esetében.

Tanuljunk India példájából

Oroszi Beatrix azt mondta, hogy az indiai helyzetből azt kell megtanulni, hogy mennyire gyorsan meg tud változni a vírushelyzet. Ha nincs egy ország felkészülve egy nagy hullámra, akkor ez lesz. Fel kell készülni, meg kell erősíteni a járványügyet – ez fontos tanulság szerinte. Arra van ráhatásunk, hogy elterjed-e az új variáns. Arra nincs ráhatásunk, hogy létrejön-e az új variáns – húzta alá.

Ne felejtsük el, hogy ez a vírus a tömegrendezvényeken tud robbanni, mert ott alakulnak ki szuperfertőzések – emelte ki a következő tanulságot.

Mit okoz a nyitás?

Nyitni kell, nem élhetünk bezárva, azonban itt el kell érni azt, hogy megegyezzünk: járványügyi szakemberek, döntéshozók, egészségügyi dolgozók, és az emberek. Mi azt kérjük, hogy még ne adjuk fel a védekezést: az őszi-téli időszakot erős védekezéssel kell végigcsinálni, nem bezárva, de védekezve.

Ha ezen túlvagyunk, a variánskövető védőoltásokat beadjuk és sok ember válik védetté, akkor 2022-ben tudunk hátradőlni

– vélekedett Oroszi Beatrix.

Mi lehet a terasznyitásból? – hangzott a kérdés. A legvalószínűbb forgatókönyv a harmadik hullám lecsengése, de ez nem zárja ki, hogy lokális járványok ne alakuljanak ki – mondta. Ebben pedig sokan betegednek meg és ebből sok kórházi kezelés lesz és több haláleset – figyelmeztetett. A lecsengés gyorsaságát befolyásolja, ha ezekkel a szuperterjesztő eseményekkel nem vigyázunk.

Ennek kapcsán megjegyezte Jakab Ferenc, hogy egy irányba gondolkodik az epidemiológussal ebben a tekintetben. Ne felejtsük el, mik és kik azok a szuperterjesztők. Most mindenki tudja a vakcinákat és mellékhatásait, ismeri az AstraZeneca védőoltást és a vérrög képződéseket, de mára elfelejtettük a szuperterjesztőket – fejtette ki a pécsi professzor.

A nyitás nem befolyásolja a hullám irányát, lecsengés várható, de lehetnek lokális járványok

– értett egyet Jakab Ferenc.

Járványügyi intézkedések ÉS oltások. Nem vagy. Az ésen van a hangsúly – mutatott rá Jakab Ferenc, hogy egyszerre van szükség ezekre a lépésekre. Jakab Ferenc azt is megjegyezte, hogy nem a nyitással van a gond, mert fokozatos, szisztematikus, mindenki igényét kielégítő nyitási stratégiára szükség van.

Az emberek felé fordulok, mert az egyének felelősségére és társadalmi felelősségvállalására akarok rámutatni. Lehet a teraszozást okosan csinálni és lehet fesztivál jelleggel csinálni – fogalmazott a Pécsi Tudományegyetem professzora.

Szekanecz Zoltán belgyógyász is kiemelte, hogy elfelejtünk dolgokat a járvány kapcsán. Fontos látni, hogy az oltás csak egy eszköz a védelemben – húzta alá.

Ha mindent megteszünk, 2022-ben vége lehet ennek

Oroszi Beatrix záró gondolataiban kifejtette: a pandémiának nincs még vége, az Egészségügyi Világszervezet sem mondta még ki. Várhatóan egy járványhullámnak lesz vége a nyár végén, de most nagyon fontos, hogy megegyezzünk, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne legyen több járványhullám – mondta az epidemiológus, aki sorolta az eszközöket: védőoltás, magas átoltottság, az ismert járványügyi intézkedések, tesztelés, diagnosztika, kontaktkutatás.

Ha mindent megteszünk, akkor 2022-ben ki lehet majd mondani, hogy vége van a pandémiának

– vetítette előre.

Jakab Ferenc az egyéni felelősség és társadalmi felelősségvállalás fontosságát emelte ki. Mindenki gondolja át, mindent megtett-e a saját egészsége és biztonsága érdekében. Ha mindent megtett, akkor hátra lehet dőlni, de ha nem, akkor gondolja át, mit tehet még – fejtette ki. Jakab Ferenc szerint soha nem szabad feladni és azt tanácsolta, hogy hallgassanak a szakemberekre, mert segíteni szeretnének, jót akarnak tenni az embereknek és az országnak.

Szekanecz Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy most értünk el ahhoz a ponthoz, amikor elfogynak a regisztráltak, pedig a vírus leküzdéséhez szükség lenne még 2-3 millió oltottra. Ezért mindenkit arra buzdított, hogy beszéljen a barátaival, ismerőseivel, rokonaival, hogy regisztráljanak. Mert hiába tartjuk be a nyitás során is az előírt intézkedéseket és jól viselkedünk, ha a másik védelmi ág nem halad tovább.

Azt is hangsúlyozta, hogy tartsuk magunkat az oltás tekintetében is ahhoz, amiben eredetileg megállapodtunk, vagyis vegyük fel a második oltást is. Akkor is kell két oltás, ha átestünk és akkor is, ha nem estünk még át a víruson – húzta alá. Egyfajta lazulás ez is, de az oltások mindkét adagját fel kell venni – tanácsolta.

Címlapkép forrása: Getty Images

www.portfolio.hu/gazdasag/20210429/oroszi-beatrix-es-jakab-ferenc-is-a-negyedik-hullamtol-tart-480992

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Gazdaság · portfolio.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?