máj 6, 2021
22 Views
0 0

Orbán Viktor: „Történjen bármi, már mindent megéltem”

Written by

2022-ben győzni akar, a magyar köztévénél kormánypártibbnak tartja a németet, Közép-Európában inkább hisz, mint Nyugat-Európában, az abortusz teljes tiltását politikai és nem erkölcsi alapon utasítja el.

Orbán Viktor nagyinterjút adott a postoj.sk című szlovák jobboldali portálnak. Azt az állami hírügynükség persze szemlézte, de a miniszterelnök.hu-ra feltöltött eredeti szöveg alapján bőven találtunk érdekességet, így például azt, hogy kormányfő azzal nyit, szerinte a vakcináknál is „forróbb téma”, hogy 12 éve adott utoljára interjút szlovák újságnak, ami nem normális.

A kormányfő a szlovákiai Szputnyik magyarországi vizsgálatáról azt mondta, ellenőrző hatóságunk világszínvonalú, „buta beszéd”, hogy a Szputnyikot ő hagyta jóvá, még a nyugati vakcinát is ellenőriztetjük, ha kell. A Janssen vakcináról például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) véleményét sem fogadjuk el automatikusan, azt ugyanúgy megvizsgálják, mint a kínait vagy az oroszt.

Igor Matovics segítséget kért, ő megadta, de Szlovákia azt csinál a Szputnyikkal, amit akar. Sajnálja, hogy az orosz vakcinába belebukott Matoviccsal kevés időt dolgozhatott együtt.

Nála a kereszténység a kulcs. Egy klasszikus, katolikus, jó szándékú ember.

Amikor leült vele beszélni, mintha Matovic testvérrel beszélt volna, aminek nagyon nagy a jelentősége.

Nem szabad elhinni azt a nyugati politikai gondolatot, miszerint a politikában az intézmények a legfontosabbak. Ezeket mindig emberek működtetik. A személyes karakter, gondolkodásmód, világfölfogás rendkívül nagy jelentőségűek.

Saját szerepéről azt mondta, a migrációs viták miatt Európában úgy festik le, mintha az ördögök birodalmát vezetné. A kérdésre, hogy ez a vitája Angela Merkellel tette „szimbólummá” azt felelte, a magyar törtélemben gyakori,

hogy a hősöket, de a mártírokat is a németek csinálják. (…) Ebben a tekintetben nem Angela Merkel az érdekes, hanem a német szellem. (…) A németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre.

Kohl, Merkel után Salvini, de akár Le Pen is

A kormányfő ebben a nyitott társadalomban nem hisz, nem kívánja Magyarországnak, a merkelizmust átmeneti korszaknak tartja. Azt is elárulta, hogy 35 évesen kormányfőként fölhívta Helmut Kohlt, akitől tanácsot kért. A néhai kancellár mondta neki, a magyar választók akaratából az országért felel, ebben nem korlátozhatják. Követelje ki, hogy Európában vegyék tudomásul a véleményét.  Keresse az összhangot a többi európai vezetővel,

de soha ne engedjem, hogy valaki más diktáljon nekem abban, mit és hogyan kell csinálnom.

Kohl azt is mondta neki, az a sikeres kormányfő, aki pártelnök is. Ezt a tanácsát nem fogadta meg, lemondott a pártelnökségről, a következő választást el is veszítette. A miniszterelnök ezt követően hosszan beszélt a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) szakításáról, jövőbeni szövetségeseiről, terveiről, arról, hogy új politikai közösség kell Brüsszel megváltoztatásához. Ezen sokan dolgoznak (lengyelek, magyarok, olaszok, spanyolok és mások), s mivel mindenki hozza a saját szövetségeseit, nem zárta ki Marine Le Pen csatlakozását sem.

A hosszú interjúban kitértek arra is, miben változott saját maga szerint Orbán Viktor az elmúlt harminc évben. Többes számra váltva hosszan mesélt arról, mi az, amit akkor még nem tudtak, de ma igen (az egyházak szerepe a társadalomban nagyobb, a közép-európai együttműködés fontosabb, a Nyugat elveszti vonzerejét, a muszlim világ terjeszkedik).

Én nem szeretném, hogy a magyar gyerekek húsz év múlva olyan Magyarországon éljenek, mint amilyen akkor lesz sok nyugat-európai ország.

Kormánypártibb a német köztévé a magyarnál

A szlovák újságírók szerint Orbán Viktor olyan kritikákat kap, mint a ’90-es években náluk Vladimír Meciar, akitől a demokráciát, a  sajtószabadságát féltették. Arra a felvetésre, hogy még a konzervatív szlovákiai magyarok szerint is olyan a közmédia, mint náluk volt Meciar alatt, a magyar kormányfő az válaszolta, hogy a szlovákot nem, a német és a brit köztelevíziót ismeri.

Biztosan merem állítani, hogy a magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német.

Azoknak a magyaroknak, akik szerint a tévé kádári időket idéz, azt üzente, ő élt Kádár János alatt, és nem olyan, mert akkor

illegálisan kellett nyomtatni a gondolatainkat, és azokat titokban kellett terjeszteni.

Ha egy szlovák ma Magyarországon betér egy újságoshoz,

és azt mondja, hogy kérem azokat az újságokat, amelyek gyalázzák Orbánt meg a kormányát, kap körülbelül nyolc újságot és folyóiratot.

A kormányfő szerint a magyar politikában két ideológiai irányzat van: az egyik liberális, a másik kereszténydemokrata, ez jelenik  meg a kereskedelmi média. Amikor hatalomra került, a médiaarány egy volt a kilenc ellen a liberális nézet javára. Most ez fele-fele, a közszolgálati média működésébe pedig nem tud beleszólni.

összességében a magyar médiahelyzet véleményem szerint fair.

Az interjúban téma volt Fidesz befolyása a Felvidéken, a szlovákiai magyarok egymás közti vitája, a tavalyi Trianon-évforduló, a kettős állampolgárság, a közép-európai népek sorsközössége, a V4-ek teljes megosztottsága Oroszország miatt.

Jövőképe: inkább Közép-, mint Nyugat -Európa

A miniszterelnök az Európai Unió intézményeiről is hosszan beszélt, főleg ezt sűrítette szerdán az MTI szemléje.

Orbán sokkal inkább hisz Közép-Európa, mint Nyugat-Európa jövőjében, abban, hogy gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Optimista, egy nagy közép-európai reneszánszra számít gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában.

Kitérő választ adott arra, hogy tulajdonképpen fel akarja készíteni Közép-Európát az EU nélküli életre, inkább arról beszélt, hogy az unió egy német–francia tengelyen forgott eddig, de 2030-ra lesz egy 3. pólus is: Közép-Európa, illetve a V4. Miközben saját közép-európai víziói beszélt, megkérdezték, nem tart-e attól, hogy nem lesz ennyi ideje, mert jövőre elveszíti a választásokat.

Ha befejezem ezt a választási ciklust, elmondhatom majd magamról, hogy 16 évet voltam kormányon és 16 évet ellenzékben. Történjen bármi, már mindent megéltem.

Az esetleges vereség utáni visszítérérésére vonatkozó kérdésre azt felelte, győzelemre készül, és szerinte a magyarok többsége valami olyasmit kíván, amit a Fidesz képvisel, az más kérdés, jól képviseli-e. Az interjú végén a kormányfő azt mondta, ő hitvalló keresztény, de a politikában nem egyházi hitelveket kell védeni, az sem politikai kérdés, üdvözülünk, elkárhozunk-e, ezért keresztény inspirációjú politikáról beszél, amelynek részese lehet az is, aki maga nem hívő.

Nem valamiféle szekta élén állunk, hanem programmal rendelkező politikai pártén.

Orbán Viktor az interjú végén beszélt az abortuszról, arról, hogy  kormánya egyértelműen az élet oldalán áll, de a teljes tiltás, noha legitimnek tartaná azt is erkölcsi szempontból, ellenkező hatást váltana ki, márpedig a politikában az eredmény számít.

11 év alatt sikerült radikálisan csökkenteni az abortuszok számát – teljes tilalom nélkül is.

Szerinte az ország is életpártibb lett, de ez rávilágít az igazság és többség politikai összefüggéseire.

Mert ha a többség nem az igazságot szolgálja, akkor a többség nem ér semmit.

A kormányfő ugyanakkor azzal is tisztában van, a politikában nem tud tenni semmit az igazságért, ha azt nem tudja összehozni a többséggel.

24.hu/belfold/2021/05/06/orban-viktor-interju-vakcina-szlovakia-eu-valasztas-keresztenyseg-abortusz/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Belföld · Média
banner

Vélemény, hozzászólás?