jún 4, 2021
11 Views
0 0

Óbuda volt polgármestere nekiment Karácsonyéknak – politikai iszapbirkózás a Mocsáros-dűlőnél

Written by

80 százaléka beépíthető volt a Mocsáros-dűlőnek 2020-ig, de a főváros vezetése ezt 20 százalékra csökkentette. Bús Balázs most ennek a 20 százaléknak a beépíthetőségét kéri számon, miközben a fővárosnak egyelőre semmiféle terve nincs erre a területre.

Évtizedek óta beépítésre váró területet mentett meg a természetnek a főváros, Bús Balázs most mégis azt állítja, hogy „Karácsony Gergely és Szabó Tímea a Mocsáros-dűlőről leválasztanak egy 268 ezer négyzetméteres területet, ahol luxuslakóparkot építenének.” Óbuda korábbi fideszes polgármestere az alábbi, általa rendezési tervnek nevezett dokumentumra hivatkozik, melyen a bekeretezett részben valóban látható bölcsőde, óvoda, iroda és lakás felirat is.

Bús Balázs szerint ez a főváros saját maga által kiadott rendezési terve.

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor szerint viszont ez csak egy illusztráció, amiből több verzió is készült, és semmi jogi következménye nincsen.

A fővárosnak semmiféle beépítési elképzelése nincs erre a területre, ugyanúgy, ahogy a ’80-as évek óta

– nyilatkozta Bardóczi Sándor a 24.hu-nak.

„Ugyanezt a folyamatot Bús Balázs is levezényelhette volna”

A Mocsáros-dűlő nagy része az 1980-as évek óta építési területnek volt kijelölve. Itt körülbelül 30 évvel ezelőtt még egy, a Pók utcai lakótelephez hasonló méretű beépítést képzelt el a főváros, de a beruházás végül nem valósult meg, miután Budapesten leálltak az óriási lakótelepek építésével. A ’90-es években aztán elkezdődött a terület egy részének természetvédelmi előkészítése, majd a 2000-es években a Mocsáros-dűlő egy kis részét sikerült védelem alá helyezni. 2020-ban a településszerkezeti terv felülvizsgálata során a főváros úgy döntött, hogy ennek a területnek a nagy részét visszaminősítik természeti területté, ahol megkezdhető a természetvédelmi terület kibővítése.

Egy kisebb része maradt beépíthető. Ez a háromszög alakú terület természetvédelmi szempontból viszont nem tekinthető értéknek

– mondta Bardóczi, aki a vagyonelemekkel kapcsolatban beszélt a fővároson belüli érdekütközésről is.

24.hu

Minden fővárosi tulajdont vagyonelemként tartanak nyilván. Ha egy területet beépítésre szánnak, akkor azt valamilyen értéken elkönyvelik. Ha viszont zöldterületről van szó, akkor a vagyongazda aggódni kezd, hogy óriási vagyonvesztés lesz papíron a fővárosnál. A jelenlegi önkormányzati rendszerben ugyanis a zöldfelületeket nem a valós értékükön tartják nyilván. Ebben hatalmas a lemaradásunk Bardóczi szerint, de hozzátette: amit a főváros tett a Mocsáros-dűlővel, az kuriózumnak számít.

A magyar önkormányzati rendszerben olyan ugyanis még nem fordult elő, hogy ha valamire egyszer ráfestették a „beépítésre szánt terület” címkét, azt később visszaminősítették zöldterületté.

Így megy a szabályozás

Az építésszabályozás úgy történik, hogy a főváros készít egy településszerkezeti tervet. Ez a terv megállapítja, hogy melyik rész a beépítésre szánt terület, melyik az erdőterület, melyik a zöldfelületet. De ez csak egy keretterv, nem keletkeztet építési jogot, ugyanis a kétszintű önkormányzatiságban ez a feladat a kerületeké. A terv alapján tudnak az önkormányzatok részletesebb kerületi építésszabályozást készíteni. A kerületi szabályozási tervet rendelettel hagyják jóvá. Ez keletkezteti az építési jogot, ez alapján építkezhetnek az ingatlantulajdonosok. Ebben már benne vannak a részletes szabályok, például hogy mekkora zöldfelületi aránnyal lehet építkezni. Ezt még bonyolítja, hogy 2020-tól a kormányhivatalok adják ki az építési engedélyt, és ellenőrzik az építkezéseket, ezt a jogot ugyanis elvették az önkormányzatoktól.

Körülbelül egy 20 százalékos rész maradt meg beépíthető területként, ami 2020-ig 80 százalék volt. Bardóczi szerint azért is érdekes Bús Balázs álláspontja, mert korábbi kerületi vezetőként ugyanezt a folyamatot ő is levezényelhette volna, de a terület 80 százaléka az ő polgármestersége alatt mindvégig beépítésre szánt maradt.

Habár a terület a főváros tulajdona, a beépíthetőséget a kerület szabályozhatja. Viszont jelenleg nincsen kerületi építési szabályzat, miután Óbudán építési moratórium van, főként a Római-part lezáratlan ügye miatt. Vagyis most nem lehet új területeket beépíteni a III. kerületben, építési jog sincs a Mocsároson, és Bardóczi szerint ez várhatóan évekig vagy akár évtizedekig így is maradhat.

Farkas Norbert / 24.hu

Bús Balázs szerint viszont a fentebb bemutatott „rendezési terv” nyilvánosságra kerülése után Karácsony Gergely és Szabó Tímea „kommunikációs akcióba kezdtek, melyhez Bardóczi Sándor is messzemenőkig csatlakozott”. Bús értelmezése szerint az eredeti „rendezési tervet”  követően a főváros egy új infografikával rukkolt elő, és az új képről „elegánsan lefelejtették azt a részt, amelyen korábban maga a főváros jelölte meg az épülő irodaházak és luxusapartmanok helyét.”

Mondhatnánk, hogy megszoktuk már a képviselő asszonytól és a főpolgármester úrtól az ilyen mértékű valóságferdítést, de arcpirító az a hazugság, amivel a Mocsáros kapcsán az embereket próbálják manipulálni. Ha bárki egymás mellé teszi a kiadott két tervezetet, azonnal láthatja, hogy a lakóparkok nem eltűntek a rendezési tervből, mindössze nem kerültek fel az új térképre

– írta Bús a 24.hu-nak. Bardóczi hozzáállását pedig elszomorítónak nevezte, szerinte, ha a főtájépítész „komolyan venné a környezet- és természetvédelmet, neki kellene a leghangosabban tiltakoznia a főváros tervei ellen.” Bús megjegyezte azt is, hogy legutóbb Bardóczi Sándorral közösen járta be a területet Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, és a volt polgármester szerint „a területen az ő megjelenése komoly aggodalmakat kelt a helyiekben”. Az azonban Bús válaszából nem derül ki, hogy mi az aggodalom pontos oka.

Elhiszem, ha Bús Balázsnak fáj, hogy éppen Karácsony Gergely vitte végig az elmúlt 30 év legnagyobb zöldítését Budapesten

– ezt Szabó Tímea mondta a 24.hu-nak a volt óbudai polgármester kijelentésére. A Párbeszéd frakcióvezetője, aki a III. kerületieket képviseli az Országgyűlésben, megjegyezte, hogy a Hajógyári-szigetet is a jelenlegi városvezetés mentette meg a természetrombolástól, és a Római-partot is, igaz, azt nem teljesen, „mivel jelenleg is többszáz lakásos lakópark épül a vízparton, melyre az engedélyt még az előző városvezetés adta ki.”

Az óbudai önkormányzat jelenlegi vezetését is kerestük az ügyben, de válasz nem érkezett tőlük.

Bús Balázs 2006 és 2019 között volt a III. kerület polgármestere, a tavaly előtti önkormányzati választáson viszont az ellenzék közös jelöltje, az akkor még MSZP-s, megválasztása után a DK-ba átülő Kiss László kapott több szavazatot. Lapunk korábban arról írt, hogy a Fidesz Bús Balázst indítja az óbudai-békásmegyeri választókerületben a jövő évi országgyűlési választáson, ahol legutóbb Szabó Tímea nyert. Bús egyébként január 1-jétől ő a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, és a kormány őt delegálta a Magyar Művészeti Akadémia felügyelőtestületébe is.

24.hu/belfold/2021/06/04/mocsaros-dulo-bus-balazs-karacsony-gergely-obuda-luxus-lakopark/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Belföld
banner

Vélemény, hozzászólás?