okt 14, 2020
10 Views
0 0

Nincs egyeztetés – az új egészségügyi törvény alapjaiban rengeti meg az ápolók megélhetését

Written by

Ahogy arról már beszámoltunk, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt úgy írta ma alá Áder János köztársasági elnök, hogy annak legfőbb szereplőivel, az orvosokkal, pontosabban a Magyar Orvosi Kamarával sem sikerült megegyeznie a kormánynak, de még az sem biztos, hogy mik lesznek a kivételes eljárásban elfogadott törvénycsomag kiegészítő rendeleteiben.

Ugyanakkor legalább ennyire hangsúlyos, hogy a törvényben megszabott új jogállás nemcsak az orvosokra, hanem az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókra is vonatkozik. Magyarul mindenkire, aki a kórházakban dolgozik: az ultrahangos szakasszisztenstől kezdve, a nővéreken át, egészen a mosodában dolgozókig és a villanyszerelőkig. S a törvény értelmében – legalábbis a jelenlegi állapotában –

munkáltatói (állami) engedélyre van szükség ahhoz, hogy egy kórház által foglalkoztatott villanyszerelő hétvégén dolgozzon egy építkezésen.

Holott ő nem kap kompenzációt a másodállás korlátozása után, szemben az orvosokkal. Igaz, a nővérek sem, akiknek egyharmada alá sem akarja írni az új jogállást.

Ez nem egy sima béremelés: új jogállás, büntetési tételek, minősítések, próbaidő és fizetéscsökkentés

A parlament hétfőn kora délután döntött arról, hogy már kedden megszavazhatják az Orbán Viktor miniszterelnök által hétvégén bejelentett, elvileg az orvosbérek emelését célzó törvényjavaslatot. A lényeg, hogy ez nem egy egyszerű egészségügyi béremelés. Az Országház elé kerülő törvényjavaslat az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vezeti be a jogrendszerbe, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállásának tartalmát határozza meg.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint várható volt, hogy az egészségügyben is szabályozásra készül a kormány, hiszen a közalkalmazotti jogviszony eddig is szűkült (például a kulturális szférában), ugyanakkor így is meglepetésként érte az érdekvédőket, amikor a Parlament honlapjáról értesültek a kormányzat elképzeléséről.

Egyébként az is jellemző a hazai egészségi rendszerre, hogy (eddig) nagyon sok formában lehetett munkát vállalni az egészségügyben, és az állami szolgáltató is sokszor abban volt érdekelt, hogy az orvost egyéni vállalkozóként foglalkoztassa a túlmunkához. Így látszólag mind két fél jól járt, hiszen kevesebb volt az adóteher. De nyilván egészen más adózási rendszerbe tartozott a KATA-s alkalmazott, mint a megbízási szerződéssel dolgozó.

A trükközések másik oka, hogy az egészségügyi intézmények nem tudtak annyi főállású orvost, dolgozót alkalmazni, mint amennyit az előírt minimum feltételek megköveteltek. A dolgozók az alacsony munkabérük miatt vállalták a túlmunkát, akár a 60 órát is, és hagyták, hogy kiszipolyozzák őket – tette hozzá Soós Adrianna.

Azzal természetesen a FESZ is egyetért, hogy az egészségügyi dolgozó főállásban keresse meg azt a pénzt, amennyiből meg tud élni, és ne kelljen másod- harmadállásban tölteni az idejét.

Szívesebben vannak a nővérek is otthon a családdal hétvégén, mint egy másik kórház ügyeletén, de ehhez egy jelentős béremelésre lenne szükség a szakápolók esetében is.

Az is igaz, hogy egy többlépcsős béremelés elindult az ő esetükben is, azonban a kiinduló szint nagyon alacsony, és az a 70 százalékos növekedés, amit 2022-ben érnek el, a 2019-es szinthez lesz viszonyítva. Jellemző, hogy a novemberi 20 százalék is jó esetben csak 16 százalék lesz a gyakorlatban.

Ám mivel a szakápolók, mentők másodállását korlátozzák, és még a hálapénz elfogadását is büntetni fogják az esetükben, így gyakorlatilag 2021-től bevételkieséssel kell számolniuk. A törvény alapjaiban rengeti meg az egzisztenciájukat.

“A járványhelyzetben, növekvő terhelés mellett, munkaerőhiányos környezetben ezt nem tartjuk elfogadhatónak”

– mondta portálunknak Soós Adrianna.

A FESZ vezetője beszélt arról is, hogy ennek van egy lélektani szempontja is. Hiszen minden munkavállaló számára fontos, hogy mennyire értékelik őt a munkahelyén, és az a tudat nem segíti a közös munkát, hogy az orvosok akár 4-szer annyit is kereshetnek, mint a egy nővér.

Ez leértékelődést eredményez. Semmiféle nemzetközi példa nincs arra, hogy ekkora legyen a különbség a szakképzett orvosok és a szakképzett egészségügyi dolgozók bérezése között

– tette hozzá.

A Szakszervezet továbbá nem tudja elfogadni az 1+1 éves átvezényelhetőséget sem, ami szintén vonatkozik rájuk is, és értetlenül állnak az előtt is, hogy a törvényben rögzített bértáblára miért nem kerültek fel az egyetemi végzettségű ápolók, vagy épp a mentőtisztek, akik lényegében orvosi feladatokat latnak el a sürgősségi területen.

Szintén elfogadhatatlan a kollektív szerződések tiltása.

De más, egyelőre megválaszolatlan szempontokra is felhívta a figyelmet Soós Adrianna. Például, hogy a törvény jelenlegi formája azokra is vonatkozik, akiknek nincsen szerepe a gyógyító munkában. A másodállásokra vonatkozó kérelmek elbírálására újabb apparátust kell felállítani. Ha szabályozás nem biztosít átmenetet, akkor szolgáltatások fognak leállni, hiszen például a kórházakban dolgozók eltűnnek a rendelőkből. A FESZ szerint vissza lehetne csábítani az alacsony fizetés miatti pályaelhagyókat, és akkor egy idővel minden munkakört főállásban lehetne betölteni, de ahhoz masszív béremelésre lenne szükség.

A FESZ egyetért az orvosbérek emelésével, de elvárja, hogy a kormányzat ne hagyja ki az egyeztetésekből a szakszervezeteket sem.

alfahir.hu/2020/10/14/egeszsegugyi_szolgalati_jogviszony_fuggetlen_egeszsegugyi_szakszervezet_soos_adrianna

Komment írása

Article Categories:
alfahír
banner

Vélemény, hozzászólás?