márc 29, 2021
3 Views
0 0

Népszerűek az alapítványi fenntartású egyetemek

Written by

Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly – derül ki az Eduline oldaláról. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

Kifizetődő alapszakok

legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, de többen akarnak bölcsészettudományokat tanulni, és sokan készülnek a pedagógusi, vagy orvosi pályára is. Ugyanakkor az utóbbi években népszerű turizmus-vendéglátás szak népszerűsége visszaesett.

Gazdálkodási és menedzsment szakra idén összesen 10 361-en jelentkeztek BSc-képzésre,

szintén népszerű alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, ezt követi a pszichológia 5854 felvételizővel. Az ápolás és betegellátás alapképzést is sokan választották, egészen pontosan 5006-an, közülük 4800-an állami támogatással szereznének diplomát. Az ápolást a mérnökinformatikus képzés követi 4980 jelentkezővel, a hatodik legtöbb diákot vonzó alapképzés pedig a nemzetközi gazdálkodás 3854 felvételizővel.

A modellváltás nyertesei és vesztesei

Összesített statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy

a legnépszerűbb egyetem továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, több mint 26 ezer diák szeretne bekerülni valamelyik képzésére.

Ez az egyetem még azon kevés intézmények közé tartozik, amely nem alapítványi fenntartású. A Debreceni Egyetem idén ellenszavazat nélkül fogadta el a modellváltást, de úgy tűnik, a jelentkezőket ez nem befolyásolta, mert több mint 16 ezren nyújtották be valamelyik képzésre a jelentkezésüket.

A Corvinus Egyetem is úgy tűnik nyertese lett a modellváltásnak. Még 2019. júliusban elsőként vált állami fenntartású intézményből alapítványi fenntartású egyetemmé. 

Az alapítvány modell váltás a jelentkezők létszámán csak javított, ugyanis a tavalyi felvételihez képest 27 százalékkal több diák jelölte meg első helyen a Corvinus valamely alapképzését. A legtöbb első helyes jelentkezés a gazdálkodási és menedzsmentre érkezett – míg tavaly 587-en, idén közel dupla annyian, 1174-en írták a jelentkezési lapjuk élére ezt az alapszakot. Ugyanennek az alapképzésnek az angol nyelvű formáján is megduplázódott az első helyes jelentkezők száma, ezt idén 270-en jelölték meg.

Kiugró az érdeklődés az angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszakra is, ez a szak gyakorlatilag megtriplázta első helyes jelentkezői számát tavalyhoz képest: amíg 2020-ban 226-an, idén 630-an tették a listájuk élére.

Nem nevezhető szerencsésnek ugyanakkor a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása, ahol a hallgatók részéről ellenállásba ütköztek az egyetem vezetői. Ahogy a felvi.hu statisztikáiból látható idén 1262-en, míg tavaly 1390 felvételiztek. Az egyetem népszerűségének csökkenését mutatja, hogy amíg tíz évvel ezelőtt, 25,1-szeres volt a túljelentkezés, idén a keretszámokhoz viszonyítva 9,3-szeres ez a szám.

Színművész-képzésre idén 25 százalékkal kevesebben jelentkeztek tavalyhoz képest, egészen pontosan 641-en.

Folyik a pénz a felsőoktatásba

Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára még február elején tért ki a közösségi oldalán közzétett videóban a modellváltó intézményekkel kapcsolatos adatokra. Akkor úgy fogalmazott, azokra az egyetemekre, amelyeken már megtörtént a modellváltás, 2477-tel többen jelentkeztek, mint tavaly. Amelyeknél egyelőre a szenátusi döntés született meg a váltásról, de még nem valósították meg az átalakítást, azokra pedig 3822-vel több fiatal adta be a felvételijét, mint az előző évben.

Az ITM államtitkára nemcsak a felvételi statisztikák adatairól számolt be, de bejelentette azt is, hogy a kormány tervei szerint 1500 milliárd forintból fejlődhet, erősödhet a magyar felsőoktatás.

Schanda Tamás a videóban a modellváltás átalakításáról is beszélt. Szerinte ahhoz, hogy ezt az összeget optimálisan tudják felhasználni, az egyetemeknek is korszerűbbé kell válniuk, amelynek hatékony eszköze a modellváltás.

Ahhoz, hogy még versenyképesebbek legyenek az intézmények, további változtatásokat vezetnek be. Az egyetemi-főiskolai autonómia fontosságához nem fér kétség, de emellett az is fontos, hogy hatékonyan működjenek az intézmények, és eredményesek legyenek, ezért modellváltásra van szükség a felsőoktatásban. Az új modell hatékonyabban támogatja az egyetemeket abban, hogy a társadalmi, gazdasági igényekre rugalmasan reagáló, a piaci folyamatok alapján működő szolgáltatóközpontok lehessenek

– mondta, hozzátéve, hogy ennek a sikeres modellnek a továbbgondolt változata szerint alakítanak át több intézményt is. A modellváltó egyetemek kikerülnek a követlen állami fenntartású intézmények köréből, a feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra, az épületek az egyetemek tulajdonába, a fenntartói jogok pedig egy kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek. Az államtitkár szerint ez a záloga annak, hogy szabadabban működhessenek, a saját vagyon ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy versenyképesebbé váljanak.

A felsőoktatási felvételi ponthatárokat az Oktatási Hivatal teszi közzé, várható kihirdetése 2021. július 22.

(Borítókép: Hallgatók írásbeli vizsgán a Budapesti Corvinus Egyetemen 2019. január 9-én.  Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

index.hu/belfold/2021/03/29/sokan-tartanak-alapitvanyi-fenntartasu-egyetemekre/

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Belföld · Index.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?