ápr 26, 2021
8 Views
0 0

Nemsokára elkészül a Hableány-tragédia emlékműve

Written by

A Margit híd pesti hídfőjéhez tervezett emlékmű főbb elemei már a hétvégén a helyükre kerültek.

A fedélzetén harminchárom dél-koreai turistával, iletve kéttagú magyar személyzettel haladó Habelány sétahajó közel két évvel ezelőtt, 2019. május 29-én a Margit hídnál összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval, majd oldalára borult, és hét másodperc alatt elsüllyedt. Huszonheten nem élték túl az ütközést, sőt, egy áldozat holtteste azóta sem került elő.

A tragédia Magyarországot és Dél-Koreát is megrázta: a hídnál spontán emlékhely született, ahol az elhunytak Budapestre utazó családtagjai mellett a túlélők, illetve a budapestiek is fejet hajthattak.

Egyértelmű volt, hogy a budapesti hajózás legnagyobb katasztrófájának állandó emlékművet kell kapnia, mégpedig minél korábban: az 1949-ben épült Hableány üzemeltetője, a Panoráma Deck Kft. alig két héttel a baleset után kijelentette: a vizsgálatok után a hajót kegyeleti okból, illetve műszaki állapota miatt sem engedik újra vízre, orra azonban menthető, így

szívesen átadják egy kijelölt szervezetnek, hogy a partra helyezve emléket állíthasson az eseményeknek.

A felajánlás nem ért célt, sőt, azt közel egyéves szünet követte. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a baleset első évfordulóján, a helyszínen tartott megemlékezésen beszélt legközelebb az ügyről, kijelentve, hogy megbíztak egy magyar-koreai alkotópárost, hogy készítse el a minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a belvárosi önkormányzat, illetve a koreai nagykövetség által közösen állítandó emlékmű tervét, ami azonban csak akkor válhat valósággá, ha az áldozatok családtagjai is igent mondanak rá.

Marjai János / 24.hu A hajó a kiemelés után

A politikus ekkor arra is rámutatott, hogy

a nyilvánvaló emberi figyelmetlenség és a vétség mellett felül kell vizsgálni a hajós forgalomra vonatkozó szabályokat is.

Az eseményen a Koreai Köztársaság akkori nagykövete, Csö Kju Szik elmondta: a nagykövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi vigaszt nyújtson az áldozatok családjának, és azért, hogy a megfelelő felelősségre vonás és kárpótlás minél előbb megtörténjen.

Szijjártó egy héttel később újabb fejleményeket osztott meg: a Facebook-oldalán megjelent információk szerint ősszel akár fel is avathatják az emlékművet, további részletekről, illetve a tervpályázatról azonban egyetlen szó sem esett.

Az események ezután egyre sűrűsödtek: az 1423/2020. számú, július 23-án született Kormányhatározat 175,758 millió forintos keretet biztosított az egy magyar és dél-koreai művészek által tervezett emlékmű állítására, a 458/2020. számú, október 20-án született rendelettel pedig a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította azt, így

nem kellett építészeti-műszaki tervpályázati eljárást indítani, nem volt szükség tervtanácsi véleményre, településképi véleményezési és bejelentési eljárásra, sőt, közterület-alakítási tervre sem.

Marjai János / 24.hu

Az Indokolások Tára (2020/130.) két nappal később időben is elhelyezte a projektet, hiszen arról írt, hogy

az alkotást legkésőbb a baleset második évfordulóján, 2021 májusában, a dél-koreai fél magas szintű részvételével kell felavatni.

Ez a határidő tökéletesen tarthatónak látszott, fél éves csend után pedig a kivitelező személyére is fény derült: a 2021 március elsején megjelent, az európai közbeszerzési értesítő Világgazdaság által észrevett része szerint egy nyílt közbeszerzési eljáráson – egyedüli ajánlattevőként – az elmúlt években egyre sokasodó fővárosi térátalakítási munkák jó részénél bábáskodó, korábban Kisközgépként emlegetett Penta Általános Építőipari Kft. nyerte el a pesti hídfő melletti kétszáz négyzetméteres területen való kivitelezés jogát, ami

ÁFA nélkül 134,498 millió forintos bevételt jelent majd a cégnek.

Néhány nappal ezelőtt az első, szemmel látható változások is elérték az emlékmű leendő helyszínét, hiszen április 21-én Dél-Korea budapesti nagykövete, Park Csul Min, az V. kerület Fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, Böröcz László, illetve Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy, leveleiről könnyen felismerhető páfrányfenyőt (ginkgo biloba) ültettek el a háromszög alakú, a pesti alsó rakpart, a Jászai Mari teret a rakparttal összekapcsoló útvonal, illetve a hídfő által bezárt téren.

A látványterveket még ekkor sem publikálták, így egy olvasónk a Belvárosi Önkormányzathoz fordult, ahonnan válasz helyett egy, a nullahategy.hu-n megjelent cikk linkjét kapta vissza, ahol rossz felbontású látványterveken ugyan, de legalább látszik a megvalósítás alatt álló emlékhely.

A rövid írás szerint a terveket Kül- és Külgazdasági Minisztérium készíttette el, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. által lebonyolítandó beruházás finanszírozója pedig teljes egészében a magyar állam, így a korábbi tervekkel ellentétben a Főpolgármesteri Hivatal minden jel szerint nem vesz részt a folyamatban.

Nullahategy / Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat

A képek vizsgálatával a koncepcióra is fény derül: a magyar kortárs építészet egyik csillaga, a gyulai Wenckheim-Almási kastély felújításáért (2011-2015), egy nagykovácsi (2013-2015) és zsámbéki bölcsődéért (2010-2011), illetve a Toldy Gimnázium tornaterméért (2003-2004) felelt  Földes László (Földes Architects) tervei szerint megszülető emlékmű két, eltérő méretű gránittömbbel kívánja szimbolizálni a két, egymásnak ütköző hajót.

A vízhez közelebbi, a Hableányt szimbolizáló darab tetején a koszorúkat, mécseseket, virágokat, illetve különböző kegyeleti tárgyak elhelyezésének lehetőséget adó felületet hoznak létre, a másik tömbre pedig

jó eséllyel kétnyelvű felirat kerül, rajta a tragédia rövid leírásával, illetve az áldozatok neveivel.

Az emlékmű területének burkolata jó eséllyel apró kőkockákból áll majd, amik mintázatukkal a folyó hullámzását utánozzák majd.

Nullahategy / Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat

A munkálatok az elmúlt napokban nagyobb tempóra kapcsoltak: szombaton a két gránittömb is megjelent a helyszínen, vasárnap délelőttre ezeket azonban letakarták, így feliratuk jelenleg nem olvasható.

Galéria

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Nemsokára elkészül a Hableány-tragédia emlékműve

Az építési terület határán kifüggesztett tábla szerint a munkálatok május elsejére befejeződhetnek, az avatásra azonban jó eséllyel az események második évfordulójáig, május 29-ig kell majd várni.

A nemsokára elkészülő alkotás pozitívuma, hogy a nagyobb kőtömbbel elzárja a területet a forgalomtól, privát teret kívánva teremteni a környezet adta lehetőségekhez mérten nyugodt és háborítatlan emlékezésre, kár azonban, hogy nem egy nyílt tervpályázat keretein belül keresték a legjobb munkát, hiszen az ötletek ütköztetéséből minden bizonnyal kiforrottabb alkotás születhetett volna.

A kezdetekben lassan fejlődő, azután azonban hirtelen nagyra növő ginkgo használata pedig szép kapcsolatteremtés a koreaiak felé, hiszen az eredetileg Kínából származó növény a konfucianizmusban, illetve a buddhizmusban betöltött szerepe miatt a XIV. század óta egyre nagyobb számban van jelen a mai Dél-Korea területén, kérdés azonban hogy az akár több mint ezer évig is életben maradni képes páfrányfenyőt jó ötlet volt-e a tereprendezés utáni munkák első lépéseként elhelyezni a területen, és ha már így történt, miért nem tettek valamit annak sérülésektől való védelméért.

Mindez persze nem változtat a lényegen, hiszen némi késéssel ugyan, de Budapesten végre állandó emlékművet kap a két országot megrázó tragédia, aminek ügyében még mindig nem született végső bírósági ítélet.

24.hu/kultura/2021/04/26/hableany-emelkmu-foldes-laszlo-penta-hajo-katasztrofa-setahajo/

Komment írása

Article Categories:
24.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?