okt 12, 2020
1 Views
0 0

Naplót vezetett első útján Kolumbusz: döbbenetes titkok derültek ki róla, a legénysége majdnem a tengerbe ölte

Written by

Lázadozó legénysége útközben majdnem a tengerbe ölte. Hű tengerészétől ellopta a szárazföld megpillantásáért járó 10 ezer ezüstpénzt. „Térítés” címszóval az első pillanattól az indiánok szolgasorba taszítását fontolgatta. Kolumbusz Kristóf megítélése ma már ellentmondásos, teljesítménye azonban vitathatatlan.

(A legfrissebb hírek itt)

Kolumbusz út során vezetett naplója csak kivonatos formában maradt fent, amelyben egyes részletek szó szerint szerepelnek. Ez a cikk a Bartolomé de las Casas (1484-1566) misszionárius és püspök jegyzetein alapszik, aki maga még olvasta az eredeti naplót.

Kolumbusz Izabella királynőtől kért támogatást expedíciójához. Azt ígérte, meg fogja téríteni India őslakosait / Forrás: Wikipedia

Kolumbusz Izabella királynőtől kért támogatást expedíciójához. Azt ígérte, meg fogja téríteni India őslakosait / Forrás: Wikipedia

Kolumbusz 1492. augusztus 3-án, fél órával napfelkelte előtt hajózott ki a spanyolországi Palos kikötőjéből, majd a hajósok által már ismert Kanári-szigetek felé vette az irányt. Ott megjavították a Pinta törött kormánylapátját, melyet Kolumbusz gyanúja szerint a hajó tulajdonosai rongáltak meg, félve a veszedelmes utazástól. Ezután feltöltötték a három hajó készleteit a hosszú út előtt, majd augusztus 6-án kihajóztak India, pontosabban Amerika felé.

1492. szeptember 8., szombat

Az éjszaka harmadik órájában erős északkeleti szél kerekedett, és Kolumbusz nyugat felé fordította a hajókat. Sok tengervíz ömlött a hajóorrba, ami lassította a haladást. Aznap kilenc spanyol tengeri mérföldet haladtak (kb. 54 km)

1492. szeptember 9., vasárnap

Napközben Kolumbusz 19 tengeri mérföldet (114 km) haladt, de ennél kevesebbet jegyzett fel, mert az út hosszú, és a legénység retteg és hitét vesztheti. A legénység rosszul kormányzott, a hajó kitért északkeleti irányba, ami miatt Kolumbusz admirális sokat mérgelődött.

Kolumbusz vezérhajójának, a Santa Maria-nak az 1892-ben épített replikája / Wikipedia

Kolumbusz vezérhajójának, a Santa Maria-nak az 1892-ben épített replikája / Wikipedia

1492. szeptember 11., kedd

Aznap több mint 20 tengeri mérföldet (120 km) haladtak nyugat felé. A tengerben egy 120 tonnás hajó törött árbocát látták lebegni, de nem sikerült megszerezniük.

1492. szeptember 13., csütörtök

Az áramlatok a hajók ellen dolgoztak. Napszálltakor az iránytű nem észak felé mutatott, hanem kitért északnyugati irányba.

1492. szeptember 17., hétfő

Az áramlás ma velük volt. Nyugat felől a tenger sok növényt és fűcsomót hozott. Ebből úgy gondolták, a szárazföld közelében vannak. A növénybe kapaszkodva egy élő rákot is találtak, ezt Kolumbusz megtartotta. Azt mondta, a rák biztos jele annak, hogy közel a szárazföld. A tengervíz kevésbé volt sós, mint bármikor, mióta kihajóztak. Mindenki örvendezett, a legjobb hajósok a hajóorrba mentek, hogy elsőnek vegyék észre a szárazföldet. Sok tonhalat is láttak, a Nina legénysége egyet el is ejtett.

1492. szeptember 23., vasárnap

A tenger nyugodt volt és sima. A legénység susmorogni kezdett, hogy ezen a tengeren sosem fúj szél, ami visszavinné őket Spanyolországba.

1492. szeptember 25., kedd

Napnyugtakor Martin Alonso tengerész felmászott a hajótatra, és örvendezve hívta Kolumbuszt, kérve a jutalmát, hiszen földet látott. Kolumbusz ezt hallva térdre rogyott, és imádkozni kezdett. A legénység a „Dicsőség a magasságban Istennek!” kezdetű imába kezdet bele. A Nina tengerészei felmásztak az árbockosárba, és ők is úgy vélték, hogy szárazföldet látnak.

1492. szeptember 26., szerda

Kolumbusz délutánig nyugat felé, majd délnyugatnak hajózott. Ezután kijelentette, hogy amit szárazföldnek hittek, csak felhő volt.

1492. október 3., szerda

Sok növényzetet hozott a víz, némelyik régi volt, némelyik egészen friss, és még termés is volt rajtuk. Madarat nem láttak. Kolumbusz emiatt azt gondolta, maguk mögött hagyták a szigeteket, amiket a térképek feltüntetnek. Úgy döntött, felhagy a szigetek keresésével, és késedelem nélkül tovább hajózik India felé.

Toscanelli 1474-es térképe, ami alapján Kolumbusz elkezdte nyugat felé keresgetni Indiát. Útja közben emiatt képzelt olykor nem létező szigeteket a láthatáron túlra. / Wikipedia

Toscanelli 1474-es térképe, ami alapján Kolumbusz elkezdte nyugat felé keresgetni Indiát. Útja közben emiatt képzelt olykor nem létező szigeteket a láthatáron túlra. / Wikipedia

1492. október 7., vasárnap

Hatalmas madárraj húzott el északról délnyugat felé. Kolumbusz tudta, hogy a portugálok a madarak röpte révén fedezték fel tengeri szigeteiket, ezért úgy döntött, két napig hajózzanak ők is nyugat-délnyugati irányba.

1492. október 10., szerda

Nyugat-délnyugati irányban hajóztak óránkénti 10 mérföldes sebességgel, ami néha 12 volt, néha 7. A legénység itt már nem bírta tovább. Panaszkodni kezdtek a véget nem érő utazás miatt. Kolumbusz igyekezett lelket önteni beléjük, a várható nyereséggel kecsegtette őket. Hozzátette azt is, bármennyit is panaszkodnak, ő akkor is tovább fog menni, amíg Isten segítségével meg nem találja Indiát. [Egyes korabeli források szerint sokkal súlyosabb volt a helyzet, mint azt Kolumbusz „admirális” a naplójában elismerte. Nyílt színi lázadás fenyegetett, a hajók kapitányai azt mondták, még három napot hajlandóak tovább hajózni nyugat felé. A legénység körében felmerült az is, hogy Kolumbuszt a tengerbe dobják.]

Kolumbusz felfedezőútjai Amerikába. Kékkel a legendás hajózás, az első út. / Illusztráció: Wikipedia / Phirosiberia

Kolumbusz felfedezőútjai Amerikába. Kékkel a legendás hajózás, az első út. / Illusztráció: Wikipedia / Phirosiberia

1492. október 11., csütörtök

A Pinta legénysége nádat és cölöpöket látott sodródni a vízen; egy cölöpöt közelről is szemügyre vettek, és úgy látták, fémmel volt megmunkálva. A Nina legénysége egy vadrózsabokrot látott az áramlatban. Mindenki fellélegzett, és örvendezett a jó előjelnek. Éjszaka telihold volt. Éjfél után két órával a Pinta ágyúlövést adott le, ami a megbeszélt jel volt arra az esetre, ha szárazföldet pillant meg az egyik hajó. A szárazföldet Rodrigo de Triana tengerész pillantotta meg elsőként. [Kolumbusz ugyanakkor azt állította, hogy ő már korábban is észrevett pislákoló fényt a horizonton aznap este, de nem tudhatta, csakugyan szárazföldet lát-e. Kolumbusz meggyőzte igazáról a hajón utazó királyi felügyelőt, Rodrigo Sanchezt, így övé lett az uralkodó által felajánlott 10 ezer ezüstpénz jutalom.]

1492. október 12., péntek

A hajók megvárták a napfelkeltét, majd partra szálltak San Salvador (Guanahani) szigetén. Sok mezítelen embert láttak. Kis flottájának nemes tagjai előtt Kolumbusz a spanyol uralkodó részére ünnepélyesen birtokba vette a szigetet. Naplójába Kolumbusz ezt jegyezte fel: „Tudtam, hogy helyiek olyan emberek, akiket szeretettel inkább meg lehet téríteni szent hitünknek, mint erőszakkal, ezért többüknek vörös fejfedőt ajándékoztam, üveggyöngyökből készített nyakláncot aggattam a nyakukba, és más egyéb értéktelen dolgokat adtam nekik, ami nagy boldogsággal töltötte el őket, és bámulatos barátságra késztette őket irántunk. (…) Jó és értelmes szolgák válhatnak belőlük, hamar megértettek mindent, amit nekik mondtunk, és úgy hiszem, könnyűszerrel csinálhatunk belőlük jó keresztényt, mivel úgy tűnik, saját vallásuk nincsen.”

Kolumbusz partraszállása San Salvador szigetén 1492. október 12-én. Az őslakosokat barátságosnak, értelmesnek, és könnyen szolgasorba taszíthatónak találta / Wikipedia

Kolumbusz partraszállása San Salvador szigetén 1492. október 12-én. Az őslakosokat barátságosnak, értelmesnek, és könnyen szolgasorba taszíthatónak találta / Wikipedia

Kolumbusz és csapata január közepéig hajózgatott a Bahamákon, újabb szigeteket és népeket fedezve fel – de mindvégig azt gondolva, hogy India közelében jár. 1493. március 15-én ért Barcelonába, ahol jelentést tett az útjáról a spanyol uralkodópárnak, Ferdinándnak és Izabellának.

Kolumbuszt hősként fogadták. Aranyat, dohányt, ananászt, pulykát, indiánoktól ajándékba kapott függőágyakat, és fogságba ejtett taino indiánokat adott át a királyi családnak, az ígért indiai fűszerek, így például a bors helyett.

Kolumbusz Amerikából visszatérve ajándékokkal halmozta el spanyol uralkodópárt 1493 márciusában. Hamarosan hatalmas flották indultak útnak a mesés gazdagság reményében / Wikipedia

Kolumbusz Amerikából visszatérve ajándékokkal halmozta el spanyol uralkodópárt 1493 márciusában. Hamarosan hatalmas flották indultak útnak a mesés gazdagság reményében / Wikipedia

A felfedező boldog volt, mert azt hitte, sikerült 34 napra csökkenteni az Indiáig tartó menetidőt, ám felfedezésével valójában nem az Indiával kereskedők optimális útvonalát, hanem a történelem alakulását változtatta meg gyökeresen.

Amerika védtelensége és páratlan gazdagsága megpecsételte az őslakosok sorsát. Kolumbusz még három másik expedícióra vállalkozott, a legutolsó 1504-ben ért véget. A legismertebb felfedező súlyos betegség után 1506-ban hunyt el. Az új földrész addigra már „szabad préda volt” a gyarmatosítók számára – és az is kiderült már, hogy nem Indiának hívják.

Blikk Megmondó

EXTRA AJÁNLÓ
Hogyan lehet olcsóbban vásárolni kozmetikumot? Íme a titok! (x)
Egy trükk, amellyel könnyebb és olcsóbb lesz a vásárlás (x)

www.blikk.hu/aktualis/vilag-titkai/kolumbusz-kristof-amerika-felfedezes-naplo/7lt1ley

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
blikk
banner

Vélemény, hozzászólás?