máj 31, 2021
8 Views
0 0

Munkahelyi konfliktushoz vezethet a felgyűlt szabadságok kiadása

Written by

Nem várt mellékhatása lehet a járvány végének, illetve az utazási korlátozások feloldásának Magyarországon, de Európa-szerte is.

A céges felsővezetőknek és a munkavállalók egy részének tetemes mennyiségű szabadsága halmozódott fel,

főleg azokon a területeken, ahol sikerrel álltak át a távoli munkavégzésre. A termelő vállalatok ilyen szempontból jó helyzetben vannak, náluk sok helyütt tényleg kiadták a szabadságokat, de a sikeres home office implementálók bajba kerülhetnek.

Arról van szó, hogy a vállalkozások felsővezetése a nagy utazók közé tartozik, részint azért, mert megengedhetik maguknak, részint azért, mert – főleg a fiatalabb generációba tartozók – erősen élményhalmozók. Ők meglehetős önállóságot élveznek a szabadságok kivétele tekintetében, de aki nem, annak is van általában a szerződése szerint 10-12 napja, ami felett maga rendelkezhet, és nem vitás, hogy amint lehet, menni akarnak, és ebbe az irányba tolja őket a család is. Elég körülnézni a Facebookon, már ma is Horvátországból posztolgat a magyar vállalati élet színe-java.

A probléma másik aspektusát a középvezetők és a munkavállalók jelentik, akiknek ugyancsak sok szabadságuk halmozódhatott fel. Idén egészen biztosan kiestek a sítúrák, és az egzotikus telelések a szubmediterrán övezetben, vagyis

szinte mindenkinek 5-8 nappal több szabadsága maradt az év második felére, mint általában,

feltéve, ha a cégek nem kötelezték az alkalmazottakat a szabadságok kivételére.

Ahol nem küldték el a dolgozókat szabadságra, ott lehetnek majd problémák

Ebben a tekintetben a cégek nagyjából három csoportja írható le, szigorúan elméleti alapon.

  • Az elsőbe azok tartoznak, akiket tényleg megcsapott a járvány, ahol leállások voltak, és pont az a jellemző, hogy a munkavállalóknak ki kellett venniük a szabadságukat ahhoz, hogy jövedelemhez jussanak. Az ő körükben nyilván nem a túl sok bennmaradt szabadság jelenti a problémát, de náluk is gondot okozhat, ha a szabadságnak azt a részét, amiről a munkavállalók döntenek (alapértelmezésben ez 7 nap) tömegesen ugyanabban a pár hétben akarják kivenni a dolgozók.
  • A második csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek ugyan sikeresen átálltak a távmunkára, de a felkészült HR-vezetés a szabadságok kivételére kötelezte a munkavállalókat, ha más nem, hát a tavaly év végi tapasztalatok alapján. A példa kedvéért valószínűleg ebbe a körbe tartozik Magyarországon az autógyártás és annak beszállítói köre, ahol a járvány idején hosszabb lezárások és kényszerszabadságolások voltak. Ők is nyugodtan dőlhetnének hátra a székükben, ha nem állna fenn annak lehetősége, hogy az országhatárok megnyitása és az őszi iskolakezdés között kevés idő telik el.
  • Az igazi probléma a harmadik csoport, azok, akik nem adták ki kötelező jelleggel a szabadságokat. Ez a csoport két részre osztható: az egyikbe azok a kis- és középvállalkozások tartoznak, ahol nincs profi HR-csapat, a HR-t leginkább adminisztratív, bérszámfejtési területnek tekintik; míg a másikba viszont azok a közepes, vagy nagyvállalatok, ahol az elmúlt években szinte minden a munkavállalói élmény körül forgott.

Ebben a vállalati szegmensben a munkavállalók könnyen azzal szembesülhetnek, hogy az általuk választott 7 napot még csak-csak kiadják a cégek, de a szabadság nagyobbik részét a kötelező maradék 13 napot, és ami efelett – például életkor, vagy a gyerekek miatt – jár, azt már nem, mert egyszerre többen akarják kivenni, mint amit elbír a cég. Ráadásul az utazási korlátozások bizonytalan idejű feloldása miatt a családok rosszul állnak a szervezéssel is, sokan csak az utolsó pillanatban tudják majd eldönteni, hogy mikor és hova akarnak utazni.

Így a cégvezetés sem tud alaposan felkészülni az igényekre, mint akkor, amikor a hosszabb szabadságok igényeiről már tavasszal tudott.

Ebben a szekcióban azok a nagyvállalatok találhatók, ahol a szellemi munka hozzáadott értéke mértékadó, és ahol a betanítás költsége ismétlődő és magas költséget jelent. Ilyen mindenekelőtt az SSC szektor, amiben ma Magyarországon mintegy 65 ezer fő dolgozik.

A lezárások és utazási korlátozások vége várhatóan egybeesik az utazási szezonnal, ezért idén különösen jól kell szervezni az egyes csoportokon belül a szabadságolások és helyettesítések rendszerét a szektorban

– hívja fel a figyelmet Lenk István, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség alelnöke. Az SSC-k közül azok, amelyek anyavállalatuk leállása miatt nem kényszerültek maguk is kisebb-nagyobb leállásokra, már tavaly a saját bőrükön tanulták meg, hogy a szabadságolásokra a távmunka idején is oda kell figyelni.

„Ebben a szektorban nem divat a szabadság munkáltató általi elrendelése, mert elég flexibilisek vagyunk ahhoz, hogy ez a munkavállalók a közvetlen vezetővel egyeztetve alakítják ki a szabadságok kivételét a zavartalan munkament biztosításának figyelembe vételével” – mondja Lenk István. Csakhogy a távmunkára való átállás tavasszal lekötötte a HR-részlegek figyelmét is, ezért volt, ahol a szabadságok folyamatos monitorozása és tervezése háttérbe szorult, így nyárra és az év második felére szabadságok halmozódtak fel. Általában elmondható, hogy ez kisebb problémát okozott azokon a helyeken, ahol ezt a területet is informatikai rendszerek támogatják, illetve szervezik, de azóta mindenki megtanulta, hogy a szabadságokat ki kell adni.

Azt tapasztaljuk, hogy a munka a home office-ban is kimerítő, ha nem kimerítőbb, mint a munkahelyen, tehát abban vagyunk érdekeltek, hogy a munkavállalóink időnként feltöltődjenek és sikerüljön fenntartani a megfelelő munka/magánélet egyensúlyt

fogalmaz Lenk István. Szerinte ez akkor is igaz, ha a lezárások miatt nem elérhető számukra az élménygazdag környezet. „Bízunk benne, hogy a javuló pandémiás helyzet lehetőséget teremt a kollégák számára, hogy az általuk preferált módon töltsék jól megérdemelt szabadságukat” – mondja, hozzátéve, hogy a vezetőknek is tanulnia kell, hogyan működik a távmunka és miként vezetünk csapatokat virtuális környezetben.

A problémával kapcsolatban a cégek és a munkavállalók rugalmasságát emeli ki Drávai Gabriella HR- és munkaügyi szakértő is. Szerinte tavaly nagyobb gondot okozott a szabadságok beragadása, mint idén fog, mert a cégek sokat tanultak a lezárás első köréből. A szabadságot pénzzel megváltani nem lehet, a munkáltató felelőssége, hogy a munkavállalónak minden szabadsága ki legyen adva az esedékesség évében. A munkavállaló hét nappal rendelkezik, melyet a legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató. A fennmaradó napok beosztását a törvény szerint a munkáltató felülbírálhatja.

A következő évre szabadságot csak kivételes esetekben lehet átvinni.

Drávai Gabriella szerint a szokásos gyakorlatok működhetnek most is. Egy-egy munkacsoporton belül érdemes arra buzdítani az alkalmazottakat és vezetőjüket, hogy úgy állapodjanak meg a szabadságok kivételéről, hogy az ne veszélyeztesse a működést. Ezzel jó eséllyel teljesül a munkavállaló önrendelkezése is a 7 napjáról és a hatékonyságnak sem árt. A munkáltatók szeretik elkerülni a munkavállalói elégedetlenséget, a munkavállalók pedig vigyáznak az állásukra, ezért a legtöbb helyen sikerül ezen a módon rendelkezni a szabadságokról. A munkáltatónak akkor kell beavatkoznia, amikor a munkavállalói csoportokon belül feszültségek keletkeznek, nem tudnak megegyezni, vagy várható tervezett leállás a cégnél, amikor muszáj szabadságra küldeni a munkavállalókat.

A szakértő szerint fontos lenne, hogy a jogszabály-változás lekövesse a munka világában bekövetkezett változásokat, és az új szabályozásnak ki kell térnie a szabadságolás rendjére is, mert a távmunka felülírta mindazt, amit eddig erről gondoltunk, ráadásul bevált, és sok cég megőrzi ennek elemeit a normalizálódás után is.

Segíthet a digitalizáció

Árnyalja a képet az egyes cégek digitális felkészültsége. „Ahol a cégvezetésnek megfelelő vállalatirányítási rendszerek állnak rendelkezésére, a laptopján bármikor lehívhatja a cég minden folyamatát láthatóvá tevő „műszerfalát”. Az ilyen helyeken a felsővezetés utazásai nem okoznak számottevő problémát” – mondja erről Egerszegi Krisztián, a MiniCRM cégvezetője. Az ilyen rendszerek által szolgáltatott információkra a cégvezetőknek elég naponta egy pillantást vetniük ahhoz, hogy átlássák, mi történik odahaza, és a szükséges beavatkozások is pillanatokon belül elvégezhetők. „Felelős beosztásban ennyi valójában mindenkinek belefér.”

Ugyanígy van jelentősége a digitális érettségnek a munkavállalók szabadságolásánál. „A folyamatok megfelelő minőségű leírása és egy erre épülő CRM rendszer bármely munkakörben lehetővé teszi, hogy az új emberek egy héten belül munkába állhassanak. Az esetek 80 százalékában igazából 1-2 nap, és a hiányzók pótlására felvett alkalmi munkavállalók beállhatnak a termelésbe” – mondja Egerszegi Krisztián. A probléma ott van, ahol az efféle betanítást a középvezetők, vagy a termelésből emiatt kieső kollégák végzik több-kevesebb sikerrel, hiszen ők sem erre szerződtek.

Ami a jövőt illeti, érdemes elgondolkodni a digitalizációs megoldásokon. Egerszegi Krisztián szerint a Covid-válság alatt meglehetősen sok cég lépett kényszerből erre az útra, és akkor az derült ki, hogy

amikor szorít az idő, a vállalkozások sokkal hatékonyabban oldják meg a tényleges digitalizációt előkészítő munkákat, mint békeidőben.

A legfontosabb előkészület a folyamatok újragondolása, a cégen belüli kapcsolódási pontok feltérképezése, az egymásra épülő tevékenységek összehangolása, és mindennek a leírása. „Ha ez jó minőségben elkészül, az nagyon felgyorsítja a rendszerek bevezetését, és használatba vételét” – mondja a MiniCRM cégvezetője.

Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy magasabb szintű digitalizáció mellett a cégek könnyebben átvészelik akár a több kivett szabadságot is, hiszen az ügyfelekhez kapcsolódó információk és a megkezdett projektek könnyen átadhatók cégen belül, nem okoz fennakadást az, hogy a munkatárssal együtt szabadságra megy az információ is.

A szerző közgazdász.

index.hu/gazdasag/penzbeszel/2021/05/31/munka-szabadsag-cegek-koronavirus-lazitas/

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Index.hu · Pénz beszél
banner

Vélemény, hozzászólás?