Sze 30, 2020
13 Views
0 0

Múló epizód vagy súlyos következményekkel járó döntés a jogállamisági jelentés?

Written by

Néhány napos sláger lesz Jourováék elmarasztaló jogállamisági jelentése, vagy ezen úszhat el Orbán Viktorék számára a 7-es cikkelyes eljárás 2020-as lezárása? A brüsszeli mumus, az új “Soros” lesz a cseh biztos, akit “most tesztelnek” Orbánék?

Múló epizód vagy súlyos következményekkel járó döntés a jogállamisági jelentés?

Keményebb brüsszeli jogállamisági jelentést várt az ellenzék annál, amit ma az Európai Bizottság részéről Vera Jourova és az igazságügyért felelős Didier Reynders bemutatott. Annak ellenére, hogy ez első alkalommal az EU mind a 27 tagországáról készült jogállamisági jelentés, a fekete bárányok – úgy tűnik -, a már a 7-es cikkelyes eljárás alá vont Magyarország és Lengyelország maradt. Akkor is, ha a mai bejelentés nagy meglepetést nem okozott, hiszen Magyarország vonatkozásában is négy nagy kérdéskörben végezték el a kötelező vizsgálatot: azigazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó sokszínűsége, a fékek és ellensúlyok rendszere, valamint a korrupció terén.

Didier Reynders a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jogállamiság védelmére szolgáló mechanizmus célja egy valódi jogállamisági kultúra kialakítása és valódi vita indítása nemzeti és uniós szinten, azaz a párbeszéd. Szankciós rendszere a jogállamisági jelentésnek nincs – jelenleg. A sajtószabadság kérdésében megállapították a KESMA médiakonglomerátumról, hogy a sajtó sokszínűségét fenyegeti. És aggasztónak nevezték azt is – az Index története miatt is -, hogy a közelmúltban gazdasági eszközökkel a fennmaradó független sajtótermékeket is támadás érte. De a jelentés korrupciós kitekintése hozott újat annyiban, hogy a Bizottság azt a meglátást teszi, hogy ugyan egyes komoly korrupciós bűncselekményben indítottak nyomozást, de ezek száma továbbra is korlátozott – és magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével foglalkozó korrupciós ügyek üldözése is erősen kritizálható. Viszont ez a megállapítás sem megy túl egy olyan határon, ami indokolta volna azt a kommunikációs “ágyútüzet”, amivel már előzetesen a Bizottságra, és elsősorban a cseh jogegyenlőségi biztost, Vera Jourovát célozták meg. Az, hogy Orbán Viktor kinyilvánította, hogy a jövőben megszakítanak vele minden párbeszédet/kommunikációt a Spiegelnek adott interjúja, a “beteg demokrácia” kitétel és amiatt, hogy a magyar embereket úgy láttatta, mint akikhez nem tud eljutni elég kormánykritika a sajtóban, és ezért a többség már nem is képes önálló nézet kialakítására.

Az már világos, hogy Jourová nem távozik a Bizottságból, von der Leyen bizalma töretlen a biztosában. Ha viszont Jourová nem kér bocsánatot a magyar kormánytól és néptől, kérdéses, hogy Orbán Viktorék ellene folytatott hadviselésének hogyan szakad vége – és addig is kivel tárgyalnak a Bizottságból?

Ami a kérdés elvi részét illeti: a magyar kormány, de Varga Judit igazságügyminiszter is elmondta: a bizottsági jogállamisági vizsgálat ellentétes a magyar kormány szerint az uniós Lisszaboni szerződéssel. Azaz, nyilván semmilyen a jelentésből fakadó szankciót nem fogad el a kormány.

Hogy a mostani jelentésnek mennyire lesz hatása az ellenünk folyó 7-es cikkelyes eljárás évvégi lezárására – amit a maratoni EU-csúcs idején a németek informálisan “megígértek”, “de garanciát nem adtak semmire” – egyelőre nem tudni.

Mint ahogyan azt sem, hogy az uniós pénzek kifizetését befolyásoló jogállamisági mechanizmus német tervezetének milyen lesz a végső verziója. A magyar kormány részéről korábban úgy nyilatkoztak: egyhangú szavazásokhoz kötnék az eljárási rendszer elfogadását – míg a németek most minősített többséghez. Minimum 11 tagország blokkolhatná a szankciók felvetését, és az Európai Tanács asztalán landolhatna minden ilyen kezdeményezés.

Orbán Viktor a Spiegel szerint a múlt héten nemet mondott Merkelnek, holott a szankciókat konkrét jogállamsértéshez kötnék, és az uniós források rendszerére is kiható veszélyhez.

Orbán Viktor számára a jogállamisági eljárások tervezeteinek és az EU-büdzsé, de még inkább a több mint 700 milliárdos segélycsomag okán számos alkuhelyzet kínálkozik. Akár már a holnap kezdődő EU-csúcson, ahol nyilván tisztul valamelyest a kép.

A déli országoknak ugyanis minél előbb szükségük van az EU-s euro milliárdokra a COVID rombolása miatt a gazdaságukban.

És a magyar miniszterelnök még mindig hivatkozhat a parlamenti feltételrendszerre – és lehet, hogy utolsó lehetőségként, de vétózhat. És akkor az uniós közös migrációs csomagról még nem is esett szó.

Ajánlom www.atv.hu/belfold/20200930-mulo-epizod-vagy-sulyos-kovetkezmenyekkel-jaro-dontes-a-jogallamisagi-jelentes

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
atv
banner

Vélemény, hozzászólás?