ápr 27, 2021
4 Views
0 0

Most betonozta be a kormány a szellemi és kulturális hátországát

Written by

A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek – írja a HVG.

Most került pont a pár hét alatt, rohamtempóban levezényelt egyetemi modellváltásokra: a keddi szavazással 11 felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásba. Létrejött

  • a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány;
  • a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány;
  • a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány;
  • a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem);
  • a Testnevelési Egyetemért Alapítvány;
  • a Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (Pécsi Tudományegyetem);
  • a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány;
  • a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány (ezzel az egykori sárospataki főiskola lesz önálló);
  • a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány;
  • a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
  • és a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány.

Az Eszterházy Károly egyetem pedig egyházi fenntartásba került. Ezzel csak az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi, a Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia maradt állami, legalábbis a pillanatnyi állás szerint.

Noha a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemek maguk kérték a fenntartóváltást, az orvosképzést is végző intézményeknél úgy tűnt, valójában belehajszolták őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. A legtöbb helyen mindez csöndben végbement, Pécsen és Szegeden volt érezhető, de teljesen hatástalan ellenállás.

Orbán Viktor miniszterelnök 1500 milliárdos fejlesztéssel kecsegtetett, Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszer pedig azzal érvelt,

a történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek.

Kérdés, hogy ebből mi marad: a kormány a pénzt az uniós helyreállítási alapból teremtette volna elő, azonban időközben kiderült, a lehetséges 6000 milliárd forint kevesebb mint felére tart igényt a kormány (a hitelből nem, csak a vissza nem térítendő támogatásól kér), és a 444.hu úgy tudja, a szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el a kormány. A lap szerint számítani lehetett arra, hogy az Európai Bizottság beleköt majd az egyetemek privatizációjába, viszont ha erre a területre kevesebb pénz megy, máris megúsznak egy politikai szempontból érzékeny vitát.

Attól még az ITM másik “ígérete”, a modellváltás fő célja még megvalósulhat, miszerint

a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer jöhet létre.

Ezt a rendszert már próbálgatják a Corvinuson, nem mindenki legnagyobb megelégedésére.

Az egyetemek átalakítása csak egy szelet: a parlamentben ma döntöttek öt, legalább 600 milliárdos vagyonnal felturbózott vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról is, amelyek – az ITM megfogalmazása szerint – főként kulturális, képzési, kutatási és tehetséggondozási feladatokat “vállalhatnának át” az államtól.

  • A Hauszmann Alapítvány

deklarált célja a Budapest mai arculatának kialakításában óriási szerepet játszó építész, Hauszmann Alajos műveinek gondozásának támogatása. Ez azonban azzal is járhat, hogy a Hauszmann-terv keretében épített, köztulajdonban levő ingatlanokat megszerezheti az alapítvány

  • A Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz

kerül a mezőhegyesi Ménesbirtok, melynek kormánybiztosa, a fideszes Lázár János azzal érvelt, az alapítványi formára, illetve a vagyonátadásra azért van szükség, hogy többé ne merüljön fel a privatizáció. Az szerint viszont éppen ez történik, csak éppen az államtól “privatizálják ki” a területet.

  • A Magyar Kultúráért Alapítvány

nevelési-oktatási, kulturális tevékenységeket finanszíroz, ugyanakkor a törvényjavaslat szerint kreatívipari innovációk létrejöttét is támogatja. És a Hauszmann Alapítványhoz hasonlóan sok tízmilliárdos ingatlanvagyonra tehet szert a Demeter Szilárdhoz köthető szervezet.

  • A Makovecz Campus Alapítvánnyal

létrejött a “Nemzeti tudáspark” Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára létrehozott campuson. Az alapítvány a többi között tehetséggondozási programot működtet, és erősíti a nemzeti identitástudatot és összetartozást. Az 

alapító Gulyás Gergely miniszter, aki kinevezi a kuratórium elnökét és tagjait, akiket a továbbiakban senki nem mozdíthat el, mert az alapító okiratban a javaslat szerint – az egyetemi és más hasonló intézményekhez hasonlóan – „gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre”.

  • A Mol-Új Európa Alapítvány

kilóg a sorból, ez alapvetően a Mol Nyrt. CSR-tevékenységét, elsősorban kulturális, sport-, tudományos vagy más célú szponzorációit fogja össze. Az alapítvány eddig is létezett, az újdonság az, hogy az állam beletette a Molban megmaradt 10 százalékos részvénycsomagját, az alapítvány így annak osztalékbevételéből gazdálkodhat. Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója nemrég arról beszélt, az alapítvány alapszabályában fektetik le azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy korlátozott legyen az állam beleszólása a döntéshozatalba.

Bár a kormány rendre a nemes célokat hangoztatja, valójában a szellemi és kulturális hatalmának bebetonozása folyik, hiszen az Alaptörvényben is rögzítették, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos (vagyis kétharmados) törvény rendelkezik. Van ugyanakkor még egy kétségbe vonható pont: a törvény arról is rendelkezik, hogy a közpénz pedig az állam bevétele, kiadása és követelése, vagyis az alapítványi vagyon kikerül ebből a körből.

Ebből egyes értelmezések szerint az tűnik ki, hogy a Fidesz tart a kormányváltástól, vagy legalábbis a kétharmados többségének elvesztésétől, erre felkészülve kezdeményezte a vagyon “kiszervezését”. A kuratóriumokba ugyanis jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges kormányváltás után is ott maradnak.

Forrás: HVG

szakszervezetek.hu/hirek/26363-most-betonozta-be-a-kormany-a-szellemi-es-kulturalis-hatorszagat

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Hírek · szakszervezetek.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?