márc 31, 2021
10 Views
0 0

Meglepetésszerűen gyors lehet a gazdaság talpra állása

Written by

Több mint egy éve zajlik a koronavírus-járvány miatti válságkezelés. Hogyan értékeli a megtett lépéseket?

A magyar kormány az elmúlt 13 hónapban intézkedéseivel nemcsak fékezte a visszaesést, amelyet a járvány okozott, hanem a kezdetektől arra is törekedett, hogy azok túlmutassanak a pandémia időszakán. Itt az arányokra is érdemes figyelni:

miközben a járványügyi védekezéshez minden szükséges forrást biztosítottunk, az erre a célra fordított összeg csak 20 százaléka lett a tavaly mozgósított nagyjából 5000 milliárd forintnak.

A gazdaság megerősítésére a költségvetésben 4000 milliárdot csoportosítottunk át. Ebből a szempontból jelentősen eltért a válságkezelés általunk választott módja a többi európai ország gazdasági intézkedéseitől:

a munkahelyek megtartásának, a vállalkozások életképességének, a cégek túlélésének biztosítása mellett nagyobb hangsúlyt helyeztünk a hazai és az exportkapacitások fejlesztésére, új beruházások indítására.

Természetesen ezek egy része a járványhoz kapcsolódik, az ellátásbiztonságot javítja. Ilyen lesz a 2022 decemberére elinduló debreceni oltóanyaggyár, de már a jelen sikere, hogy steril orvosi maszkból nem pusztán a hazai igényeket tudjuk kielégíteni, hanem számos országba exportáljuk is az itthon gyártott termékeket. A 4000 milliárd forinton túl az egyik legfontosabb tétel az Európában kivételes hosszúságú, 15 hónapos hitelmoratórium, amely a hossza mellett abból a szempontból is példátlan, hogy automatikusan jár az érintetteknek, nem kell külön kérvényezni. Jelenleg 1,6 millió lakossági és félmillió vállalkozói ügyfél veszi igénybe, a teljes hitelállomány 42 százaléka, 4300 milliárd forint után nem kell fizetni a törlesztőrészletet. Hasonlóan más európai országokhoz, ágazati kedvezményeket vezettünk be. A munkáltatók adómentessége, a bértámogatás pedig hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozásoknak lehetőség szerint ne kelljen elbocsátaniuk, leépíteniük dolgozókat. Az intézkedések sikerét mutatja, hogy – a lezárásokat követő rövid, átmeneti időszakokat leszámítva, amikor 4,5 százalékra futott fel a munkanélküliségi ráta – a magyar munkaerőpiac tartotta magát, s immár egyre több helyről halljuk, hogy bizonyos ágazatokban ismét munkaerőhiány van.

A járvány azért átírta a korábbi kőbe vésett szabályokat is…

A költségvetés ebben a helyzetben kellően rugalmasan reagált. Emberi életek nem múlhatnak pénzügyi mutatókon. Világos volt számunkra, hogy itt és most nem lehet és nem is szabad ragaszkodni a korábban követett fiskális gyakorlathoz. Ugyanerre jutott egyébként az Európai Bizottság is, amely első döntéseinek egyikével lehetővé tette, hogy 2020-ban a tagállami hiányok magasabbak legyenek, emiatt túlzottdeficit-eljárás senkivel szemben nem indult. Sőt, a járvány okozta visszaesés gazdasági következményei miatt az EB legutóbbi döntésével már 2021-re és 2022-re is biztosítja ezt a lehetőséget. Ezzel a tagországoknak az Európai Központi Bank monetáris politikája mellett a fiskális politikában is nagyobb mozgásteret nyitottak. Ennek is köszönhetően a tavalyi év tartalékait jól tudtuk mozgósítani. Ezen a ponton fontos felhívni a figyelmet arra, hogy – szemben 2008-cal, amikor egyből külső segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz, az IMF-hez kellet fordulni, és kérni 20 milliárd eurót – most volt elegendő belső tartalékunk, így saját forrásainkkal tudtuk a gazdaságvédelmi és járványkezelési intézkedéseket finanszírozni. A hiány emiatt természetesen nagyobb lett. Előzetesen 1 százalékot terveztünk, ehhez képest év végére a mostani számítások szerint 8,1 százalékos deficit alakult ki.

A pénzügyi erőforrások átrendezésének köszönhető, hogy a gazdasági visszaesésünk uniós összevetésben kisebb, az EU-átlag 6,2 százalékkal szemben csak 5 százalékos lett.

A hiány és a gazdaság leállása miatt az államadósságban tíz év csökkenő trendje fordult meg, de itt is kedvező jel, hogy míg az Európai Unióban a tavalyi megugrás után megközelíti a GDP 100 százalékát az államok adósságszintje, addig nálunk tavaly év végén 80 százaléknál sikerült megállni. Ez sem kevés persze, nem akarom elbagatellizálni, de tény, hogy a magyar adósságszint jóval az uniós átlag alatt áll.

Mérhető-e már, hogy a gazdaságba kerülő pénzek mikortól tudják megtámasztani a várt növekedést?

Úgy számolunk, hogy nagyjából hat-tizenkét hónap után már érezhető ez a hatás. Abban, hogy a tavalyi negyedik negyedéves visszaesés a vártnál lényegesen alacsonyabb, 4,1 százalékos volt, meghatározó szerepet játszottak a tavaly tavasszal és nyáron meghozott, gazdaságot támogató döntések. A beruházások szokásos lefutási idejét ismerve, igazi erejét ez az állami támogatás 2021-ben fogja megmutatni. Mondom ezt arra is utalva, hogy a 2020-as 28 százalékos beruházási rátánk messze a legerősebb volt az Európai Unióban. Abban pedig egyedül vagyunk, hogy a járvány hónapjai ellenére – közte a tavaly március–áprilisi teljesítménnyel, amikor satufékezett a magyar gazdaság is – a beruházási aktivitásunk 2020-ban meghaladta a 2019-es évi teljesítményt.

A teljes interjú IDE kattintva olvasható

Világgazdaság

hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/meglepetesszeruen-gyors-lehet-a-gazdasag-talpra-allasa-2519387?utm_source=feed&utm_medium=rss

Komment írása

Article Categories:
hírtv
banner

Vélemény, hozzászólás?