nov 22, 2020
23 Views
0 0

Megerőszakolta a királynőt, hogy házasságra kényszerítse

Written by

Élete akár egy Shakespeare-tragédia: nemi erőszak, gyilkosság és árulás szomorú története. De kinek a bűne Stuart Mária skót királynő halála? A BBC History novemberi számának cikke célba veszi a potenciális bűnösöket, közülük mutatunk be néhányat.

Stuart Mária szerencsétlenségére éppen akkor örökölte meg a skót trónt, amikor Anglia, illetve Franciaország királya mohón méregették országát, mert mindketten lehetőséget láttak saját hatalmuk kiterjesztésére. Ezért aztán Máriát születésének pillanatától (1542. december 8.) kezdve e két hatalmas király és saját családja egyformán kihasználta.

Kitérő Franciaországba

Apja, V. Jakab halálakor – hatnapos korában – nyilvánították királynővé. Jakabot még el sem temették, amikor VIII. Henrik angol király kifejezte azt a szándékát, hogy Máriát összeházasítsa fiával, Eduárddal, így kívánva ellenőrzése alá vonni Skóciát. Ez a lehetőség nem volt ínyére Mária anyjának, Lotaringiai (Guise) Máriának, aki régenskirálynőként uralkodott, ezért lányát ötévesen Franciaországba küldte, hogy ott II. Henrik francia király fiának, Ferenc trónörökösnek jövendőbelijeként nevelkedjék. A Guise család azt remélte, hogy Mária által nagyobb befolyáshoz juthat a francia udvarban.

Mária és Ferenc frigyével kapcsolatban minden arról szólt, hogy Franciaország – egy költő megfogalmazása szerint, „mint a csecsemő anyja keblén” – magába szívja Skóciát. Még rosszabb volt, hogy II. Henrik annak bejelentésére buzdította Máriát, hogy valójában a férje és ő Anglia királya, illetve királynéja, ami végzetes következményekkel járt, mivel felbőszítette I. Erzsébetet.

II. Henrik Skócia Franciaország általi bekebelezésére vonatkozó terve széthullott, amikor Ferenc 1560-ban, 16 évesen meghalt. Mária immár özvegy volt, akit nem láttak szívesen a francia udvarnál, ezért visszatért Skóciába. I. Erzsébettől eltérően – aki saját hazája királyi udvarának perifériáján nőtt fel, és lojális férfiak szilárd csapatát alakította ki maga körül – Mária úgy tért vissza, hogy egy ötéves kora óta nem látott ország királynője legyen. Így a franciaországinál még rosszabb helyzetbe került.

Második férje összeesküvést szőtt Mária ellen

Amikor 1564-ben I. Erzsébet Robert Dudley-t, Leicester grófját ajánlotta Máriának férjül, a nőt elborzasztotta az ötlet. Dudley egy áruló fia volt, akit Erzsébet szeretőjének hittek, és Európa-szerte az a szóbeszéd járta, hogy része volt saját feleségének gyanús halálában. Erzsébet ráadásul azt akarta, hogy mindhárman együtt éljenek az udvarban, amibe Mária sohasem egyezett volna bele.

Ehelyett elhatározta, hogy egy rokonához, Stuart Henrikhez, Lord Darnley-hoz megy feleségül. A férfi fiatal, jóképű és királyi vérből való, de gyenge és romlott ember volt. Az 1565-ös házasságkötés után nagyon hamar kezdtek kiderülni a dolgok. A férfi hatalomra vágyott – király akart lenni, nem csupán királyi hitves –, Mária azonban ellenállt. Darnley összekülönbözött az összes lorddal, különösen a befolyásos James Stewarttal, Moray grófjával, és összeesküvést szőtt a felesége ellen. Aztán 1566 márciusának egyik estéjén Darnley és egy összeesküvő csoport vacsora közben rátört Máriára. Titkárát, David Rizziót megragadták, és többször megszúrták, majd lelökték a lépcsőn. Legfőbb célpontjuk azonban nem Rizzio volt.

A puccs Mária ellen szerveződött, és az összeesküvők – azon igyekezve, hogy rákényszerítsék a királynőt, egyezzen bele névleges vezetőjük szerepébe – foglyul ejtették őt.

Máriának sikerült visszaszereznie Darnley támogatását a meneküléséhez, bízni azonban – mindazok után, amit tett – már nem tudott benne, a lordok pedig gyűlölték a férfit. Azt mondták Máriának, hogy majd ők leszámolnak vele, ő azonban azt felelte, hogy az ilyesmit nem tűri el. 1567. február 10-én reggel azonban Darnley házát felrobbantották, a férfit és szolgáját holtan találták meg a közelben. Darnley elárulta Máriát azzal, hogy összeesküvést szőtt ellene, és elárulta önmagát is erőszakos és dühödt magatartásával – ám amikor a lordok félre akarták söpörni az útból, áldozattá vált.

Stuart Mária. Forrás: Wikipedia

Harmadik férje csapdába ejtette és megerőszakolta

James Hepburn skót nemest, Orkney első hercegét és Bothwell negyedik grófját Mária jóbarátnak tartotta. A férfi akkor lett a segítőtársa, amikor Mária Franciaországban – mint az angol hadiflotta főadmirálisát – meglátogatta, ő pedig segített megszervezni a 18 éves lány visszatérését Skóciába. A férfi legfőbb érdeme az volt, hogy azok közé tartozott, akik segítettek Máriának elszökni, miután titkárát, David Rizziót megölték, őt pedig foglyul ejtették. Ám ahogy Mária és Lord Darnley házassága kezdett zátonyra futni, Bothwell egyre nagyobb erőfeszítéssel igyekezett hatalma alá kényszeríteni Máriát, és kulcsszerepet játszott Darnley meggyilkolásában.

Három hónap sem telt el Darnley 1567 februárjában bekövetkezett halála óta, amikor Bothwell csapdába ejtette az úton lévő Máriát, és azt mondta neki, hogy vele kell jönnie, mert Edinburgh-ban zavargások törtek ki. Mária hitt neki, és hajlandó volt vele menni.

Bothwell visszavitte az asszonyt saját várkastélyába, Dunbarba, és megerőszakolta. Az volt a terve, hogy házasságra kényszeríti őt, mivel a korszak legtöbb fiatal nőjétől, különösen az örökösnőktől elvárták, hogy hozzámenjenek támadójukhoz. Mária – aki azt hitte, hogy teherbe esett – így is tett.

Amikor Mária féltestvére, Moray grófja végül 1567 júniusában megtámadta a királyi párt a csatatéren, Bothwell elmenekült, Mária pedig fogságba esett. Kegyetlen, felelőtlen harmadik férjét a tengeren fogta el a dán király, és tartotta fogságban egészen 1578 áprilisában bekövetkezett haláláig.

Legfőbb ellensége a féltestvére lett

Máriának színleg a féltestvére volt a legfőbb támogatója. Ő kísérte el ötéves húgát Franciaországba, hosszú ideig ő volt a tanácsadója, és amikor Mária először megözvegyült, ő vette rá, hogy térjen vissza Skóciába, és foglalja el a trónt. Moray indítékai azonban kétesek voltak. Magának akarta a hatalmat, és – mivel V. Jakab és szeretője, Lady Margaret Erskine törvénytelen fiaként nem sok esélye volt a trónra – Máriát tekintette a hatalomhoz vezető leggyorsabb útnak. A királynőt csupán névleges uralkodónak szánta, a nőt azonban nem ilyen fából faragták, ezért Moray ismételt kísérleteket tett arra, hogy letaszítsa őt a trónról.

Mária és Lord Darnley házassága felbőszítette Moray-t, mert attól félt, hogy ez az új rivális majd elveszi a földjeit, és megnyirbálja a hatalmát. Így aztán Moray és szövetségesei kitervelték Darnley meggyilkolását. Amikor a tettet végrehajtották, Moray alattomosan Máriára terelte a gyanút, arra bátorítva az asszonyt, hogy hagyja a nyomozást a tanácsadóiként megbízott lordok tanácsára. A tanács azonban nemigen igyekezett megtalálni a gyilkosokat.

Mária túlélte a trónja ellen intézett támadást, de szerencséje nem tartott sokáig. Bothwell-lel kötött házassága olyan népszerűtlen volt, hogy Moray-nak lehetőséget adott skót lordokból csapatot gyűjtve végső katonai támadást indítani a hatalom elnyeréséért. Sikerrel járt: Máriát foglyul ejtette, és az elszigetelt Loch Leven-i várkastélyba zárta. Ott meglátogatta a királynőt, akit legyengített a betegség és egy vetélés, és arcátlanul a szemébe vágta, hogy le kell mondania. Mária 1568-ban (a kastély tulajdonosának fivére segítségével) megszökött, és Angliába menekült.

James Hepburn. Forrás: Wikipedia

Moray ezután azzal foglalatoskodott, hogy felosztotta Mária kincseit: Medici Katalin francia királyné és I. Erzsébet egyaránt meg akarta vásárolni húgának híres fekete gyöngyeit. Moray elnyerte a hatalmat és a gazdagságot, ami után sóvárgott – miközben Mária fia, Jakab mellett játszotta a régens szerepét –, amíg 1570-ben Linlithgow-ban agyon nem lőtték. Skóciában a hatalom veszélyes játék volt.

A döntő pillanatban I. Erzsébet halálra ítélte

I. Erzsébet angol királynő kétségtelenül rokonszenvezett unokahúgával (Mária nagyanyja, Tudor Margit Erzsébet nagynénje volt), és az is aggasztotta, hogy ha egy női uralkodót megfosztanak a trónjától, az minden királynőre rossz fényt vet.

Amikor azonban Mária 1568-ban, trónfosztása után Angliába érkezett, Erzsébet problémába ütközött: unokahúgának visszaültetése a skót trónra költséges és talán sikertelen hadjárattal járt volna. Mária könyörögve kérte Erzsébetet, engedje meg neki, hogy nyugodtan éljen Franciaországban, e kívánságát a francia király is támogatta, Erzsébet azonban elutasította. Ehelyett bezárta Máriát azon az alapon, hogy a királynő tudott a Lord Darnley meggyilkolására irányuló összeesküvésről (ezt a vádat semmilyen valós bizonyíték nem támasztotta alá).

Ha Mária fogva tartása fájdalmas döntés volt Erzsébet számára, akkor az a dilemma, amellyel két évtizeddel később szembesült – amikor kiderült, hogy Mária támogatását adta az ő trónfosztására irányuló összeesküvéshez –, még tekervényesebb volt. Máriát bíróság elé állították, és árulásban bűnösnek találták.

A parlament és a királynő miniszterei mereven ragaszkodtak ahhoz, hogy Máriának meg kell halnia. Erzsébet azonban vonakodott.

Végül megadta magát, és aláírta a kivégzési parancsot, főminisztere pedig azonnal elrendelte annak végrehajtását. Erzsébet döbbent és lesújtott volt, talán azt remélte, hogy még meggondolhatja magát. Erzsébet félt a katolikus Európa haragjától, attól is rettegett, hogy egy királynő kivégzése alááshatja a monarchia eszméjét. Mint kiderült, joggal aggódott. A Mária kivégzéséért folytatott kampány felbátorította a parlamentet, a per és a skót királynő 1587-es lefejezése utat nyitott egy angol király, I. Károly 62 évvel későbbi kivégzéséhez az angol polgárháborúban.

Két további bűnös szerepe – köztük Máriáé –, valamint a magát Máriát ügyébe is beleártó II. Fülöp király spanyol kémhálózatának működése a BBC History legújabb, novemberi számából derül ki.

Kiemelt kép: Stuart Mária. Forrás: Wikipedia

24.hu/tudomany/2020/11/22/nemi-eroszak-gyilkossag-kivegzes-stuart-maria/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Tudomány
banner

Vélemény, hozzászólás?