okt 18, 2020
6 Views
0 0

Már zajlik a harmadik világháború, de van megoldás Ferenc pápa szerint

Written by

Múlt szombaton enciklikát (körlevelet) adott ki Ferenc pápa. A jelentőségét nemcsak az adja, hogy külön neve is van, Fratelli tutti (vagyis Mindenki testvér), vagy hogy az összes, azaz több mint egymilliárd katolikus hívőnek szól, hanem az is, hogy ebben a műfajban eddig visszafogottnak bizonyult. Ferencnek – mióta ő a római katolikus egyház feje – ez csupán a harmadik enciklikája.

  • Az elsőt még elődjével, XIV. Benedekkel közösen jegyezte 2013-ban, annak A hit fénye (Lumen fidei) volt a címe. Ferenc erről azt mondta, hogy ő már egy kész kéziratot kapott, amit a nyugdíjba vonuló pápa hagyományozott rá, és a szöveghez csak kisebb kiegészítéseket tett.
  • A második körlevelet 2015-ben írta a pápa főként a környezet védelméről, de a társadalmi igazságosságról és a szociális problémákról is kifejtette a véleményét a Laudato si’, azaz Áldott légy címmel megjelent írásban, ami utalás Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának egy sorára.

Szent Ferenc felidézése több okból sem meglepő, hiszen egyfelől ő az állatok és a környezetvédők védőszentje, másrészt pedig Jorge Mario Bergoglio 2013-ban épp miatta vette fel a pápai nevét. A mostani enciklika is köthető a szenthez, hiszen az Intelmek című művének egyik sora („Figyeljünk, mindnyájan testvérek, a jó pásztorra, aki juhai megmentéséért a kereszt gyötrelmét vállalta”) ihlette a címet, valamint az ő szülővárosában, Assisiben írta alá a körlevelet az argentin nemzetiségű pápa, ráadásul október 3-án, Szent Ferenc halálának emléknapján.

Ferenc új körlevele nem tartalmaz nagy újdonságokat, sokkal inkább az eddigi ténykedésének, beszédeinek összefoglalójaként értelmezhető. Központi témája a testvériség és a társadalmi szolidaritás, ezzel is kötődve Szent Ferenchez, meg azzal, hogy ő a kereskedők védőszentje is, ráadásul ő alapította az első szegényrendet, valamint egész élete során hangsúlyozta az emberek közötti testvériség fontosságát. Ezek mind kapcsolódnak a Ferenc pápa levelében közölt kritikákhoz.

A hivatalban lévő pápa a szegények, a számkivetettek és a jogaiktól megfosztottak képviselőjeként ténykedik, ezt eddig is sokszor hangsúlyozta. Az összes létező társadalmi rendszert bírálja Ferenc pápa, aki úgy gondolja, az emberiség rossz irányba halad, tulajdonképpen visszafejlődik. Az emberek nem hallgatják meg egymást, ezért a viták „állandó nézeteltéréssé és konfrontációvá” váltak.

Mint fogalmaz, néhány országban a vezetők „gúnystratégiát” alkalmaznak és könyörtelenül kritizálnak, ezzel pedig a kétségbeesést terjesztik el, ami csak számukra jó, mert „ez az uralkodásuknak és a vezetői szerepük megszerzésének” a módja.

Levelében kritizálja a tribalizmust, a sokakat kitaszító és erőszakos „nacionalizmust, az idegengyűlöletet, a lenézést és a rossz bánásmódot azokkal szemben, akik valamilyen szempontból mások”, de bírálja a közösségi média vadhajtásait is.

Egy részletekben vívott harmadik világháborúban

élünk – írja Ferenc –, amelynek az éhezés, az emberkereskedelem mellett az ember méltósága elleni tartós támadás a jellemzője. Szerinte „az emberi méltóság hiánya az országhatárokon” is érzékelhető, így utal a menekültekkel szembeni bánásmódra.

A Covid-enciklika

Van rá esély, hogy ráragad a levélre ez a név, és nemcsak azért, mert a koronavírus-járvány második hulláma idején adta ki, és mert az első hullám alatt írta meg a 45 ezer szavas – könyv vastagságú – levelét (ráadásul most először hagyta el a járvány kirobbanása óta Rómát). Hanem azért is, mert Ferenc szerint a Covid-válság lehetőséget teremt a változtatásra, most volt és van idő elgondolkodni azon, hogyan működjünk másképp, hogyan számoljunk le azokkal a visszatérő hibáinkkal, amelyek egyenlőtlenséget és megosztottságot eredményeznek a világon.

Minden hiperkapcsolatunk ellenére a megosztottságnak vagyunk a tanúi, amely megnehezíti a minket érintő problémák megoldását

– írta. És nem csak a vírus elleni védekezésben vagyunk megosztottak a pápa szerint, hanem minden másban is, amit tovább mélyít a politikai korrektség felszámolása is.

Fotó: Filippo MONTEFORTE /AFP

Azokat a dolgokat, amiket pár évvel ezelőtt még nem mondhatott volna el anélkül senki, hogy ne kockáztatta volna a vele szembeni általános tisztelet elvesztését, ma már büntetlenül ki lehet mondani akár a legdurvább formában is, és akár politikai szereplők is megtehetik.

Ezt súlyosbítja Ferenc szerint, hogy a digitális korban – gazdasági érdekek miatt – erőteljesebben be lehet avatkozni a demokratikus folyamatokba, és ehhez segítséget nyújt a közösségi oldalak egy része. Ezek jórészt csak azokat a véleményeket mutatják nekünk, amelyek hozzánk közel állnak, vagyis belehelyeznek minket egy buborékba a nélkül, hogy más véleményekkel is találkozhatnánk. Így pedig könnyebben terjedhetnek az álhírek, az álinformációk, amelyek előítéleteket erősítenek és gyűlöletet szítanak.

Ferenc pápa nemcsak a megosztottság okairól ír az enciklikában, hanem szinte mindenről, ami evilági. Ezért is mondják, hogy a Fratelli tutti nagyon is politikai enciklika. Kritikusai viszont azt róják fel többek között, hogy éppen akkor jelenik meg a pápa körlevele, mikor az egyik vezető bíborosa korrupció miatt megbukik. Vagyis a reformokat az egyház akár saját magán is kezdhetné. Ráadásul Ferenc hétéves egyházvezetése alatt egymást érték a kudarcok, az előbb említett korrupción kívül a papi molesztálási botrányok, valamint az is, hogy bár a pápa megindította a változásokat az egyházon belüli, ezek utóbb megakadtak.

Az enciklikában Ferenc azt üzeni az egyházi vezetőknek, hogy „élesszék fel azt a spirituális energiát, amely hozzájárulhat a társadalom javításához”, és akadályozzák meg a vallási meggyőződések torzulását, amely végül erőszakhoz vezet. Ez is egy olyan gondolat, amelyben Ferenc már korábban is megnyilvánult. 2018-ban például Abu-Dzabiba látogatott – előtte nem járt még pápa az Arab-félszigeten –, ahol találkozott az egyik legbefolyásosabb muszlimmal, Ahmed et-Tajjebbel, a kairói al-Azhar egyetem és mecset nagyimámjával, valamint számos más – buddhista, zsidó, bahái, keresztény – vallási vezetővel közösen konferenciát tartottak, majd egy egyezményt írtak alá a szélsőséges ideológiákkal szembeni közös fellépésről.

A mostani enciklika azért is politikai jellegű, mert a vallási vezetők mellett konkrétan a politikusokhoz is szól. Ferenc szerint a „túlzást, a szélsőségességet és a polarizálódást”, valamint az agresszív nacionalizmust is eszközévé tette a politika, miközben a társadalom- és gazdaságpolitikának a hosszútávú tervezésen kéne alapulnia, nem pedig rövidtávú populista nyilatkozatokon. A politikának a rövidtávú célok helyett közép és hosszú távra kellene terveznie.

Ahogy az első fejezet címe is szól,

Fekete fellegek egy zárt világ felett.

Vagyis mindenki – akár egyéni, akár nemzeti szinten – önmagába zárkózik, ám ez egyre súlyosabb konfliktusokat szül. A politikának inkább szolgálati, jótékonysági hivatássá kell válnia, mint a hatalom gyakorlásának eszközévé, ahogy az jelenleg történik. Az individualizmustól a „társadalmi szeretet” felé kell fordulni, ami egy „olyan erő, amely képes arra, hogy új módszereket inspiráljon a mai világ problémáinak megközelítéséhez, elősegítve a struktúrák, a társadalmi szervezetek és a jogrendszerek mélyreható megújítását.”

Megoldási kísérletek

Ferenc pápa arról is írt, hogyan lehetne a megosztottságot felszámolni vagy legalábbis csökkenteni. Felhívja a hívők közösségét, sőt, minden „jóakaratú” embert a cselekvésre. Egyébként a gondolatai a XIX. század végi katolikus szociális tanításon alapulnak, ezek nem mellesleg a keresztényszocializmus és kereszténydemokrácia alapjai is (az ebben az időben keletkezett szociális enciklikák a kedvenc olvasmányai többek között Harrach Péternek is).

A megoldás egymás szeretetében és a másikra való figyelésben rejlik szerinte, de a pápa a megosztottság megoldására több konkrét példát is felhoz:

  • A vállalkozásoknak közvetlenül kéne segíteniük a szegénység felszámolását, „főként változatos munkalehetőségek megteremtésével”.
  • A privilegizált helyzetben születetteknek meg kell érteniük, hogy másoknak – a szegényeknek, fogyatékkal élőknek – „proaktívabb államra” van szükségük.
  • Az országoknak különböző lépéseket kell tenniük a menekültek hatékonyabb integrációjáért.
  • Más-más nézőpontokat is figyelembe kell vennünk.

Más kultúrák nem »ellenségek«, akiktől meg kell védenünk magunkat, hanem az emberi élet kimeríthetetlen gazdagságának különböző tükröződései

– indokolja meg gondolatait a pápa.

Ferenc a fogyasztói társadalmat is kritikával illette, mert az szerinte üres individualizmus, a magántulajdonhoz való jognak pedig másodlagosnak kéne lennie a közjó után.

Az enciklika egyszerre több nyelven jelent meg, az angol verzióban a bevezetést a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetem professzora, Kevin Irwin atya írta, aki a Washington Postnak arról beszélt, hogy Ferenc szereti nagy összefüggésekben látni a dolgokat, és azt akarja elérni, hogy a katolikus egyháznak a legszebb arcát láthassák az emberek, hogy az hívogató, csábító legyen mindenki számára.

A Fratelli tutti egy olyan enciklika, ami mindenekelőtt azt tanítja, hogy az önelégültség a békés és igazságos társadalom ellensége

– írta a Conversationön Maria Power, az Oxfordi Egyetem projektvezetője, majd hozzátette, hogy sokkal inkább szól a cselekvés vég nélküli folyamatáról, mint a végső célról, és hogy ezt csak közösen lehet elérni. Ezért is címezte Ferenc mindenkihez a levelét, nem csak a katolikusokhoz.

Ferenc is bevallja, hogy annak a „kedves, egymást tisztelő emberekből felépülő világnak” a képe, amit az enciklikában kifejt, kissé merészen hangzik. De szerinte az embereknek vissza kell térniük egy korábbi állapotba, mikor még tisztelték egymást és együtt tudtak működni.

Kiemelt kép: Franco Origlia /Getty Images

24.hu/kulfold/2020/10/18/ferenc-papa-enciklika-emberi-meltosag-testveriseg-enciklika/

Komment írása

Article Categories:
24.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?