ápr 26, 2021
7 Views
0 0

Magyar tanulmány készült az Európai Egészségügyi Unió elfogadásáról és megvalósíthatóságáról

Written by

Átfogó tanulmány született a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (FEPS) és a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) megbízásából az Európai Egészségügyi Unió megvalósíthatóságáról és annak magyarországi hatásairól. Az elemzés elkészítése során végzett szakmai konzultációk egyértelműen visszaigazolták, hogy a hatékonyabb európai koordinációnak igenis fontos szerepe és komoly pozitív hatása lehet a hazai ellátórendszer minőségére – ezt a tanulmány elkészítését irányító volt egészségügyi miniszter, Kökény Mihály és az egészségügyi unió programjának egyik kidolgozója, a szocialista EP-képviselő, Ujhelyi István közösen jelentették be szombati online sajtótájékoztatójukon – írja a HírKlikk.

Ujhelyi elmondta, hogy az MSZP régóta követeli egy olyan európai program létrehozását, amely nem akarja elvenni a tagállami kormányok hatáskörét, de hatékonyabban és egységesebben tudja garantálni a minőségi ellátást és a betegbiztonságot. A szocialista EP-képviselő emlékeztetett, hogy az Európai Egészségügyi Unió alapgondolatát és koncepcióját több mint másfél évvel ezelőtt fogalmazták meg, majd a pandémiát követően, előbb a szociáldemokrata frakció formált belőle stratégiai javaslatot, később az Európai Parlament, majd az Európai Bizottság is tovább bővítette a koncepciót.

Ujhelyi szerint a FEPS és az SZDI felkérésére, számos szakértő bevonásával készült tanulmány nem csupán a magyar egészségügyi helyzetet elemzi, de utakat keres az Európai Egészségügyi Unió programjának minél szélesebb megvalósításához is.

Hiszünk abban, hogy az egészséghez való jog alapvető emberi jog. Nem engedhetjük meg, hogy eltérő legyen az egészséghez való hozzáférés lehetősége és minősége az egyes tagállamokban. Nekünk, magyaroknak is jár a minőségi ellátás és az itt dolgozó egészségügyi szakembereknek is jár ugyanaz a biztonságos és kiszámítható munkakörülmény

– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: a következő években a legfontosabb feladatának tartja, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon az Európai Egészségügyi Unió programja és újabb forrásokat vonjanak be az egészségügybe, amelyekből a magyar ellátórendszer is profitálhat.

Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, a WHO tanácsadója a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy a koronavírus okozta közegészségügyi- és a nyomában járó gazdasági válság, illetve az uniós tagállamokban pánikszerűen és összehangolatlanul bevezetett korlátozások világossá tették, hogy mennyire hiányzik az Európai Unió közös egészségpolitikája, mennyire hézagosak a szabályok, és mennyire sebezhetők, illetve kiszolgáltatottak a tagállamok egészségügyi rendszerei a globális veszélyhelyzetekben.

Kutatásunk arra keresett választ, hogy az egészségügyben érvényesített csaknem kizárólagos nemzetállami kompetenciák osztott vagy uniós hatáskörökkel történő felváltása, az európai egészségügyi intézmények megerősítése javíthat-e a kivéreztetett magyar egészségügy helyzetén, illetve, hogy mely szakterületek élvezzenek elsőbbséget és hogyan vélekednek erről szakmai, közéleti szereplők, valamint a lakosság

– fogalmazott Kökény Mihály.

Az egészségügyi szakértő elmondta, hogy felmérések igazolták: a magyar emberek jelentős többsége támogatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósulását, de a konzultációk során ez mutatkozott meg az önkormányzatok és az egészségügyi dolgozók körében is. „Azokkal a szakterületekkel kapcsolatban, amelyek esetében érdemes lenne felváltani a jelenlegi nemzeti hatáskört európai hatáskörrel, a válaszadók jelentős része a járványügyet és a közegészségügyet emelte ki. Ez is érzékelteti, hogy a magyar járványkezelés tapasztalatai – a rövid távú belpolitikai és hatalmi indíttatású euroszkeptikus kormánypropaganda ellenére – arra késztetik a szakmai és a civil világot, hogy támogassák a közös uniós erőfeszítéseket a jelenlegi és a jövőbeli határokon átívelő krízishelyzetek kezelésében.

Az uniós járványkezelési hiányosságok ellenére, jellemző vélekedés, hogy a közegészségügyi válsághelyzetben erősebb uniós jogköröket kell alkalmazni, például egységes járványügyi adatkezelés, egységes karantén, lezárási szabályok, közös tesztelési rend bevezetésével. Érvényes ez a vakcinák közös fejlesztésére és beszerzésére is” – ismertette a tanulmány kapcsán Kökény Mihály. A szakember leszögezte: az Orbán-kormány ma megengedheti magának, hogy titkolja az oltási hajlandóságot befolyásoló vakcinahatásossági vizsgálatok eredményeit és gátolhatja, hogy a nyilvánosság hiteles és megbízható információkat nyerjen a koronavírusos betegek kórházi ellátásáról, de ezt – tette hozzá Kökény – már nem tehetné meg az Európai Egészségügyi Unió keretei között. 

A tanulmány ismertetésekor elhangzott az is, hogy a járványügyi kérdéseken túl, szerteágazó válaszok érkeztek a közös hatáskörbe vonható területekre vonatkozóan. A szakma gyakorlati és figyelemfelkeltő eredményekkel kecsegtető témákat venne előre, például a rákszűrés és a sürgősségi ellátás követelményeinek egységesítését, illetve átdolgozna olyan szabályozásokat, amelyek nem teljesen váltották be a hozzáfűzött reményeket (ilyenek a más uniós országban történő gyógykezelés feltételei) vagy megakadtak az egyeztetések során (például az egészségügyi dolgozók munkaideje).

Kökény Mihály tájékoztatása szerint megerősítést nyert, hogy a szakma többségi képviselői is egyetértenek abban: hasznos és kívánatos az együttműködés fokozatos és egyre bővülő körben történő kiterjesztése; ide tartozik például a minőségi ellátás kritériumainak kidolgozása, továbbá a betegjogi szabályozás egységesítése. „Az egészségügyi munkaerő elvándorlása Magyarországon jelentős kihívás, amelyet a legtöbb kérdőívet kitöltő válaszadó kiemelt. Bármilyen, a dolgozók migrációját korlátozó intézkedést az unió alapelveivel ellentétesnek éreznének; inkább a donor országok szakember-képzésébe történő befektetést, ellátó rendszereik felzárkóztatását tartják kívánatosnak.

A válaszadók nagy része szerint szükséges az egészségügyre fordított közkiadások minimum értékének megállapítása – a hazai ráfordítás mértéke az egyik legalacsonyabb az unióban –, illetve az egészségügyi dolgozók legkisebb bérösszegének meghatározása. Vizsgálatunk megerősítette, hogy a különutas megoldások zsákutcát képviselnek. Morális szempontból is elfogadhatatlan, ha áthidalhatatlan gazdasági és kulturális különbségekből fakadó egészség különbségekre, eltérő közigazgatási berendezkedésre hivatkozva kifogásolják az uniós egészségügyi hatáskörök bővítését” – fogalmazott Kökény Mihály, hozzátéve: a kutatást feldolgozó tanulmányban több ajánlást is tettek az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója számára. Egyebek között azt javasolták, hogy ki kell dolgozni az Európai Egészségügyi Unió ötéves programját, a megvalósítás ütemtervét – ideértve a szakmai és civil szervezetekkel lebonyolítandó konzultációk rendjét. Az Európai Unió hétéves költségvetésében több mint tízszeresére emelt pénzügyi keret húsz százalékát pedig betegség-megelőzési célokra kell fordítani.

A tanulmány rövid összefoglalóját a FEPS honlapján lehet elolvasni.

Forrás: HírKlikk

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

szakszervezetek.hu/hirek/26344-magyar-tanulmany-keszult-az-europai-egeszsegugyi-unio-elfogadasarol-es-megvalosithatosagarol

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Hírek · szakszervezetek.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?