máj 30, 2021
12 Views
0 0

Ma is Hitler szavai olvashatók egy bécsi társasház falán

Written by

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Hetvenöt évig mindenki elfelejtette, hogy a mondat a náci diktátor szájából hangzott el.

A különböző politikai korszakok szülte jelszavak az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tűntek fel az utcákon. Főként ünnepi alkalmakkor feszítették ki a transzparenseket a házak közé, megesett azonban az is, hogy egy gondolat felkerült egy épület falára – hosszú időn át hirdetve azt.

Bár végül ezeket a feliratokat is elsöpörték a történelem viharai – a vakolatba karcolt szavakat leverték, a kőbe vésett mondatokat eltávolították –, még ma is akadnak „túlélők”, amelyek emlékeztetnek a sokak által elfelejteni vágyott múltra.

Ezek mondanivalójukban egyértelműen kötődnek a korhoz, amiben születtek, így könnyen azonosíthatók, kivételek azonban itt is léteznek: köztük az a bécsi példa, amit az osztrák író, Franz Hammerbacher nemrégiben saját Instagram-oldalán mutatott be.

Google Street View

Első látásra teljesen ártatlan mondat:

Csak egy nemesség van, a munka nemessége.

A gyanútlan szemlélő számára mindössze egy pátoszos utalásnak tűnik a közmondásra, miszerint a munka nemesít. Az állítás azonban ebben a formában Adolf Hitler szájából hangzott el.

A mondat alatt nem látszik név, sőt, még idézőjelbe sem foglalták, ami legalább azt érzékeltetné, hogy nem egy általános megállapítást, hanem egy idézetet látunk.

A Faulmanngasse (szó szerint Lusta férfi utca, de valójában az író-nyomdász-feltaláló Carl Faulmannról kapta a nevét) 2. számú, az Operngasse sarkán álló háza a legtöbb járókelő számára mindemellett még érdekesnek sem tűnik, hiszen a Budapesten is számos példával rendelkező, két világháború közti modern stílus gyermekeként nem visel magán tucatnyi díszt.

Kevesen figyelnek tehát fel a mondatra, illetve a felette lévő háromalakos, egy földmérőt, egy gyári munkást, illetve egy földművest ábrázoló sgraffitóra.

Az egymásra hordott, különböző árnyalatú vakolatrétegek ügyes visszakaparásával született kép, illetve a felirat a KRALI néven futott Franz Kralicek munkája, és 1938-ban került fel az úgynevezett Fekete Bécs-időszak végén építeni kezdett, első lakóit váró hatemeletes társasház falára.

Wikimedia Commons

A Hans Irschik tervei szerint 1937–1939 között, a város pénzéből felhúzott épületen nyolc éven át a náci diktátor neve is olvasható volt, a Második Köztársaság 1945 áprilisi megszületése után röviddel azonban leverték azt a vakolatról (vagy egyszerűen csak feltöltötték, és akkor egy felújítás során még előkerülhet), így hetvenhat éven át csak igen kevesen sétáltak el úgy mellette, hogy nem egy ártatlan alkotásként néztek rá.

A művész

A Brnóban született, de művészeti tanulmányai miatt Bécsbe költöző Kralicek (1907–1943) egy évtizeden át képezte magát különböző rangos intézményekben, mielőtt 1937-ben, a Művészeti Akadémia mesteriskolájának elvégzése után végleg elhagyta volna a diákok által használt műtermeket. A jelen cikkünkben említett munkája, az Adel der Arbeit (A munka nemessége) az első nagy köztéri alkotása volt, amit még ugyanabban az évben a breitstetteni templom freskói követtek.

Mesterei fényes jövőt jósoltak neki, erre pedig minden esélye megvolt, hiszen a Wehrmacht Ausztriába való bevonulása, és annak a Harmadik Birodalomhoz való csatolása után Kralicek belépett a Joseph Goebbels által alapított, a művészeket összefogó Reichskulturkammerbe, 1940-ben pedig ő is mesterré vált. A Képzőművészeti Főiskolán 1938–1939-ben tanársegédként dolgozó művész freskóművészetet és nyomdai eljárásokat tanított, sőt, 1941-ben már a reklámgrafikusok, illusztrátorok, illetve divatgrafikusok egy csoportját is ő tanította, ugyanebben az évben azonban besorozta a Wehrmacht.

Wikimedia Commons A művész és egy Bécset népszerűsítő munkája

Kralicek Hainburgban állomásozva az ottani laktanya ebédlőjének freskóit készítette el, de a következő freskói is katonai létesítményekben születtek: Eisenstadtban és a bécsi Arzenálban az ebédlőt, a csehországi Znojmóban pedig az istállót díszítette. A katonák számára 1942-ben kiírt rajzversenyen is győzelmet arató művészt 1943 nyarán ideiglenesen hazaengedték Bécsbe, hogy megvalósíthassa élete addigi legfontosabb munkáját, a bécsi Operaház 176 négyzetméteres vasfüggönyének díszítését.

A munkát a művész azonban már nem tudta teljesíteni: a kezdés napján szívrohamot kapott, majd elhunyt, így a függöny az ő tervei alapján, de nem az ő munkájaként született meg.

Az eset jól mutatja, hogy a nácizmus, illetve az ausztrofasizmus nyomai ma is az osztrák főváros utcáin bújnak meg anélkül, hogy bárki emlékezne rájuk. A Hitler-idézet csak 2021 márciusában került a figyelem középpontjába, részben a Falter cikkének köszönhetően, amiből többek közt az is kiderül, hogy a bécsi városvezetés egy olyan projekten gondolkodik, ami nem csak beazonosítja, de be is mutatja az elfeledett részleteket.

24.hu/kultura/2021/05/30/adolf-hitler-becs-munka-nemesit-tarsashaz-lakohaz-sgraffito-karlicek-irschik/

Komment írása

Article Categories:
24.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?