ápr 8, 2021
8 Views
0 0

Laborszökevény vírus: itt a teljes igazság az elméletről

Written by

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összegző jelentésében rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy a pandémia egy vuhani laboratóriumból indult volna el (inkább egy közvetítő fajon keresztül terjedhetett át az emberre – erre jutottak), maga a WHO elnöke is további vizsgálódásokat sürget a tárgykörben.

Tedros Adhanom még a jelentés publikálása után is úgy fogalmazott, hogy

egyetlen hipotézist sem vetettek el végleg.

Mint emlékezetes, február elején-közepén Adhanom még saját munkatársaival is nyilatkozatháborúzott a koronavírus lehetséges eredetéről.

A kétkedés foka

Fontos leszögezni, hogy minimum háromféle erősségű kételyt kell megkülönböztetnünk a WHO jelentésével kapcsolatban.

Mi ad okot a gyanakvásra?

Közvetlen bizonyíték természetesen nem létezik.

  • A helyszín,
  • az időtényező
  • és a kínai reakciók

a laborszökevény hipotézis legfőbb oszlopai.

Vuhanban történtek az első megbetegedések, amely város közismerten a kínai virológia fellegvára. A Vuhani Virológiai Intézet ráadásul pont a koronavírussal kapcsolatos kiterjedt tudományos kutatások otthona: több száz, denevérben található koronavírus fajtát azonosítottak már ott, és vizsgálták ezek átterjedésének feltételeit az emberre. Hibrid vírust is alkottak már, amellyel egereket fertőztek meg sikerrel – így szimulálva a fajok közti átjárást.

Mindez olyannyira nem titok, hogy tudományos közlemények sora ad hírt róla 2015 óta.

A CDC volt vezetője szerint az időfaktor különösen gyanús. Mert az egy dolog, hogy egy állati vírus olykor megfertőz embert is, de az emberről emberre terjedés képességének kialakulásához sok próbálkozásra, tehát sok időre van szüksége. Márpedig az első regisztrált megbetegedések és a Covid–19 globális elszabadulása között a „hivatalos történet” szerint csupán pár hét telt el.

Redfield szerint ez életszerűtlen és ellentmond a virológia törvényeinek. Ilyen fertőzőképesség létrejöttéhez szerinte minimum sok hónap kellett volna, ezért hiszi úgy, hogy

az emberről emberre terjedés képessége már az első megbetegedésekkor jelen volt, tehát kísérleti úton alakulhatott ki.

A 14 ország már említett közös nyilatkozata pedig abból a gyanús tényből indul ki, hogy a kínai hatóságok láthatóan blokkolni próbálták a nemzetközi szakértők terepmunkáját, például azzal, hogy az első áldozatok rokonait igyekeztek távol tartani tőlük, és úgy általában is késleltették a független kutakodást, ahol csak tudták.

Itt a politikai reakciók utalnak tehát arra, hogy valami nem stimmelhetett a kezdeteknél, amikor a pandémia még csupán endémia volt.

Biológiai fegyver lenne?

Ez talán a leggyakoribb félreértés vagy belemagyarázás. A laborszökevény vírus hipotézise nem állítja, hogy Kína tudatosan és szándékosan szabadított volna rá egy halálos mutánst a világra. Erre utal a laborszökevény szó is, amely a kifejezés angol eredetijében „laborszivárgás” (Lab Leak) egyébként.

Még a témában legmagabiztosabban fogalmazó Robert Redfield is hangsúlyozza, hogy

szimpla baleset történhetett.

Hozzátéve, hogy a légzőszervi kórokozók laboratóriumi kísérleteinél egyáltalán nem ritka, hogy a kutatók némelyike megfertőződik a vizsgálatok során.

A virológus szerint pontosan azért volna fontos tisztázni végre a Covid–19 eredetét, hogy a szakma levonhassa az efféle kutatóintézetek biztonságával kapcsolatos tanulságokat, és ahol kell, fejlessze az eljárásokat és/vagy szigorítson a nemzetközi előírásokon.

(Borítókép: Laboratórium Brazíliában 2020. április 1-jén. Fotó: Andre Coelho / Getty Images)

index.hu/techtud/2021/04/08/laborszokeveny-virus-hipotezis/

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Index.hu · Tech-tudomány
banner

Vélemény, hozzászólás?