máj 9, 2021
19 Views
0 0

Krisztus átölel minket a szeretetével – Erdő Péter szentmiséje Budapest-Kőbányán

Written by

A szertartás kezdetén Cseh Zoltán plébániai kormányzó köszöntötte a főcelebránst és a megjelenteket. Erdő Péter örömét fejezte ki, hogy bár óvatosan, különböző rendszabályok mellett, de mégis lehetséges az együtt ünneplés.

A napi evangélium Szent János könyvének azon versszaka volt, amikor az utolsó vacsorán Jézus a szeretet parancsáról beszél tanítványainak (Jn 15,9-17).

Homíliájában a bíboros kiemelte: a szeretet evangéliumát hallottuk, de nem röviden, nem a főparancsot, az isten- és emberszeretet általános elvét, hanem valami szélesebb, örvendetesebb dolgot, ami beleillik Krisztus feltámadása után abba a légkörbe, amikor már a feltámadás dicsőségét és erejét is érezzük Krisztus szavaiban.

Jézus azt mondja tanítványainak, hogy maradjanak meg az Ő szeretetében. Vagyis Krisztus szeretete mintegy légkör, körülvesz bennünket. Átölel a szeretetével és azt parancsolja, hogy maradjunk meg ebben, majd példaként állítja a saját szeretetét, ami összeköti az Atyával, hogy ezt a szeretetet próbáljuk meg egymás között és a világban megélni. Az első keresztény nemzedéktől kezdve világos volt a különbségtétel. Szent Pál is azt mondja egy helyütt: szeressetek mindenkit, különösen a testvéreteket!

Amikor a rászorulók segélyezéséről van szó, az egyházi közösség összetartozását különösen is hangsúlyozzák: a hívő közösség egyetlen családot alkosson, ahol ismerjük egymást, tudunk egymás bajairól és örömeiről, és ha szükséges, segítünk egymásnak.

Erdő Péter felidézte, hogy ebbe az irányba próbáltak lépéseket tenni az elmúlt évben, és az eucharisztikus kongresszusra készülve ez azt jelenti, hogy szeretnék, ha tartós lelki gyümölcse maradna ennek a világeseménynek. Az egyik ilyen gyümölcs az lehet, hogy „Bízd rá magad” néven elindult egy honlap. Ezen az emberi élet minden szakaszának problémái – a fogantatás, a gyermekvállalás, várandósság, a születés, a kisgyermekek egészsége, nevelése, a tanulás, autista probléma a családban, kamaszkor, pályaválasztás, párválasztás, házassági nehézségek, az idősek betegségei, gondjai – szerepelnek az előhívható kérdések között. Minden területen találunk olyan katolikus szellemiségű szakembereket és közösségeket, akik az adott problémában segíteni tudnak. Vagyis, még ha az interneten keresztül is, de megtalálhatjuk azokat, akik konkrétan is megjelenítik a számunkra a keresztény közösségnek azt az összetartó szeretetét, amiről a mostani evangéliumban hallottunk. És ennek az összetartó szeretetnek tanúságot kell tennie a világ felé.

A következő lépés, hogy nem szabad megállnunk a saját közösségünk határainál, hanem a külvilág felé is meg kell mutatnunk a feltámadt Krisztus szeretetét. Akkor mondhatják majd az emberek: Kik ezek, akik ennyire szeretik egymást? Tehát: a feltámadt Krisztus szeretetéről tett tanúságtételnek az első lépése a saját közösségünkben megmutatkozó szeretet. Utána következik a megnyílás a világ felé. Szépen kifejezi ezt egyébként az eucharisztikus kongresszus jelmondata: „Minden forrásunk belőled fakad”. Vagyis Krisztusból, az Oltáriszentségből, a szentmiséből származik a kegyelmi erőforrás.

Ez a forrás azonban nem áll meg a templom küszöbénél, hanem ki akar áradni a világba. Életet akar adni azoknak is, akik még azt sem tudják, hogy szükségük van arra az életre, amit egyedül Krisztus hozhat meg nekik. Ebben az értelemben két fontos dologra fel kell készülnünk. Az egyik, hogy tudjuk, miben hiszünk, és legyen bátorságunk egy meg nem értő, másként gondolkozó világban megvalósítani ezt a hitet. A másik, hogy e szerint a hit szerint éljünk. Ehhez szükségünk van a tudásra; ismerjük legalább az apostoli hitvallást, és ha rákérdeznek, annak egy-egy mondatára, akkor tudjunk válaszolni. Alkalmasnak kell lennünk arra, amiről Szent Péter apostol ír a levelében: „Késznek kell lennetek arra, hogy számot adjatok reménységetek okáról.” Vagyis Krisztus feltámadásába vetett hitünkről. Ez azt jelenti, hogy dolgunk van a hit ismeretének elsajátítása terén is. Lényeges az is, hogy amit felismertünk, azt követnünk kell. Jézus azt mondja: „Aki szeret engem, az megtartja parancsaimat.” Na de melyek ezek a parancsok? Jézus is azt mondja a gazdag ifjúnak, hogy tartsa meg a parancsolatokat. Utána következik a tökéletes önátadás. A parancsolatok a tízparancsolatot jelentették már akkor is, de van különbség. Azok a nagyon rövid, ősi elvek, amelyek a tízparancsolatban ott rejlenek, a bibliában kibomlanak. Az az eszmény, amit hordoznak, a különböző élethelyzetekre nézve mutatkozik meg. Magából a Bibliából gyűjtötte össze tehát az Egyház az egyes parancsolatok köré az életnek, a szeretetnek, az eszménynek azokat a szabályait, amelyeket az Egyház tanításaiban találunk. Adja Isten, hogy ne szűnjünk meg fáradozni, mert valóban nem könnyű a tanúságtétel a mai világban – fohászkodott Erdő Péter.

Majd kitért Szent György alakjára is. Róla annyit tudunk, hogy katona volt és vértanúhalált halt Diocletianus császár idejében. Az összes többi a legendák gazdagsága, de ezek is nagyon tanulságosak. A művészet elsősorban úgy ábrázolja Szent Györgyöt, hogy legyőzi a sárkányt: ez a jó és a rossz küzdelme. Ma is Krisztus nevére és segítségére van szükségünk ahhoz, hogy akár belül a lelkünkben, akár kívül, a környezetünkben a jót válasszuk, és ne győzhessen le bennünket a kísértés. Adja Isten, hogy Szent György közbenjárására Krisztus nevében járhassuk életünk útját és tanúságot tehessünk a feltámadt Krisztus szeretetéről az egész világon.

A szentmise végén a bíboros elmodta, hogy az elmúlt héten tíztagú vatikáni küldöttség járt Budapesten. Megtekintették – nyilvánvalóan biztosnsági okokból –, hogy az eucharisztikus kongresszus zárónapján a Szentatya milyen útvonalakon fog haladni. Halkan azt is megkérdezték, tudnak-e a magyarok lelkesedni. Mondtuk, persze, hogy tudnak, ha Jézus Krisztust és az ő földi helytartóját láthatják a kongresszus zárómiséjén.

Reméljük, hogy szeptember 12-én ki tudjuk fejezni szeretetünket Krisztus és az Egyház iránt, úgy is, mint az eucharisztikus kongresszuson lelkileg megújult közösség – fejezte ki reményét Erdő Péter.

Kőbánya Maglódi út körül lakó hívei a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 1931-es megépítésétől, illetve 1932. júniusi megnyitásától az intézmény kápolnájában részesültek lelki ellátásban. Ugyanakkor már a II. világháború előtt külön kápolna és önálló lelkészség létesítésén fáradoztak. Az egyházi hatóság 1947. január 20-án kelt okiratával állította fel, a kőbányai plébánia területéből leválasztva, az önálló egyházközséget és lelkészséget. 1948-ban megvették a Sörgyár u. 73/a. sz. alatti telket, amelyen vendéglő állt. Átalakítással és bővítéssel ebből létesítették Szent György titulussal a kápolnát, a lelkészi lakásokat és irodát, amelyek egyházi tulajdonban vannak.

1982-ben az egyházközség területén új lakótelep épült. A szükségkápolna kicsinek bizonyult. Ezért Lékai László bíboros, prímás támogatásával az ÁEH 1984-ben engedélyezte a felújítást. 1986-ban Török Ferenc tervei alapján megindult az építkezés. Az alapkövet 1986. április 27-én tette le Lékai László bíboros. 1989-ben új templomtervet készített Bertalan Gyula. 1994. május 1-jén Paskai László bíboros, prímás áldotta meg az új templomot.

A templom ékessége a keresztút és az oltár két oldalán látható festmények, a sárkányt legyőző Szent György, valamint Szent László lovasszobra. Mindhárom kép Mészáros Zsolt alkotása. A művész a sötétbarna szín különböző árnyalatait használta a festményekhez. A fény csak a háttérben jelenik meg, mégis reményt ad a nézőnek: a sötétség soha nem tudja beborítani annyira a világot, hogy át ne szűrődjön rajta a krisztusi fénysugár.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

magyarkurir.hu/hirek/krisztus-atolel-minket-szeretetevel-erdo-peter-szentmiseje-budapest-kobanyan

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
magyarkurir · News
banner

Vélemény, hozzászólás?