máj 1, 2021
0 Views
0 0

Kiderült, miért kapott váratlan helyről kritikát a kormány

Written by

A koronavírus-járvány miatt a hosszú ideig 3% alatt lévő költségvetési hiány tavaly a GDP 8,1%-ára emelkedett. Ez részben a gazgazdaság visszaesésével, részben a költségvetési impulzussal magyarázható, ami a válság hatásait igyekezett tompítani. A friss konvergenciaprogram szerint idén 7,5%-os deficit várható, így a tavalyi 80,4%-ról 77,9%-ra csökken a GDP-arányos államadósság. Az előrejelzés szerint a 2022-es választási évben csak kismértékben csökken a költségvetési hiány, ami el fogja érni a GDP 5,9%-át. Egészen 2024-ig kell várni arra, hogy a deficit az unió által figyelt 3%-os szint alá kerüljön.

Forrás: 2021-es konvergenciaprogram

A Költségvetési Tanács korábbi jelzéséből már tudható volt, hogy nem lesznek túlságosan alacsonyak a deficitszámok. A korábban megszokottnál ugyanis erőteljesebb fenntartásokat fogalmazott meg a 2022-es büdzséről szóló véleményében a KT. A jegybank egyenesen a túlfűtött magyar gazdaság miatt aggódott, már csak emiatt is indokolt a tanács szerint, hogy inkább a 3%-hoz legyen közelebb a deficit a kormány által tervezett 5,9% helyett. Ezzel összefügg, hogy az államadósság-rátát is gyorsabban faragná le a Költségvetési Tanács, mint ami a tervezetben szerepel.

Az MNB szakértői amellett érveltek, hogy a növekedés megteremtése után azonban figyelmünket az egyensúlyok helyreállítására kell fordítanunk. „A gazdaságpolitika feladata 2021-ben a dinamikus gazdasági növekedés megindítása, 2022-től pedig már az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítása” – teszik hozzá. Az MNB-ben úgy vélik, hogy a gazdasági helyreállás gyors lesz idehaza, ez pedig szerintük megfelelő alapot ad a 2022-es költségvetési hiány markánsabb csökkentésének.

A kormány elismeri, hogy a jelenlegi konvergenciaprogram a tavalyinál magasabban futó adósságpályával számol, amiért a koronavírus-járvány gazdasági és pénzügyi hatásai, valamint az azok enyhítését megcélzó intézkedések tehetők felelőssé.

Forrás: 2021-es konvergenciaprogram

Ezeknek az adósságnövelő hatása a fokozatos normalizálódással együtt beépül a teljes időhorizonton, feljebb tolva az adósságszintet, amelyet némiképp kompenzálni tud a gazdaság újraindulásának kedvező hatása. Szerintük azonban a tavalyi emelkedés után újra dinamikus mérséklődés várható, amellyel a tervezési horizont végére, 2025-re az adósságráta előreláthatólag 73,1%-ra csökken vissza.

A kabinet úgy érvel a következő évekre tervezett magasnak mondható adósság és költségvetési hiány mellett, hogy a kibocsátási rés még nem záródott be – és egészen addig, amíg ez így van, támogatni kell a gazdaságot, hogy visszaálljon a gyors növekedési pályára. Tehát az MNB érvelésével szemben úgy látják, hogy a kibocsátás csak lassabban záródik be, így pedig nem indokolt a deficit gyors levágása. Csak akkor, amikor a kibocsátási rés bezáródik (visszaáll az egyensúlyi növekedési pákyára), és a gazdaság további támogatása már nem lesz indokolt.

A konvergenciaprogram szerint előretekintve az elkövetkező időszakban a kibocsátási rés így fokozatosan záródhat. Szerintük kedvező, hogy a potenciális kibocsátási szinthez való felzárkózás a 2009 utáni elhúzódó folyamathoz képest jóval gyorsabb lehet, mivel a járvány sokkal ellenállóbb helyzetben érte a magyar gazdaságot. Egyrészt a külső és belső pénzügyi mutatók, mint az adósság mértéke, szerkezete sokkal előnyösebb. Másrészt pedig a hathatós gazdaságpolitikai támasznak köszönhetően a kilábalás is gyorsabb lehet. A kibocsátási rés így a 2020-as -4,5 százalék után 2021-ben -2,7 százalékra emelkedhet, majd 2025-re záródhat. Vagyis, még 2022 és 2024 között is negatív lehet.

Forrás: 2021-es konvergenciaprogram

Az MNB azonban, ahogy fent is jeleztük, ezt másképp látja. Határozott javaslatot fogalmazott meg a jegybank: a gazdasági környezet a kormány által tervezettnél (a 2021-es 7,5%-os GDP-arányos deficitet a kormány 5,9%-ra tervezi csökkenteni 2022-ben) gyorsabb ütemű hiánycsökkentést is lehetővé, illetve szükségessé tesz. Megjegyzik, hogy amennyiben megvalósul a várt erőteljes GDP-növekedés, akkor erre alapozva gyorsabban kell csökkenteni a deficitet, egyúttal meghatározzák a kívánt hiányszintet is. Ez alapján 3% közeli deficitre kell törekedni jövőre, így 2023-ban akár a 3% alatti hiány is megvalósulhat a GDP arányában. Emlékeztetőül: a konvergenciaprogram csaknem dupla ekkora, 5,9%-os hiánnyal számol jövőre.

Azt is elárulta a jegybank, hogy a magas hiánnyal kapcsolatban milyen aggodalmai vannak. El szeretné kerülni, hogy „a globálisan emelkedő inflációs környezetben a költségvetési hiány a kereslet aránytalan emelésével további inflációs kockázatokat okozzon”. Ettől nem tart a kormány, azt írják a konvergenciaprogramban, hogy összességében – bár átmenetileg a második negyedévben a tavalyi alacsony bázishoz is köthetően magasabb inflációs adatok érkezhetnek – a fogyasztói árak növekedése 2021-ben 3,6% lehet. 2022-től az MNB középtávú céljának megfelelően 3% lehet az általános áremelkedés üteme.

Címlapkép: Getty Images

www.portfolio.hu/gazdasag/20210501/kiderult-miert-kapott-varatlan-helyrol-kritikat-a-kormany-481258

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Gazdaság · portfolio.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?