máj 9, 2021
16 Views
0 0

Itt lehet a válasz, hogyan lassíthatjuk az öregedést

Written by

Egyedülálló biobankot hoztak létre magyar kutatók: a kutyák agyának és szöveteinek vizsgálata közelebb vihet minket a hosszú, egészséges élethez. Az első eredmény máris arra utal, hogy kutya és ember hasonló módon öregszik, amerikai tudósok pedig a humán Alzheimer-kórt vizsgálnák a magyar kutyaagybank segítségével.

Amikor tavaly ősszel bemutattuk Dr. Kubinyi Enikő etológus munkásságát A jövő megmentői sorozatunkban, még csak említés szintjén írtunk a világszinten egyedülálló, és komoly nemzetközi érdeklődéssel kísért Kutya Agy- és Szövetbankról. A szakember az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa, a kutyák öregedését vizsgáló Szenior Családi Kutya Program alapítója és vezetője – ez utóbbi alapján merült fel, hogy ha az évek során megismert kutyákat haláluk után a gazdáik felajánlják a tudománynak, abból különlegesen értékes gyűjtemény állhat össze.

Így is történt, az úgynevezett biobank 130 eb agy- és egyéb mintáit (bőr, izom, szőr, stb.) őrzi speciális körülmények között, és teszi kutathatóvá úgy, ahogy a múzeumok a gyűjteményeiket. Most, 2021 tavaszán pedig napvilágot láttak az első tudományos publikációk is. Az új eredmények tükrében Kubinyi Enikővel arról beszélgettünk, mi a közös az ember és a kutya öregedésében, illetve miben segítheti a kutyák tanulmányozása a hosszú és egészséges emberi életet.

Kapcsolódó

A kutya sokkal több, mint az ember legjobb barátja

A kutya – az emberrel ápolt szoros és ősi kapcsolata okán – rendkívül jó alany az öregedés, a kognitív képességeink, a szociális evolúciónk, de akár a betegségeink vizsgálatára is.

A kutya az ember modellje

Azzal érdemes kezdeni, hogy humán orvosi kutatásokat szolgáló, szerv- és szövetmintákat gyűjtő biobankok régóta léteznek, de állatoktól származó mintákat eddig főleg csak tenyésztési és gazdálkodási célból raktároztak. A kutyaagybank első a maga nemében, így magát a mintagyűjtés módszertanát is ki kellett dolgozni, erről jelenik meg hamarosan egy összefoglaló tanulmány a GeroScience folyóiratban.

A laikus számára ebből talán az a legérdekesebb, hogy a mintát az állat halála után négy órán belül le kell venni és fagyasztani, hogy a gyorsan bomló RNS-t is meg tudják őrizni, és a későbbiekben génexpressziós vizsgálatokat is elvégezhessenek – erről később még lesz szó. De mi az „értelme” egy ilyen agybank létrehozásának, fenntartásának és állandó bővítésének?

Az, hogy a kutya számos emberi élettani folyamat, betegség kiváló biológiai modellje, ezért a vizsgálata közelebb visz többek között például az öregedés, illetve a korral járó agyi elváltozások megértéséhez

– mondja a 24.hu-nak Kubinyi Enikő.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Évezredek óta formáljuk magunkhoz hasonlóvá, sőt ugyanaz az élettere, életmódja, sokszor még a táplálkozási szokásai is, hasonló élethelyzetekhez, stresszhez kell alkalmazkodnia, mint nekünk, és még hosszan folytathatnánk. Élete viszont sokkal rövidebb a miénknél, így az öregedés folyamata is gyorsabban játszódik le, több alkalmat ad a részletek megfigyelésére.

Speciális kérdésekre ad választ

A cél olyan közös tulajdonságok azonosítása, amelyeket a kutyákon megértve hasznosíthatunk, mondjuk az időskori szellemi leépülés, az Alzheimer-kór vagy a rákos megbetegedések megelőzésére. Amint fent már írtuk: a végső határ az öregedés „gátlása”, hosszú, egészséges élet elérése.

Az ELTE kutyaagybankja több, mint random szövetminták felcímkézett tára, ugyanis a gazdákkal kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően a minták mellett sokszor rendelkezésre áll a kutyák egész kórképe, életrajza, viselkedési jegyei, habitusa, egyszóval minden, amit csak tudni lehet róluk. Ezek az egyedi plusz információk rendkívül fontosak a tudomány számára, rengeteg speciális kérdést segítenek megválaszolni.

A nemzetközi érdeklődés már az alapítás óta jelentős, legutóbb például egy humán Alzheimer-kórt kutató amerikai csapat kereste meg a magyarokat, és Prágából érdeklődtek tudósok, akik azt vizsgálják, vajon az ebek fejmérete mennyiben befolyásolja az intelligenciájukat. Idegsejteket számolnak a mintákon.

Az első eredmények

Ami a magyar kutatásokat illeti, a már említett génexpresszióról a napokban jelent meg publikáció a Frontiers in Veterinary Science című szaklapban. A szó maga „génkifejeződést” jelent, vagyis hogy az egyes génről mennyi géntermék készül. A CDKN2A gén a sérült vagy mutáns sejteket úgynevezett „szeneszcens” állapotba kényszeríti, amivel fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában.

Ez a sejtszintű gátló hatás kiemelt szerepet játszik a szövetek természetes öregedésének lassításában is, különösen növekszik az aktivitása – a génexpressziós szintje – az idősödő agyszövetben. Főleg, ha valamilyen neurodegeneratív folyamat (például Alzheimer-kór) is kimutatható. A kutatás során 26, többféle fajtájú kutya szövetmintáit vizsgálták, és azt találták, hogy

minél idősebb egy kutya, annál nagyobb az agy- és izomszöveteiben a CDKN2A aktivitása, míg a bőrben nincs ilyen összefüggés. Pontosan ugyanez a mintázat figyelhető meg az embereknél is

– magyarázza a szakember.

Hasonlóan öregszünk

A gén idős korban megnövekedett szintje csökkentheti annak az esélyét, hogy a már elöregedett vagy károsodott sejtek rákos daganattá alakuljanak át, a CDKN2A és más hasonló gének nélkül valószínűleg még gyakoribb lenne az időskori rák.

A következő lépésben élő, egészséges kutyák, hét fiatal és nyolc idős border collie vérmintáit vetették össze, és itt is megtalálták az összefüggést: a CDKN2A szintje magasabb volt a korosabb kutyáknál.

Összegzésként tehát az eredmény egyrészt arra utal, hogy a kutyáknál az emberéhez hasonló sejtszintű öregedési folyamatok zajlanak az agyban, az izomzatban és a vérben is, a CDKN2A pedig megfelelő „alany” a kutyák és az emberek öregedését összehasonlító vizsgálatokhoz.

24.hu/tudomany/2021/05/09/oeregdes-demencia-kutya-etologia/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Tudomány
banner

Vélemény, hozzászólás?