máj 30, 2021
23 Views
0 0

Így hatnak az agyunkra a videójátékok

Written by

A túlzásba vitt videójátékozás és a videójáték-függőség egy olyan mentális zavar, amely rengeteg gyereket, tinédzsert és még felnőttet is érint napjainkban világszerte. A Hetek cikke.

Az elmúlt években Daphne Bavelier agykutatónak a videójátékok emberi agyra gyakorolt pozitív hatásáról szóló TED-előadása bejárta a világhálót. Számtalan cikkben idézik, hivatkoznak rá. Csakhogy nem egy ilyen írás végén szerepel, hogy szponzorált tartalomról van szó, mégpedig valamilyen videójáték-gyártó cég PR-anyaga. Tény, hogy a videójátékok javíthatnak bizonyos kognitív készségeket: például az akciójátékok növelik a kognitív folyamatok sebességét, míg a logikai játékok a pontosságot, a szem-kéz koordinációját vagy a térbeli memóriát, a többszereplős játékok pedig a közösségi készségeket és a nyelvtudást is pallérozhatják.

Függőségből gazdagság

A videójáték-ipar hatalmas üzlet, mára messze túlnőtt az amerikai filmiparon is nyereség tekintetében. Adam Alter Ellenállhatatlan című bestsellerében ezt a folyamatot így mutatja be: „A technológia erkölcsileg nem jó vagy rossz, amíg a nagyvállalatok kezébe nem kerül, amelyek aztán a tömegfogyasztás szolgálatába állítják.” Az egyik legaddiktívabb játékot, a World of Warcraftot közel 20 millióan játsszák, plusz 8,7 millióan folyamatosan figyelik. A Twitchen, vagyis az egyik legnagyobb online játékot közvetítő platformon közvetítik – „gamer” kifejezéssel élve streamelik –, amiből nagyjából 10 millió dollár extra bevétel keletkezett a cégnél, és akkor még a reklámbevételekről nem is ejtettünk szót. Alternek több videójáték-készítő elárulta, kerülik ezt a videójátékot kifejezetten addiktív tulajdonságai miatt. Megosztotta Bennett Foddy játékfejlesztő professzor, filozófus történetét is, aki munkája részének tartja, hogy kipróbálja a létező összes jelentős videójátékot, ezt az egyet kivéve: „…nem engedhetem meg magamnak az időveszteséget. Elég jól ismerem magam, és úgy gondolom, hogy nehezen tudtam volna leszokni róla.”

Miért kell a gyerekekre figyelni?

Nem csak a felnőtteket képes beszippantani ez – és más hasonló – játék, hanem gyerekek és fiatal felnőttek milliót is vonzza, akiknek majdnem a fele függővé is válik. Esetükben azért is lehet aggódni, mert nekik – a professzorral ellentétben – kevésbé fejlett az önismeretük ahhoz, hogy képesek legyenek megítélni, mennyire hajlamosak a függőségre. A legtöbb gyereknek és kamasznak is szüksége van szülei segítségére a keretek felállításában. Egyrészt a játék tartalmát tekintve, ugyanis nem mindegy, milyen játékról van szó. Egy brit kutatásban a focis játékkal, a FIFA-val játszatták gyerekek egyik csoportját, a másik felét pedig jóval brutálisabb, erőszakosabb jelenetekkel teli játékkal. A játékidő végével megvizsgálták mindkét csoport viselkedését, és úgy találták, hogy akik fifáztak, sokkal empatikusabbak és segítőkészebbek voltak, mint azok, akik erőszakos tartalmú játékokat kaptak. Ez utóbbiak az erőszakos filmekre is jóval közömbösebben reagáltak, mint fifázó társaik. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A viszonylag ártatlanabbnak tűnő játékok, például a farmot imitáló videójátékok is okozhatnak függőséget. Az időfaktor lényeges, hiszen egyáltalán nem mindegy, mennyi időt játszunk.

A függőség ismérvei

A korábban már említett szerző, Alter a viselkedési függőség hat ismérvét is felvázolja: igéző célok; ellenállhatatlan és kiszámíthatatlan pozitív visszajelzés; növekvő ütemű fejlődés megtapasztalása; egyre nehezedő feladatok; feloldásra váró feszültség; erős társas kapcsolatok. A játékfüggő azért is képes akár teljes napokon át játszani (léteznek játékmaratonok, legtöbb ilyet ázsiai országokban szervezik, gyakran végzetes kimenetellel), mert a feladatokban a siker borítékolható, maga a küzdelem izgalmas, és közben akár a világ több tájáról részt vevő játékosokkal is kapcsolatot alakíthatnak ki. Ez rendkívül stimulálóan hat, főleg egy olyan élethelyzetben, amikor sok a kudarc, a sikertelenség vagy az unalom. Bármennyire is szórakoztatnak és minimalizálhatják ezek a játékok a frusztrációt, a mindennapi élet nem így s nem itt zajlik. Ha elveszik az időt attól, hogy természetes közegben is éljük éle­tünket, akkor nehéz szembesülni azzal, hogy a valódi világban nincsenek mindig megugorható szintek, nem mindig élvezetesek a feladatok, és bizony, ha nem dolgozunk ki megküzdési stratégiákat, akkor bajba kerülhetünk.

2019-ben hivatalosan bekerült az Egészségügyi Világszervezet listájára a videójáték-függőség, ennek értelmében a videójátékokkal kapcsolatos zavarokra immár létező betegségként tekintenek a WHO-nál. Az új besorolás 2022. január 1-től lép hatályba. Nem könnyű eldönteni, hogy valaki csak sokat videójátékozik, vagy már függő is. Segíthet ennek eldöntésében, ha megnézzük a függőség hat diagnosztikai kritériumát, melyek a következőek: mértéktelen vágy a szokásra; magatartásbeli változások; elvonási tünetek a megszokott mennyiség csökkentése, abbahagyása során; azonos hatás elérésére az adagot emelni kell, módot, gyakoriságot kell változtatni; korábbi érdeklődés csökkenése; megszokott életmód megváltoztatása és a szokás folytatása annak ellenére is, hogy az érintett ismeri a függőség következményeit. Szakemberek szerint amennyiben a 6-ból 3 jelen van, akkor beszélhetünk függőségről. Ilyenkor érdemes pszichológushoz fordulni, aki érti a dolgát.

Fiúk veszélyeztetve

Philip Zimbardo Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak? című könyvében egy külön fejezetet szentel arra, hogy bemutassa a videójáték-függőség főként fiatal férfiakra gyakorolt káros hatásait. A srácok háromszor annyit játszanak, mint a lányok, 21 éves korukra közel 14 400 órát, míg a lányok „csupán” 5600 órát.

A gyerekek és serdülők kétharmada számol be arról, hogy szüleik semmiféle szabályozást nem vezettek be otthon” – ismerteti a helyzetet a világhírű szociálpszichológus. A tinédzserkorral nem ér véget a probléma, továbbgyűrűzik és sokszor a fiatal házasoknál is konfliktusok forrását képezi a játékfüggőség vagy a túlzásba vitt videójátékozás. Zimbardo a könyv végén a fiatal férfiaknak azt javasolja, hogy szabaduljanak meg az időrablóktól, inkább sportoljanak, a személyes kapcsolataikat építsék és a pillanatnyi örömök hajszolása helyett a hosszú távon is értelmes célok elérésére törekedjenek.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom www.atv.hu/belfold/20210527-eltekozolt-evek-videojatekok-rabsagaban

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
atv
banner

Vélemény, hozzászólás?