máj 5, 2021
11 Views
0 0

Igazi rakétára akarja ültetni a magyar gazdaságot az Orbán-kormány 2022-ben

Written by

Csak a gázpedál

Varga Mihály pénzügyminiszter keddi sajtótájékoztatóját követően bemutattuk gyorsértékelésünkben, hogy mire elég a 2022-es költségvetés és hogy a kormánynak milyen céljai lehetnek vele. A fő számok alapján összességében úgy értékelhetjük a jövő évi büdzsét, hogy a kormány igyekszik maximálisan kihasználni a rendelkezésére álló költségvetési mozgásteret. Nem véletlenül nevezi a kormány a 2022-es költségvetést az újraindítás költségvetésének és mondja azt a dokumentumban is, hogy ez “a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja”.

Az igencsak impozáns GDP-növekedési várakozás (5,2%) mellett tervez 5,9%-os GDP-arányos hiánycélt, ami épp csak arra lesz elegendő, hogy csak hajszállal csökkenjen az államadósság, ezzel megfelelve a törvényben lefektetett adósságszabálynak és a politikai presztízs elvárásoknak.

Ezek után adódik a kérdés: vajon mire használja az így megteremtett költségvetési mozgásterét a kormány? Erre a költségvetési törvényjavaslat egy új elemében kaphatjuk meg a választ. A Pénzügyminisztérium ugyanis a dokumentum 303. oldalán részletes táblázatban mutatja be a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv elemeit.

A program jövőre hazai és uniós forrásokat felhasználva el fogja érni a kormány tervei szerint a 7308 milliárd forintot, ami egészen példátlan méretnek felel meg, a GDP 13%-a.

Nem meglepő ennek fényében, hogy a kormány a beruházások esetében jövőre 7,2%-os növekedéssel kalkulál és a beruházási ráta további emelkedésével (28,5%-ra).

A nagy nyertes területek

Vagyis ha a 2022-es év nyerteseit keressük, akkor érdemes alaposabban megvizsgálni ezt a részletes táblázatot. Ez alapján relatív kedvező helyzetben lehetnek:

  • Bizonyos ágazatok képviselői, mivel célzott fejlesztési forrásokat kapnak (turizmus, agrárium, sport, egyházak).
  • Az infrastruktúrális beruházások brutális mérete, valamint az otthonteremtési támogatások, ösztönzők miatt az építőipari szektor minden szeglete.
  • Az uniós pályázati forrásokra hajtó vállalkozások.
  • A 13. havi nyugdíj két heti részletéhez, valamint prémiumhoz hozzájutó nyugdíjasok.
  • A 25 év alattiak a bevezetendő szja-mentességnek köszönhetően.
  • Az egészségügyi dolgozóknak azon része, akik béremelésben részesülnek jövőre is.

Ezek a belső keresletet (beruházások felpörgetésén, fogyasztás megtámogatásán keresztül ható) ösztönző intézkedések komoly támaszt adhatnak a magyar gazdaságnak, nagy kérdés, hogy ez a hatalmas gazdaságba kerülő összeg egyetlen év alatt tud-e hasznosulni (építőipari kapacitáskorlátok miatt, vagy akár a potenciális pályázó cégek miatt). A kormány a háztartások fogyasztása esetében 4,8%-os bővülést vár, míg a nettó jövedelmek 7,7%-kal javulhatnak, és 1,1%-kal bővülhet a foglalkoztatás.

A 2022-es Gazdaság-Újraindítási Akcióterv elemei
Tételek Mrd Ft
1. Gazdaság-újraindítás – nemzeti források  
Beruházási Alap 550
Foglalkoztatási támogatások és képzések 434
13. havi nyugdíj II. ütem és nyugdíjprémium 229
Egészségügyi béremelés 459
Otthonteremtés 382
Beruházás ösztönzési támogatások 105
Magyar Falu Program 93
Modern Városok Program 50
Infrastrukturális fejlesztések 463
Magasépítési beruházások 217
Turizmus fejlesztése 91
Agrárium fejlesztése 77
Sport és kultúra 130
Egyházak támogatása 30
Egyéb 573
ÖSSZESEN 3883
2. Gazdaság-újraindítás – európai uniós források  
GINOP és GINOP Plusz 595
IKOP és IKOP Plusz 341
EFOP és EFOP Plusz 221
TOP és TOP Plusz 398
VEKOP 54
KEHOP és KEHOP Plusz 322
DIMOP Plusz 160
VOP Plusz 20
Vidékfejlesztési Program 230
CEF 95
RRF 450
Egyéb európai uniós programok 116
ÖSSZESEN 3001
3. Gazdaság-újraindítást segítő adócsökkentés  
Otthonteremtéssel kapcsolatos ÁFA és illetékmentesség 170
25 év alattiak SZJA mentessége 140
A munkáltatói adóterhek 2%-pontos csökkentése 114
ÖSSZESEN 424
MINDÖSSZESEN (1.+2.+3.) 7308

Forrás: 2022-es költségvetésről szóló törvényjavaslat, Portfolio

Ha a fentebbi táblázat egyes sorait megnézzük, akkor sokak számára nyilvánvalóvá válhat, hogy az építkezésekkel összefüggő beruházásokra fogja elkölteni a legnagyobb összegeket a kormány jövőre.

A kormány egy másik táblázatában fejtette ki pontosan, hogy a hazai források terhére milyen beruházásokat tervez megvalósítani, összesen 3152 milliárd forint értékben. Ami érdekes, hogy ezek között helyett kapott egy 550 milliárd forint (!) értékű Beruházási Alap, aminek a tartalmát nem bontja ki egyáltalán a kormány. Emellett komolyabb tétel lesz jövőre a beruházási kiadások között a Paks II. projekttel összefüggő 270 milliárd forint, a közútfejlesztés 200 milliárd forint értékben és a vasútfejlesztés 180 milliárd forint értékben. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a hazai költségvetésből tervezi finanszírozni a kormány.

A dokumentum általános indoklásában az olvasható, hogy “egyes beruházások finanszírozása érdekében a kormány egy speciális finanszírozási rendről döntött, amelynek központi eleme a Beruházási Alap, ami

egy speciális központi tartalék, kifejezetten beruházások előkészítésének és megvalósításának finanszírozására.

Ugyanitt a törvényjavaslat annyit tesz még hozzá, hogy “a Beruházási Alap előirányzat terhére 2022- ben folytatódnak az oktatási, egészségügyi, közlekedési, kulturális-, szabadidő és sport, turizmusfejlesztési, egyházi, illetve környezetvédelmi területen elkezdett beruházások, és további – gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt – jelentős beruházások vannak előkészítési fázisban”. Tételes felsorolást a Beruházási Alap kapcsán azonban (még) nem találunk a dokumentumban, lehet, hogy később a fejezeti kötetek megjelenésekor bontja ki ennek részleteit a tárca.

A PM azt is részletezte (a korábbi évek gyakorlatának megfelelően), hogy a családokat 2022-ben mekkora összegekkel támogatja. A különböző támogatások és kedvezmények összesen 2777 milliárd forintra rúgnak.

Még egy újítás a költségvetésben

A Pénzügyminisztérium a Költségvetési Tanács felvetéseire is reagál ebben az anyagban és ebben a részben fejti ki, hogy “a transzparencia előmozdítása érdekében a 2022. évi költségvetési törvényjavaslat a 2021. évi törvényi előirányzatok mellett megjeleníti a 2021. évi várható adatokat az általános indokolás mellékletében, „Az államháztartás és a központi alrendszer legfontosabb mérlegei” alcím alatt.” Ez az újítás azért is fontos, mert a részletes idei várható büdzsésorok ismeretében jobban meg lehet ítélni az idei költségvetés teljesülését és ezáltal jobb képet kapunk a 2022-es tervekről is. A tárca ennek kapcsán úgy fogalmaz, hogy az újítás “biztosítja az idei évre prognosztizált, valamint a jövő évre tervezett előirányzatok összehasonlíthatóságát és ezáltal érdemben segíti a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatban lefektetett hiánycsökkentés megalapozottságának áttekintését.”

A 2021-es költségvetés folyamatban lévő módosításáról itt írtunk korábban:

A kormány a törvényjavaslat végén reagál a Költségvetési Tanács deficitet érintő kritikájára is, miszerint a hiánycél lehetne alacsonyabb (közelebb a GDP 3%-ához) és kevés az államadósság-mutató 0,6 százalékpontos csökkentése. A kormányzati dokumentum emlékeztet arra, hogy a KT is utal arra, hogy a 2022-es évben a konjunktúra kibontakozását még számos bizonytalanság övezi. Leszögezi a kormány, hogy a cél, hogy mindent megtegyen a gazdaság újraindítása értékében. “A 2022-es költségvetési hiánycél megválasztásában és prioritások kijelölésében messzemenően ez a törekvés érvényesült” – húzza alá a kormány, mely szerint “2020-ban az aktív fiskális politika nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi várakozásoknál jóval kisebb, sőt az európai uniós átlagot messze alulmúló legyen a gazdaság szűkülése”.

“A tervezet szerinti optimista, ugyanakkor reális növekedési pálya teljesülének feltétele ennek a fiskális politikának a megvalósítása. Az anticiklikus, keresletélénkítést is magába foglaló költségvetési politika tehát meghatározó szerepet játszik a gazdasági növekedés elérésében és

e politikát addig célszerű fenntartani, amíg a magyar gazdaság potenciális teljesítménye nagyobb, mint a tényleges kibocsátása

– érvel a Pénzügyminisztérium.

“Ugyanakkor középtávon, a gazdaság sikeres újraindítását (az ún. kibocsátási rés záródását) követően újra és egyre markánsabban érvényesülnie kell az alacsony, 3% alatti és csökkenő hiányt, valamint az adósság gyorsabb csökkenését megcélzó költségvetés-politikának” – tette hozzá.

Később annyit fűz még hozzá ehhez, hogy “a magyar adósságráta a következő években is csökkenni fog, a hiányszint mértékét ugyanakkor – a korábban említettek szerint – fokozatosan célszerű mérsékelni, annak érdekében, hogy a költségvetés a gazdaság újraindításához, a családok, a vállalkozások és a beruházások támogatásához szükséges forrásokat továbbra is maradéktalanul biztosítani tudja”.

A kormány nem aggódik a tartalékok alacsony szintje miatt sem. “tartalékok 2022-re tervezett összege 233 milliárd forint, ami a várttól akár 1%-ponttal elmaradó növekedés esetére is kellő biztosítékul szolgál az adósságráta csökkentésére” – írta.

Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter (b) beszél, mellette Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a 2022. évi költségvetési törvényjavaslat átadásán a Parlamentben 2021. május 4-én. Forrás: MTI/Illyés Tibor

www.portfolio.hu/gazdasag/20210505/igazi-raketara-akarja-ultetni-a-magyar-gazdasagot-az-orban-kormany-2022-ben-481688

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Gazdaság · portfolio.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?