nov 22, 2020
7 Views
0 0

Hollywoodi produkció készül magyar sportcsaládok életéből

Written by

Kovács Klaudia, az egri születésű, de 19 éves kora óta Amerikában élő rendező, producer, író hazánkon kívül Amerikában és Japánban is forgat majd. A Children of Champions című filmjében arra keresi a választ, hogyan hat az olimpikon szülő gyermeke(i) életére.

Kovács Klaudia leginkább a többszörösen díjazott, a kritikusok és történészek által a „legjobb ’56-os filmként” jegyzett A lyukas zászló (Torn from the Flag) című dokumentumfilmjéről lehet ismert itthon. A Magyar Filmunió adatai alapján „a magyar filmgyártás legsikeresebb dokumentumfilmjének” írója, rendezője és producere most újabb magyar vonatkozású filmet gründol, azúttal Children of Champions címmel.

„A film alapkoncepcióját kislányként szerzett tapasztalataim, édesanyámhoz köthető emlékeim biztosítják. Anyám, Erdélyi Éva a 4×100 méteres gyorsváltó tagjaként vett részt az 1964-es tokiói olimpián, ahol Túróczi Judittal, Takács Katalinnal, illetve Madarász Csillával negyedik helyezést értek el. Tekintettel arra, hogy számos olimpikon sporttársának, barátjának a gyermekeivel az egri uszodában nőttem fel, a mi kis csoportunkat hívták »A bajnokok gyermekeinek«” – árulta el a 24.hu-nak a cím hátterét a Hollywoodban dolgozó művésznő.

Nemzetközi úszók a tokiói olimpiai falu személyzetével 1964-ben – olimpikon közepén Erdélyi Éva Forrás: klaudiakovacs.com

A színházi rendezőként is dolgozó művésznő állítása szerint édesanyja szülőként, pedagógusként, majd muzeológusként is magában hordta élsportolói énjét, nevelési kérdésekben mindig az uszoda világának sajátos fegyelmét, szabályrendszerét hívta segítségül.

„Úgy szeretett volna kivételes embert nevelni belőlem, hogy arra sarkallt, tűnjek ki a magam választott területen a többiek közül. Emlékszem, mielőtt iskolába mentem, a velem szemben felállított elvárásait úgy magyarázta el, hogy szembesített a képességeimmel, az intelligenciámmal, az erényeimmel, és annyit mondott, ezeknek kell megfeleljek, nem másnak. Ezzel saját magammal szemben állított fel kritériumokat, avagy egyfajta kötelezettséget.

A készülő dokumentumfilm pont ezt próbálja bemutatni, az olimpikon, a sportoló szülők átlagosnál nagyobb elvárásai, sikerorientáltsága hogyan hatnak a gyermekeikre

– mesélte Kovács Klaudia. Állítja, a sportban és a sportközegben fiatalon eltöltött idő az egyik legjobb nevelőeszköz, de attól, mert az ember gyermekfejjel rendszeresen versenyzett, nem törvényszerű, hogy követve a családi hagyományt, maga is élsportolóvá váljon.

„Anya alapvetésként tekintett arra, hogy sportoljak, felnőttként mégis művészként teljesedtem ki. Avagy a gyerekkori elvárásból mégsem következik automatikusan, hogy mindenkiből élsportoló lesz. De az a fajta fegyelem, koncentráció, az önmagadra figyelés, amit az évek alatt sport közben megtanulsz, az rendkívül jól hasznosítható a későbbi években.

Ha felnőtt fejjel más előnyét nem érzed, mint hogy kikapcsolva a külvilágot egy adott feladatra más mélységben tudsz koncentrálni, az már mindent megér

– vallja a rendezőnő.

A film pszichés hátterét az szolgáltatja, hogy Erdélyi Éva sajnálatosan fiatalon, egy baleset következtében 34 évesen vesztette életét – lánya ekkor mindössze hatéves volt. Márpedig a tudomány állatása szerint életünk első hat évében alakulnak ki személyiségünk fontos jellemzői.

„A mai napig úgy érzem, hogy ebből a hat évből táplálkozom. És bár halála után a volt olimpikon társai, az edzők, az úszók, a vízilabdázók pátyolgattak az egri uszodában, így továbbra is olimpiai környezetben nőttem fel, mégis a kötődésemet, az élethez való hozzáállásomat, az összes alaptulajdonságomat az anyai minta határozta meg. Amikor 19 évesen kikerültem Amerikába, nem ismertem senkit. Nem beszéltem angolul, semmilyen segítségem nem akadt. Mindent, amit elértem, ennek az »olimpikon mentalitásnak« köszönhetek. Végül ezt az örökölt életfelfogást, filozófiát ültettem át a művészetbe, a filmgyártásba, ahol sokszor mondják szemembe a színészek, hogy ilyen tervszerűen, koncentráltan, keményen dolgozó rendezővel még sosem találkoztak.

Mindezt a sportra, édesanyám nevelési elvére vezetem vissza, amely lásd, az élet teljesen más területén, a művészvilágban is pozitív hatással bír az életemre. Azt látom, aki ilyen rendszerezett háttérből érkezik, sokkal eredményesebb, hatékonyabb, gyorsabb és eredményorientáltabb.

Persze ez az én verzióm, amely nem általánosítható, hisz akadnak szép számmal negatív aspektusok is.”

Kovács Klaudia Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel Forrás: klaudiakovacs.com, Foto: Peter Sorel

Bár a film múzsája vitathatatlanul Erdélyi Éva és az egri uszodából datálódó nevelési módszerei, mégsem ő vagy a lánya lesz az alkotás központi eleme. Inkább a pszichológia örök kérdése, hogy

a biológia, az öröklött genetika, vagy a környezet formál valakit olyan emberré, amilyenné végül felnőttként válik? Ha sem egyik, sem másik, hanem a kettő ötvözete determinálja az életünket, akkor ennek mi az aránya?

„A nemzetközi filmben szeretném a tudományos és a személyes vonalat egyensúlyban tartani, amibe persze belefűzném a saját tapasztalataimat, de utóbbi maximum összehasonlítási alapot nyújt majd a megszólaló sportsztárok életével, tapasztalataival szemben. A filmhez olyan korábbi olimpikonokat keresek, akiknek a gyermekei is élsportolókká váltak, vagy olyan felnőtteket, mint én, akik olimpikon családba születtek, de nem sportolóként találták meg a hivatásukat.

Magyarországon, Japánban és Amerikában forgatva arra leszek kíváncsi, miként hat a kimagasló sportmúlt a gyereknevelésre.

Milyen pozitív és milyen negatív hatásokat éltek meg. Mert bizony nem minden pozitív. Van, akinek ez a »faltól-falig« típusú, kőkemény lelkületű racionalitás nem jön be. Mindenképpen szeretném bemutatni a pro és kontra oldalt. Szeretném, ha az interjúalanyok elmesélnék a maguk történetét, a szakpszichológusok elmondanák a teljesítménypedagógia pszichológia hátterét, lehetséges hatásait” – mesélte Kovács Klaudia.

Hozzátette, annak, hogy éppen ez a három ország az olimpikon-családok interjúalany választásának célpontja, különleges oka van. A kötődése nyilvánvaló, de az is nyomós ok, hogy Magyarország a legsikeresebb nyári olimpiai nemzet, ha az érmek és a lakosság számát hasonlítjuk össze. Az USA a legsikeresebb olimpiai nemzet abszolút értékben. Japánt egyfajta keretet adva az 1964-es és a 2021-re halasztott nyári olimpia helyszíne, Tokió emelte be a történetbe, illetve az, hogy ott teljesen más a neveléskultúra, mint a Magyarországon vagy az USA-ban.

A rendezőnő egész estés, 75-80 perces dokumentumfilmet tervez, de ha sok jó interjú születik, nyitott arra is, hogy akár dokumnetumsorozat kerekedjen ki belőle. A koronavírus-világjárvány miatt kicsit lassult a projekt. A film ezért kutatói stádiumban van, az alapmunkákat, illetve az elengedhetetlen forrásgyűjtést lehet végezni jelenleg.

„Több olimpikonnal vettem már fel a kapcsolatot. Folyamatban van a finanszírozás, a magyar producer megtalálása. A MOB és a MÚSZ támogatásáról biztosított. Dr. Hencsei Pál sporttörténész (november 3-án, 81 éves korában hunyt el – a szerk.) segítette a munkámat azzal, hogy neveket ajánlott. Magyarországi viszonylatban az egyik legérdekesebb természetesen Székely Éva családjának a története, ahol lánya Gyarmati Andrea és unokái – Hesz Máté vízilabdázó, míg a másik ágról Szilágyi Liliána úszó–, azaz három generáció is aktív élsportolóként, olimpikonként ért el sikereket.”

Kiemelt kép: klaudiakovacs.com

24.hu/sport/2020/11/22/kovacs-klaudia-children-of-champions-bajnokok-gyermekei-dokumentumfilm/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Sport
banner

Vélemény, hozzászólás?