máj 10, 2021
17 Views
0 0

“Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt” – Interjú Varga Mihállyal

Written by

A 2021-es költségvetést gyorsan felülírta a koronavírus-válság, kiderült ez már tavaly is, de még az idén is módosítani kellett. Ilyen változó és bizonytalan környezetben a most elfogadott 2022-es költségvetésnek mik az esélyei a túlélésre?

Varga Mihály: Nem ismerek olyan országot, amelyiknek a költségvetését ne írta fölül a járvány és az ennek következtében bekövetkező gazdasági visszaesés. Magyarország sem volt ezzel másképp. Ha a 2008-as helyzethez hasonlítjuk a mostanit, nagy különbség, hogy

ez a költségvetés ütésállóbb volt, ahogy a magyar gazdaság is ellenállóbb.

Nagy eredménynek tartom, hogy a magyar gazdaság és költségvetés ebben a helyzetben rugalmasan tudott lépni, a költségvetésben tudtunk mozgósítani belső forrásokat. Nemcsak a tartalékra gondolok, hanem arra is, hogy kormánydöntés következtében a tárcáktól tavaly év közben jelentős forrásokat vontunk el, ezeket átcsoportosítottuk a gazdaságvédelemre. A járvány következtében kialakuló gazdasági visszaesés mértéke azonban mindenkit meglepett, ezért kellett még a tervezett hiány mértékét jelentős mértékben túllépő pénzügyi forrásokat előteremteni.

Így lett az eredetileg 1 százalékra tervezett költségvetési hiánycélból 8 százalékos tavalyi deficit?

Emlékezzünk vissza: 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 1 százalékos hiánnyal indultunk neki a 2020-as évnek. Az első két hónap a várakozásoknak megfelelő volt, aztán

márciustól kezdve, a vírus megjelenésével a helyzet totálisan megváltozott.

A magyar gazdaság satufékezett, áprilisban volt a mélypont, attól kezdve csökkent a visszaesés mélysége, majd elkezdtünk kijönni a gazdasági visszaesésből. Ez nagyjából illeszkedett az európai gazdaságok változásához, talán egy picit kedvezőbb volt abban a tekintetben, hogy az uniós átlaghoz képest kisebb mértékben zsugorodott a magyar gazdaság. Ennek következtében lett az 1 százalékos hiányból 8 százalék, a nominális hiányunk pedig 5500 milliárd forint. Drámai változás, azonban ez is csak a gazdasági leállás kiterjedtségét és mélységét mutatja.

Egyetértek azokkal, akik azt mondták, bizonyos elemeiben a visszaesés a 1929-es gazdasági válságra emlékeztetett.

Ha visszaemlékezünk a kihalt utcákra, a bezárt, vagy nem működő üzletekre és intézményekre, akkor ilyenre a világháborúkat leszámítva nem volt példa.

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Előretekintve 2022-re: a kilátásokat övező bizonytalanság közepette mik a prioritások? Ha mozgástér keletkezne, akkor az adósság csökkentése vagy a nagyobb gazdaságélénkítés lenne fontosabb?

Egyensúlyra törekszünk, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve.

Az anticiklikus gazdaságpolitika visszaeséskor élénkít, ezért 3 százalék fölötti a hiányunk, de adósságszintet csökkentünk. Régiós összevetésben az államadósság aránya még mindig magas, ez pedig fontos mutató a hitelminősítőknek és a befektetőknek arra vonatkozóan, hogy mennyire fegyelmezett a fiskális politika. A stabilitást jelzi, hogy szomszédaink közül mára az osztrák és horvát adósság nagyobb, mint a magyar. Persze érdemes a lehetőségeket is megragadni. Amikor az Európai Bizottság bejelentette, hogy átmeneti mentességi záradékkal föloldja a 3 százalékos hiányra vagy az adósságszabályokra vonatkozó korlátokat, nagyon sok uniós tagállam hirtelen megragadta a lehetőséget, mert úgy gondolta, hogy akár keresleti oldalon, akár kínálati oldalon védekezni kell, és ugyanakkor lehet élénkíteni a gazdaságot. A magyar kormány is használta ezeket az eszközöket, de a hangsúlyokat alapvetően a beruházásokat, a gazdaság távlati növekedését megalapozó intézkedésekre tette. Emiatt ért is minket bírálat, hogy miért nem amerikai típusú helikopterpénz-szórást, vagy éppen Kurzarbeit-ot túlhangsúlyozó döntéseket hoztunk.

A válasz egyszerű: a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszútávon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt tenni. A következő két év igazolhat bennünket.

A beruházási rátánk magas, a munkaerőpiaci helyzet biztató. Egy friss kamarai jelentés szerint a Magyarországon működő német vállalatok körében soha nem volt még olyan magas azok aránya, akik azt mondják, hogy jól döntöttek, amikor Magyarországot választották, és továbbra is itt kívánják működtetni a vállalkozásaikat, mint most. A prioritás a beruházás-, és kapacitásbővítés, további munkahelyek létrehozása. Utóbbi szempontból nagyon gyorsan visszaálltunk a 2019-es helyzethez: közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, szakképzett munkaerőből egyre inkább hiány van, képzési programok, a rendszer átalakítása nélkül már nincsenek nagy munkaerő-tartalékaink. Ezekbe az irányokba kell majd további lépéseket tenni, de most még egyelőre a járvány gazdasági hatásait szeretnénk orvosolni.

A 2022-es költségvetés benyújtásának folyamata alapján alapvetően tért el a korábbi évektől abban, hogy a Pénzügyminisztérium és az eddig igen kooperatív Költségvetési Tanács között komoly vita bontakozott ki a nyilvánosság előtt. Miben látja a felfogásbeli különbségeket a kormány és a Tanács között?

A Költségvetési Tanács európai összevetésben is példátlanul erős jogosítványokkal rendelkezik. Nem ismerek másik olyan országot, ahol akár a vétó eszközének alkalmazásával a legfontosabb törvényt meg tudná állítani bármilyen intézmény. Helyes döntés volt annak idején, hogy ezeket a jogosítványokat meghagytuk és megerősítettük a Költségvetési Tanácsnál. Amikor jóval 3 százalék alatti hiányra tervezett a kormány, az államadósság pedig folyamatosan csökkent, akkor kevésbé merültek fel ilyen szakmai viták. Most a helyzet megváltozott, a Költségvetési Tanács úgy gondolja, hogy nagyobb tere lenne a hiány mértékének csökkentésére,

mi pedig azt mondjuk: segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig.

A fiskális politika szerepét ebben a helyzetben senkinek nem szabad lebecsülni. Azért, hogy a megszűnő kapacitások és munkahelyek helyett gyorsan keletkezzenek újak, most a monetáris politikának, de a fiskális politikának is ösztönzőnek kell lenniük. Egyetértünk az adósságszint csökkentésében, de 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése. Ebben van eltérés a kormány és a KT álláspontja között.

Volt színfalak mögötti egyeztetés, véleményütköztetés?

A költségvetés benyújtása előtt 10 napunk van arra, hogy megismerjük egymás álláspontját. Ez most is megtörtént. Voltak egyeztetések,

egy-két kérdésben talán mi is meg tudtuk győzni a Tanácsot, de abban, hogy a hiányt milyen gyorsan kell leszorítani, véleménykülönbség maradt.

Ők azt mondják, hogy 2022-ben, 5 százalék feletti gazdasági növekedés mellett gyorsabban kellene újra elérni a 3 százalékos hiánycélt. Mi pedig azt mondjuk, hogy 2022-ben egy hároméves folyamat közepén leszünk, szerintünk ugyanis a 2020-ban beütő válság gazdasági következményei nem 1-2 év alatt orvosolhatók.

Annak nem látom a realitását, hogy már 2022-nek a fiskális megszorításokról kellene szólnia.

Az egyeztetéseket folytatni kell a Tanáccsal. Június 15-ig van idő arra, hogy olyan döntéseket, intézkedéseket hozzunk, amelyek akár a KT-nak is megnyugtatóak lehetnek.

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

December végi előrejelzéséhez képest a PM a következő 3-4 évre rendre 1 százalékponttal megemelte a hiánytervét. Most már 2024-re is magas, 3%-os hiánnyal számol, miközben a gazdaság már rendben lesz, teljesen bezáródó kibocsátási réssel. Mi történt ebben a négy hónapban, ami ilyen hosszú távú lazításra késztetett?

Egyrészt a nemzetközi környezet is folyamatosan változik, senki nem gondolta, hogy a második után újabb fertőzési hullámok következnek. Emiatt a kapacitások visszaállítása egy hosszabb folyamat lesz. Ez volt az, ami a magyar kormánnyal is átgondoltatta a lehetséges forgatókönyvet. Mi leszünk a legboldogabbak, ha ezt megint át kell majd írni, mert olyan gyors lesz a kilábalás, és annyira erőteljes lesz a visszapattanás az átoltottság hatására, hogy esetleg a 2022-es költségvetést is újra kell tervezni. Maradjunk rugalmasak! A magyar kormány gyorsan reagál új kihívásokra, és kész új nézőpontot is mérlegelni egyes folyamatok felülvizsgálatakor. Ezt tesszük most is.

Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt.

Eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor a fékre kell a lábat helyezni.

Tehát a kormány rosszabb gazdasági forgatókönyvekre, esetlegesen újra felerősödő járványhullámokra is fel akar készülni ezzel a fiskális politikai hozzáállással?

Ahogy említettem, ma még senki nem tudja pontosan megmondani, hogy 2022-ben milyen járvány-, és vírus helyzetben fog működni a magyar gazdaság. Lesz negyedik hullám? Vagy lesznek olyan mutációk, amelyek megint visszahozzák a vírus okozta korlátozásokat? És ha kiderül, hogy bizonyos vakcinák csak korlátozottan fejtik ki hatásukat, és rövidebb időre nyújtanak védelmet? Fokozatosan nyitunk, mindenkinek lesz oltóanyag, de ez nem jelenti azt, hogy a koronavírus teljesen eltűnik. Ezért szerintünk tágabb kereteket kell hagyni a fiskális politikának is.

Látható, hogy a kormány nem tart annyira a gazdaság túlfűtöttségétől, amennyire például a jegybank. A KT és a kormány nézőpontjai közötti különbség is erre vezethető vissza? A kormány nem tartja reális kockázatnak az inflációs várakozások erősödését és az infláció emelkedését?

Nem tartunk túlfűtöttségtől, de folyamatosan figyeljük az inflációt, forintárfolyamot, a hiány- és adósság mutatókat.

Nem látunk olyan problémát, ami miatt 2022-ben már túlfűtöttség ellen kellene hűteni a gazdaságot, és nagyobb kiadáscsökkentést végrehajtani.

Valószínű, hogy a KT-n belül is ez az alapdilemma. Az árfolyam, vagy az infláció alakulása nyilván a monetáris politika számára is kihívásokat fog jelenteni, a közleményeket olvasva ezzel a jegybankban is tisztában vannak.

Tavaly ősszel a Portfolio Budapest Economic Forumán úgy fogalmazott, az idei 2. negyedév lesz, amikor felszabadul a gazdaság a koronavírus-járvány miatti korlátozások alól. Egész pontos előrejelzés volt, néhány hetes csúszást látunk csak ehhez képest. A kockázatok azonban láthatóan erősek. Mi most a Pénzügyminisztérium várakozása, milyen ősz vár ránk?

Egyrészt köszönöm a tervezési pontosságra vonatkozó elismerést. Másrészt bízom benne, hogy sok honfitársunk minél hamarabb beoltatja magát, minél gyorsabban tudjuk a korlátozásokat feloldani, ennek érdekében erőteljes kampányt folytatunk. A beoltottak száma négymillió felett van, ez már nincs nagyon messze attól az adattól, amit jelentős átoltottságnak lehet nevezni. A rövid távú kilátásokat illetően jövünk ki a visszaesésből, a korlátozások kezdenek oldódni. Közben megtanultunk együtt is élni a járvánnyal.  Nagyfokú alkalmazkodás valósult meg nemcsak az állampolgárok, hanem a vállalkozások körében is. Érdemes az online kasszák napi forgalmi adatait összevetni a tavalyi és 2019-es adatokkal. A vendéglátás forgalmi adatairól korábban azt gondoltuk, hogy a vírus harmadik hulláma miatt idén is katasztrofális lesz, de nem ez a helyzet. Ezek bevételi szempontból jobbak, mint a tavalyi, bár természetesen még nem olyan jók, mint a 2019-esek. Ez is azt mutatja, hogy van alkalmazkodóképesség.

Nyitunk, és így nyitnak a korlátozott ágazatok is. Azt várjuk, hogy a második negyedévben nagyon erős felpattanás lesz.

Mik az erre vonatkozó pontos várakozások?

A mostani becsléseink, egybeesnek a tavaly év végiekkel: a mély bázisnak is köszönhetően éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben az év egészében pedig tartható lesz a 4 százalék feletti gazdasági növekedés. Arra számítunk, hogy a magyar gazdaság kibocsátása az év második felében meghaladja a 2020-as évét. Ez azt is jelenti, hogy növekszünk, de még nem érjük el a 2019-es, válság előtti szintet. Szerintünk ez 2022 második negyedévében fog megtörténni. Hogy ebben lesz-e hullámzás, vagy visszaesés, ma nagyon nehéz megmondani. Úgy látjuk, hogy az alkalmazkodóképesség javításával és a 2020 tavaszától megítélt és kifizetett  források felhasználásával biztos, hogy a magyar gazdaság növekedési pályát fog leírni a következő másfél évben.

A rövid távú kilátásokat is befolyásolhatja egy lényeges gazdaságpolitikai döntés: hamarosan elérkezünk a hiteltörlesztési moratórium végéhez. Mi az álláspontja ebben a kérdésben a Pénzügyminisztériumnak?

A hitelfizetési moratórium június 30-ig él, fontos része, hogy lejárta után sem nőhetnek a havi törlesztő részletek. A kormány elkezdte az egyeztetéseket a Bankszövetséggel, valamint az MNB-vel. Most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényt. Vizsgálni kell a gazdaság újraindításának lendületét, az általános gazdasági állapotot, és a nemzetközi környezetet. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a betétesek védelmében a bankok rendkívül szigorú szabályokat kell, hogy betartsanak. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési képessége folyamatos kell maradjon, és a hitel iránti igényeket ki tudják elégíteni. Az egyeztetések elkezdődtek, még van időnk erről döntést hozni június végéig.

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Beszéltünk már az uniós fiskális szabályokról, illetve, hogy az Európai Bizottság átmenetileg felfüggesztette a 3 százalékos hiánnyal kapcsolatos elvárását. De mi a helyzet a magyar fiskális szabályokkal? Megszületésük óta a kormány által költségvetési szabályokról folyamatosan bizonyosodik be, hogy nem képesek egy ideális költségvetési politika vezérfonalaként szolgálni. Most újra módosítani kell az alkalmatlan szabályozást. Van törekvés a fiskális szabályok egy átfogóbb, korszerűbb újraértelmezésére?

Fontos leszögezni, hogy az alaptörvényben lefektetett adósságszabály kiállta az idő próbáját. Az elmúlt években nagyon komoly szerepe volt abban, hogy a magyar adósságállomány több mint 10 százalékponttal tudott csökkenni, a GDP 80 százalékáról 65-re. Ezen a szabályon nem kell változtatni. 80,3 volt tavaly év végén az adósság mértéke GDP-arányosan, ez 79,9 százalékra fog csökkenni idén és 79,3 százalékra 2022 végére. A javaslatot a Költségvetési Tanács is elfogadta.

Azért az adósságcsökkentés mértéke nem túl ambiciózus. Ez alapján kijelenthetjük, hogy az egyetlen effektív korlátja a költségvetési hiány elszaladásának, a csökkenő államadósság előírása?

Az adósságcsökkentési szabály 2022-ben is érvényben marad. Megjegyzem a magyar adósságszabály a tekintetben szigorúbb, mint az uniós, hogy az adósságcsökkentésnek minden olyan évben meg kell felelni, amikor a gazdaság növekszik. Az uniós adósságszabály viszont lehetőséget teremt arra, hogy az adósság csak több év átlagában mérséklődjön. Mivel a kormányzatnak hosszú évek óta egyik legfontosabb célja az adósság csökkentése, és a válság ellenére ezt a célt most sem szükséges felfüggeszteni, ezért erre nem is került sor. 2022-ben Magyarország Konvergencia Programja az adósság 0,6 százalékpontos csökkentésével számol. Ennek realitását a KT sem vonta kétségbe, erre tekintettel is tarthatta alkalmasnak a költségvetési törvénytervezetet a parlamenti vitára. Kockázatok természetesen mindig vannak, azonban a most legvalószínűbb forgatókönyvre célszerű a költségvetési politikát építeni. A magyar fiskális politika óriási eredményének tartom, hogy 2020 szeptemberében, a Moody’s kedvezőbb besorolást adott nekünk, 2020 márciusától körülbelül 200 hitelminősítői értékelés született, de mindössze nyolc volt olyan, ami pozitívra változtatta egy ország adósbesorolásának kilátását. Magyarország egyike volt ezeknek. Ezt a korábbi évek fegyelmezett költségvetési politikájával nyert hitelességnek tudhatjuk be.

Akár a költségvetési pozíciót is befolyásoló kérdés, hogy eldőlt: Magyarország egyelőre nem veszi igénybe az uniós helyreállítási alap hitel lábát. Milyen megfontolások állnak emögött?

Ennek a csomagnak két nagy eleme van, egy 2500 milliárd forintos vissza nem fizetendő rész, és egy 3300 milliárd forintos hitelláb. Óriási dilemma volt a magyar kormány részéről is, hogy hozzájáruljunk-e ehhez a csomaghoz, illetve, ha igen, akkor igénybe vegyük-e akár a támogatást, akár a hitelt.

Az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt.

Nem csak mi vagyunk ezzel így, sok más tagállam szintén tartózkodik egyelőre a hitel igénybevételétől, sőt eddigi ismereteink szerint csak 9 tagállam jelezte az igényét, amelyek közül mindössze 3 hívná le a teljes hitelkeretet. Ez is csak megerősíti a kormány azon döntését, hogy érdemes átgondolni, mit, miből és milyen feltételekkel finanszírozunk. Az a döntés született, hogy ebbe a kockázatközösségbe beszállunk. Ugyanakkor a támogatási részen túl nem kívánunk hitelt felvenni.

Nem addicionális hitelről van szó, hanem a meglévő projektek alternatív finanszírozásáról, és a jelenlegi állás szerint ez lenne a legolcsóbb forrás a rengeteg tervezett állami beruházáshoz. Mi az oka annak, hogy ezen megfontolások mellett sem akarjuk igénybe venni?

Ne feledjük: ez egy hitel, ezt vissza kell fizetni, még akkor is, ha a visszafizetési határidejét kitolták. Másrészt

ezt a hitelt feltételekhez köti az Európai Unió.

Csak hogy példákat említsek: a magyar kormány például öntözési fejlesztésekre kért forrást a mezőgazdaság érdekében, ezt elutasították. Az orvosbérek finanszírozásához, ami szerintünk egy reformértékű lépés, mert megpróbáljuk kivezetni a hálapénzt a magyar egészségügyből, szintén nem akarnak támogatást adni ebből a keretből. Útépítésekhez sem lehet igénybe venni. Sok olyan korlátozó feltétel van, ami nem teszi optimálissá egy nemzetgazdaság számára bizonyos támogatások más célú felhasználását. 2023 végéig eldönthetjük, vegyünk-e fel hitelt. Ha megnézem a tavaly kibocsátott 2,5 milliárd eurós kötvényünket, akkor az árazásában már nincs óriási különbség. Ez a lehetőség még nyitva van, egyelőre nem kívánunk élni vele, és úgy látom, hogy az országok többsége sem. A támogatás része más, azt érdemes gazdaságfejlesztésre használni.

Maradva uniós kérdéseknél, mi az álláspontja az euró bevezetéséről a Pénzügyminisztériumnak?

Következetes az álláspontunk,

az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény.

Nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni, hogy az euró övezethez csatlakozhassunk. Csodavárás van, mindenki azt gondolja, hogy ha euróval fogunk fizetni, akkor még gyorsabban fogunk robogni. De ez nem így van, ráadásul jónéhány déli állam ellenpélda. A magyar gazdaság vásárlóerő-paritáson mért fejlettsége megelőzte a görögöt, közelítünk a portugálhoz, holott nincs eurónk. A cseh gazdaság a cseh koronával is nagyobbat tudott javítani a versenyképességén, mint a szlovák gazdaság az euróval. Megítélésünk szerint a gazdasági felzárkózást nem az euróövezeti tagság, hanem a versenyképességet szem előtt tartó tagállami gazdaságpolitika befolyásolja érdemben. Látni kell azt is, hogy

az euroövezeti tagság egy euróövezeti gazdaságot sem tudott kellően megvédeni a súlyos pénzügyi válságtól.

A legfrissebb empirikus vizsgálatok nem mutatnak ki érdemi kereskedelembővülést a közös fizetőeszközt bevezetett országok között, a tapasztalatok szerint leginkább maga az uniós tagság számít, nem pedig az euró. Az önálló monetáris politika által nyújtott mozgástér jelentősége viszont felértékelődött válságos időszakokban nemzetközi megítélés szerint is. Mindazok a lépések, amelyek a költségvetés stabilitása, az államadósság csökkentése, illetve a gazdasági növekedés fokozása érdekében történtek Magyarországon az elmúlt években, egyúttal javították a magyar gazdaság felkészültségét és az „euró-érettség” elérését. A gazdaságpolitikai eredményeknek köszönhetően

Magyarország a 2008-as válságot követő évekhez képest napjainkra már sokkal közelebb került az euró bevezetéséhez.

Ezek szerint nem osztja a szlovák jegybank vezető elemzőjének a véleményét, miszerint túlgondoljuk az euróbevezetést? A felméréseik azt mutatják, hogy nekik is bőven megérte bevezetni az eurót.

Összevetéseket lehet megtenni. Azt tudom mondani, hogy a magyar gazdaság a járvány kitörése előtti időszakban a legnagyobb mértékben tudott növekedni a térségben, és a versenyképessége is jelentősen javult. A versenyképesség erősítése nem csak egyetlen feltételen múlik.

Inkább azt szeretném elérni, hogy a versenyképesség-javuláson keresztül jussunk el abba a helyzetbe, amikor már nem kérdés az, hogy Magyarország érett-e az euró bevezetésére. Szerintem ne előzze meg a kocsi a lovat.

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio

www.portfolio.hu/gazdasag/20210510/ha-kanyarban-akarunk-elozni-jobban-kell-nyomni-a-gazt-interju-varga-mihallyal-482308

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Gazdaság · portfolio.hu
banner

Vélemény, hozzászólás?