ápr 4, 2021
6 Views
0 0

Ez már egy másik járvány – Dr. Ternák Gábor professzorral beszélgettünk

Written by

Ez már egy másik járvány – Dr. Ternák Gábor professzorral beszélgettünk

Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét már többször kérdeztük arról, hogy miként látja a járvány eddigi lefolyását és annak lehetséges kimeneteleit. A vírus visszatért és meg is változott, sok minden más, mint tavaly tavasszal és ősszel volt. A brit mutáns hevesebb megbetegedéseket okoz, jobban és gyorsabban is fertőz. De most már vannak vakcinák és van remény, hogy elmúlhat a járvány. Dr. Ternák Gábor jelenleg is dolgozik egy Covid-osztályon, közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik a járványról és a betegekért vívott küzdelemről.

Helyes az a megfogalmazás, hogy a brit mutáns által okozott „harmadik hullám” már egy másik járvány tulajdonképpen?

Fontos annak ismerete, hogy a vírusok könnyen mutálódnak, ami azt jelenti, hogy a fehérje-felépítésük igen kis fokban változik, de ennek a tudományos részleteibe nem mennék bele. Ha túl sok ilyen kisebb változás jelenik meg egy vírusfajtán belül, akkor azt mondjuk, hogy ez egy variáns vírus vagy egy újabb vírustörzs, mint ez a mostani brit variáns. Jelenleg három ilyen vírusvariáns „cirkulál” a világban az említetten kívül, még van a brazil és a dél-afrikai is. Mindegyik variánson belül vannak kisebb mutációk. Sajnos a brazil és a dél-afrikai mutánsok még durvábbak; a dél-afrikai esetében kimutatták, hogy bizonyos oltások csak gyengén védenek ez ellen. Tavaly nyár végén és kora ősszel, akkor is csökkentek az esetszámok és a kórházban kezeltek száma, jött a brit változat, ami minden optimista számítást felborított. Ennek a lehetőségét most sem lehet kizárni, de az a különbség, hogy lehetőség van a tömeges oltásra, ami tavaly még nem volt. Ezért rendkívül fontos, hogy minél nagyobb számban történjen meg az oltások tömeges beadása, amit ki kell terjeszteni, ha kellő vizsgálatok rendelkezésre állnak, a fiatalabb korosztályokra is.

Mit kell tudnunk a brit mutánsról, amelyik most nálunk a járványt okozza, miben más, mennyivel jobban fertőz?

A brit mutánsról azt tudjuk, hogy már 70 országban, köztük Ausztráliában is megtalálták, erősebben kapcsolódik az emberi sejtekhez, gyorsabban szaporodik, terjed, és súlyosabb megbetegedést okoz. Általánosságban elmondható, hogy a légzési elégtelenség elhúzódó, lassú a gyógyulás, és nem ritka, hogy a látszólag jó állapotú betegek tünetei hirtelen súlyosbodnak, de jelentős egyéni eltérések vannak. Az ápolási feladatok ellátása, a speciális izolációs követelmények miatt sokkal nehezebb. Aki ilyen beszámolókat látott a tévében, megfigyelhette, hogy az ápoló személyzet (de a kisegítő személyzet is) folyamatosan védő öltözetben dolgozik, amit 3 óra viselés után le kell vetni és pihenni kell. Az ilyen betegek fizikális vizsgálata is nehezebb, a komoly fizikai munkán kívül, amit többek között a gyakran magatehetetlen betegek forgatása, ellátása vagy az oxigénpalackok cseréje okoz. Bár „katasztrófaturistákat” a Covid-osztályok nem fogadhatnak, de a betegséget lebecsülőket szerintem elég lenne egynapos önkéntes munkára bocsátani egy covidos kórterembe, biztosan megváltozna a véleményük.

Mennyi a brit mutáns lappangási ideje? A fertőződés után mikor kezd el fertőzni és meddig fertőz?

A lappangási ideje kb. annyi, mint az eredeti vírusnak (2–14 nap), elvileg addig fertőzhet, amíg a vírus jelen van, ami sajnos több hétig is eltart, de azt figyelték meg, hogy a gyógyult beteg már gyakorlatilag nem fertőz, mert a jelen levő vírus csak alacsony szinten mutatható ki.

Milyen gyakori, hogy valaki egymás után többször is megfertőződik a vírussal?

Ez a jelenség ritkán fordul el, de azt tudni kell, hogy maga a betegség sokáig eltart és átmeneti javulás után a tünetek ismét súlyosbodhatnak.

Mennyire lehetünk benne biztosak, hogy a mutánsok ellen is védenek a vakcinák?

Az oltások a vírus többféle fehérjéje ellen „termeltetnek” ellenanyagot az emberi szervezettel, ezért ha a vírusban van valamilyen változás, így is marad még számos lehetőség, hogy az oltás megvédjen a mutánsok ellen is. A tudósok folyamatosan nyomon követik annak a lehetőségét, hogy felbukkan-e egy nagyon megváltozott vírusfajta, ami ellen a jelenlegi oltások már nem elég hatékonyak. Ezeket időben észre lehet venni és a megfelelő módosításokat el lehet végezni az alkalmazott vakcinákon.

Fecskendők, injekciós tűk, oltóanyag. Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát készítenek elő oltáshoz a Szent László Kórház oltópontján 2021. április 4-én MTI/MTI Fotószerkesztőség/Szigetváry Zsolt

Ön folyamatosan dolgozik a betegellátásban, milyen tapasztalatokat szerzett a korábbi és a brit mutáns által okozott megbetegedéssel kapcsolatban?

A jelenlegi brit variáns súlyosabb megbetegedést okoz, ahogyan ezt a híradásokban is hallhattuk, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztályt érinti, akik csaknem mindig kétoldali tüdőgyulladással érkeznek. Korábban a betegek túlnyomó többségének „csak” egyoldali tüdőgyulladása volt, jelenleg felvételkor már majdnem mindenki kétoldali tüdőgyulladással kerül be.

Ennek kapcsán felmerül, hogy nagyon komoly különbségek tapasztalhatók a járvány súlyosságában az országok és akár régiók között is. Tudunk már valamit arról, hogy milyen tényezők okozták ezeket az eltéréseket?

Valóban jelentős különbségek vannak a különböző járványügyi adatok (országok) között, ami gyakran az országok közötti számos különbözőségből is adódik, és ebben szerepet játszik az eltérő adatszolgáltatási háttér is, és számos más körülmény, ami az összehasonlíthatóságot zavarja. Van olyan ország, ahol „beszámítják” azt is, ha egy Covid-hordozó közlekedési baleset áldozatává válik, míg más országokban csak azokat számítják ide, akiknek a kórlefolyása ezt bizonyítja. Valamennyi ország tanulja ennek a járványnak a tulajdonságait és az ellene való védekezés módozatait is, ami nem mindig sikeres és gyakran észlelhető kapkodás, ami a szigorítás–elengedés nem mindig következetes elrendelése jellemez. Természetesen nem lehet egy ilyen járványban mindent előre kiszámítani, azt, hogy a vírus mikor és hogyan fog viselkedni a jövőben, folyamatosan kell alkalmazkodni a változásaihoz.

Van-e már itthoni tapasztalat arról, hogy a beoltottak, ha megfertőződnek, milyen lefolyású betegségre számíthatnak? Ők például mennyire lesznek fertőzők?

Fontos annak az ismerete, hogy sem 100%-os védettség, sem 100%-os gyógyítási vagy diagnosztikus lehetőség nincs, és ez minden betegség vonatkozásában így van. Hazai és nemzetközi tapasztalat, hogy azokban az esetekben, ha a vírus már benne van az érintett személyben, amikor az oltást kapja, vagy akkor támad a vírus, amikor még a védettség nem alakul ki, akkor a lefolyásban nincs érdemi eltérés, ezt is ugyanúgy kell kezelni, mintha nem kapott volna a beteg védőoltást.

Tejednek pletykák arról, hogy megbetegszenek és súlyos állapotba is kerülnek, esetleg meg is halnak emberek az oltás utáni napokban, hetekben. Ezekben az esetekben egyértelműen kizárható, hogy nem oltási szövődményről van szó, hanem arról, hogy még nem alakult ki a védettség?

Minden oltás esetében van olyan helyzet, amikor a beoltott személy ún. „nonreaktív”, ezért a védettséget biztosító ellenanyagok nem jelennek meg és a beteg ki van téve a fertőzésnek az oltás ellenére is. Ha felmerül akár csak a gyanúja annak, hogy egy oltásnak komoly mellékhatásai lehetnek, azt a gyártók azonnal kivizsgáltatják. Természetesen minden oltásnak és gyógyszernek is lehetnek mellékhatásai, amit a gyártó minden esetben közöl a felhasználóval. Olyan gyógyszer vagy oltás, aminek egyáltalán soha, semmilyen mellékhatása nincs, annak főhatása sincs.

Lehet, hogy sokkal radikálisabb, a kontaktusokat nullához közelítő lezárásokra is szükség lehet?

Egyetlen országban sem sikerült az ország drasztikus „bezárásával” megállítani a járványt, de átmeneti esetszámcsökkenés elérhető volt. Itthon is már nagyon sokan találkoztak a vírussal, és egy ilyen intézkedés teljesen hatástalan maradna, mivel a fertőzötteknek csak kb. 10%-ában alakulnak ki tünetek, így a tünetmentes hordozók akkor is átadhatják a vírust, amikor nincs kijárási tilalom. Szerintem a sokat bírált svéd modell az, ami kellő szakmai megközelítést, mérlegelést tartalmazott a gazdasági következmények lehetséges minimalizálásával és a lakosság számára még elfogadható körülményeket fenntartva. A harmadik hullám kiszámíthatatlanul gyors terjedése miatt természetesen az aktuális helyzethez kell alkalmazkodni és az ennek megfelelő rendszabályokat kell bevezetni, de úgy látszik, ezek nem igazán hatékonyak. Fenntartom, hogy a védekezésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyógyításra, természetesen a tömeges oltások bevezetésén kívül.

Komoly kampány folyik egyes vakcinák ellen, illetve egy általános követelés, hogy csak az EU által jóváhagyott eszközöket használjunk a vírus ellen, jogos, racionális követelés ez?

Amiben fontos teendőink lennének, az a betegek gyógyítása; minden olyan gyógyszert, amelyről megbízható közlemények vannak a hatékonyságról, a betegség korai szakaszában adni kell, mert az időfaktor rendkívül fontos. Ennek a betegségnek egyik jellegzetessége, hogy a viszonylag enyhe tünetekkel jelentkező beteg állapota igen gyorsan romlik és a légzése összeomolhat, mivel ez a vírus elpusztítja a légzőfelületet. Ebben a helyzetben, amikor naponta több százas nagyságrendben halnak meg, nem lehet arra várni, hogy más országokban már sikerrel alkalmazott eljárásokat, protokollokat azért nem adunk itthon, mert úgy ítéljük meg, hogy még nincs kellő számú bizonyíték, miközben a járványügyi helyzet tragikus. Az igen sajnálatos politikai hátterű véleményalkotás valóban hátráltatja, hogy minél többen felvegyék az oltást. Minden oltást, a bevezetése előtt a nemzetközi követelményeknek megfelelően meg kell vizsgálni. Természetesen a járványra való tekintettel ezt viszonylag rövid időn belül kellett teljesíteni, csak a be nem adott oltás a nem megfelelő. Sajnos a történelem folyamán, mióta léteznek egyáltalán védőoltások, mindig jelentkeztek vad ellenzői, jobban tudói az oltásoknak, ami igen sok halálos áldozatot követelt mindig. Feljegyezték, hogy a búr háború során igen sok áldozatot szedett a hastífusz az angol csapatok körében, ezért elölt tífusz baktériummal próbálták a korabeli tudósok megvédeni a katonákat, de az oltás akkori ellenzői az oltóanyagot a tengerbe dobták és a tífusz tovább pusztított; a következő szállítmány célba ért és a megbetegedések száma azonnal lecsökkent. Most is valami ehhez hasonló helyzet van.

Pedagógusok oltása Miskolcon. A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina első adagjával beoltanak egy nőt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. április 4-én. MTI/Vajda János

Ön sok tapasztalatot szerzett Afrikában különböző járványos megbetegedésekkel kapcsolatban. Hogyan lehet használni itt és most, Magyarországon ezeket a tapasztalatokat?

Eddigi pályafutásom során valóban sok súlyos járványt és járványos betegséget láttam, és a korábbi kérdésre visszautalva állíthatom, hogy például az ebolajárvány idején sem volt idő azon gondolkodni, hogy mikorra lesz elegendő tanulmány arra, hogy a kezelésben melyik a leghatékonyabb gyógyszer, hanem megpróbáltak minden gyógyszert kipróbálni, beadni, nem is kevés sikerrel, amelyek állatkísérletekben hatékonyak volt a vírus ellen. A gyógyult betegektől vett vérplazma beadását a súlyos betegeknek már az ún. spanyolnátha idején, illetve a Lassa-láz és az ebola fertőzésekben is alkalmazták.

Most, a feltételek változatlansága esetén (az oltás üteme változatlan marad, nem lesz új mutáns), hogyan prognosztizálható, mikor lehet vége a járványnak?

Tavaly ősszel még én is optimista módon úgy gondoltam, hogy nem lesz második hullám, és a vírus, ahogyan erre volt már példa, eltűnik, de mindig hozzátettem, hogy egy vírus bármire képes azáltal, hogy virulensebb formák jelennek meg. Sajnos most itt tartunk, és nem látni a végét, de arra komoly reményünk lehet, hogy a gyors oltási programmal elérjük a nyájimmunitásnak azt a szintjét, amikor meredeken fog csökkenni az újabb fertőzöttek száma, a kórházban kezeltek és a lélegeztetett betegek, illetve a halálesetek száma. Amennyiben ez 4–6 héten belül nem indul meg, akkor joggal feltételezhetjük, hogy egy újabb vírusvariánssal állunk szemben.

Az átlagember mit tehet magáért és a hozzátartozóiért?

Az átlagember általánosságban, érthető módon szeretné már végre visszakapni a normális életét, de sajnos erre még várni kell. De sokat javulhat a helyzet azáltal, ha betartjuk a járványügyi szabályokat, minél hamarabb beoltatjuk magunkat, és amit még igen fontosnak tartok, a számos keringő téves eszmének nem adunk hitelt. Egy legutóbbi „gyöngyszeme” ennek, amit hallottam, hogy az oxigén adásával öljük meg a betegeket. Azt hiszem, az ilyen mély tudatlanság, ami teljesen gyógyíthatatlan és még a vakcina sem véd ellene, nagyon sok kárt tud okozni.

Mikorra várható a nyájimmunitás kialakulása? És miből vehetjük észre, hogy a végéhez közeledik a járvány?

Nyájimmunitás akkor alakul ki, ha az adott lakosság legalább 60–70%-a védett, ami nem jelenti azt, hogy a nem védettekből már senki nem fogja megkapni, de ennek a valószínűsége jelentősen lecsökken. Ehhez az kell, hogy kb. 6–7 millió magyar lakos rendelkezzen a védettséget biztosító ellenanyaggal, ami részben az oltásokból, részben az átfertőzöttségből adódik. Amennyiben a tervezett oltások beadása gyorsan eléri a 2,5–3 milliós nagyságrendet, és ha a vírus közben nem változik meg, akkor kb. 2–3 hét múlva érhetjük el ezt a szintet. Ezt – a Nagy-Britanniában és Izraelben tapasztaltakhoz hasonlóan – az újabb fertőzések, a kórházi esetek és a lélegeztetett betegek számának gyors csökkenéséből vehetjük majd észre.

#wpdevar_comment_4 span,#wpdevar_comment_4 iframe{width:100% !important;}
pestisracok.hu/ez-mar-egy-masik-jarvany-dr-ternak-gabor-professzorral-beszelgettunk/

Komment írása

Article Categories:
pestisracok
banner

Vélemény, hozzászólás?