máj 31, 2021
6 Views
0 0

Érthetetlen, hogy Magyarország miért mond le a Pfizer vakcinájáról

Written by

Valószínűleg az EU közös ügyeinek „megtrollkodása” áll a jelenlegi egyik legjobb vakcina, a Pfizer visszautasítása mögött. Ha mindenképp szükség lesz rá, be lehet majd szerezni, de késve és drágábban. A jelek szerint azonban Magyarország a kínai és orosz oltóanyagokkal kívánja folytatni a járvány elleni harcot, az inaktivált vírust tartalmazó magyar vakcina bevetését dátumhoz kötni ugyanis egyelőre nem több kincstári optimizmusnál.

Magyarországon már több mint 5,1 millió ember kapta meg a koronavírus elleni oltás első adagját, a második dózison pedig csaknem 3,6 millióan vannak túl. Bár az 50 százalékos átoltottság még a 804 ezer eddig beazonosított fertőzöttel együtt sem éri el a nyájimmunitás remélt kialakulásához szükséges 80 százalékos arányt, de haladunk. Még úgy is, hogy a természetes úton történő fertőződés nem biztos, hogy megfelelő védelmet nyújt az újrafertőződés ellen.

Nemrég jelentősen enyhültek a járványügyi szabályok, és az is kiderült, hogy Magyarország egyetlen uniós tagállamként nem kíván részt venni az uniós vakcinabeszerzés következő szakaszában, vagyis

hazánk lemondott 19 millió adag, 2022-re és 2023-ra rendelkezésre álló Pfizer-oltóanyagról.

Meglepő lépés, mert a hurráoptimizmus ellenére a SARS-CoV2-t még korántsem győztük le, a Pfizer pedig bizonyítottan az egyik leghatásosabb vakcina, a gyártó pedig több más céggel szemben megbízhatóan szállít. Emellett a technológiából adódóan gyorsan, 2-3 hét alatt a potenciálisan megjelenő új vírusvariációkhoz lehet igazítani az oltóanyagot.

Szakértőket kérdeztünk arról, hogy ezzel vajon hazánk 2023 végéig teljesen elesett-e a Pfizer-vakcináktól, a döntés milyen következményekkel járhat, illetve mennyire állja meg a helyét Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása, miszerint azért nem éltünk a lehetőséggel, mert

  • optimista becslések szerint is csak hatmillió oltásig juthatunk el, ehhez képest Magyarországnak több mint tízmillió nyugati vakcina áll még rendelkezésére. Ezekkel egy harmadik oltás is kivitelezhető, ha arra szükség van, ráadásul keleti vakcinák is vásárolhatók.
  • A 19 millió adag Pfizer-vakcinát mindenképpen ki kellene fizetni, és ebben a „120 milliárdos kalandban” Magyarország nem tud részt venni.
  • Részben azért sem, mert 2022 második felétől jó eséllyel megfelelő mennyiségben tudunk majd saját vakcinát előállítani az addig felépülő debreceni oltóanyaggyárban.

Nem lesz több Pfizer Magyarországon?

Érdemes azzal kezdeni, hogy az újabb közös vakcinabeszerzés finoman szólva is árnyaltabb, mint egy „120 milliárdos kaland”. Az Európai Bizottság arról állapodott meg a gyártóval, hogy 2022-ben és 2023-ban megvesz 900 millió dózist, illetve opcióban leköt további 900 milliót, így összesen 1,8 milliárd adag oltóanyag áll majd az EU rendelkezésére. Ez a mennyiség akár az unió teljes, 450 milliós lakosságának évenkénti beoltására is elég lenne, még akkor is, ha az ismétlő oltásokból 2-2 dózist kellene beadni (ezt biztosítja az opció).

Fontos kitétel az uniós szerződésben, hogy vonatkozik az új vírusvariánsok elleni módosított készítményekre is, emellett a vakcinák és az összes alapanyag gyártása is az EU-ban történik majd. Ennek eredményeként 2023 végéig az Európai Unió lakossága számára biztosított a Pfizer vakcinája, ha kell, akkor a jövőben megjelenő mutációkra specializált változata, és más országok esetleges exportkorlátozása sem okozhat ellátási gondot.

A cégnek ebben nyilván a garantált piac az „üzlet”, az uniónak pedig egyrészt a biztonság, másrészt a piacinál alacsonyabb vételár. A tervek szerint egyébként a rendelés nem marad egyedi, az EU szeretne több lábon állni, más gyártókkal is egyeztetve portfólióban gondolkodik. A megvásárolt vakcinákkal a tagországok szabadon rendelkeznek, eladhatják, elajándékozhatják az esetlegesen felesleges mennyiséget. A tagállamok vezetői már a május végi EU-csúcson is kötelezettséget vállaltak arra, hogy legalább 100 millió dózist elajándékoznak az év végéig az arra rászoruló országoknak.

Hazánknak a „közösből” 19 millió adagot kellett volna kötelezően megvásárolnia 120 milliárd forintért, erre mondtunk nemet a fentiekre hivatkozva, amiben, ugye, benne van, hogy 10 millió nyugati vakcina áll rendelkezésre. A Pfizernél maradva eddig mintegy 3,4 millió adagot adtak már be, illetve a korábbi szerződések alapján több mint 7 millió adagot várunk – igaz, ezek mind az eredeti, vuhani vírustörzsre kifejlesztett vakcinára vonatkoznak. Ezen felül Magyarországra elvileg 2024-ig nem érkezik Pfizer-vakcina.

A gyakorlatban azonban nem vagyunk elvágva a német-amerikai oltóanyagtól, mert egyrészt szükség esetén bármikor külön megállapodhatunk a gyártóval, ám akkor valószínűleg csak piaci áron és a lekötetlen feleslegből. Másrészt „vészhelyzetben” az Európai Unió vagy bármely tagállama várhatóan ki fogja segíteni Magyarországot. A jövőbe látás képessége nélkül a vészhelyzetet nyilván nem tudjuk definiálni, de a lényeg:

ha mindenképp Pfizerre van szükség, be lehet majd szerezni, legfeljebb késve és drágábban.

Balázs Attila / MTI Oltáshoz készíti elő az asszisztens a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagát a Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton Nyíregyházán 2021. május 22-én.

Trollkodásból mondunk le a legjobbról?

Térjünk most vissza a még érkező 7 millió adaghoz. Nem tudjuk, a kabinet tervez-e tartalékolni, és ha igen, akkor mennyit, kinek stb., csak annyi látszik, hogy egyelőre oltanak vele. És itt merül fel a bizonyos harmadik oltás kérdése.

Jelenleg az látszik,

hogy a vakcinák nyolc hónapig biztosan védelmet nyújtanak, ennél hosszabb távú tapasztalatunk nincs.

Nagy valószínűséggel bizonyos időközönként folyamatos ismétlésekre lesz szükség, de azt még senki nem tudja például, hogy akit az idén Pfizerrel oltottak, az jövőre vagy később kaphat e más technológiával előállított vagy más gyártótól származó oltást.

Világszerte kutatások folynak arról, hogy különböző típusú vagy akár márkájú vakcinák kombinálása az első és második dózisban esetleg növelheti az oltások hatásosságát. Főleg a kínai Sinopharm készítményével kapcsolatban fontos ez, amely egyes tanulmányok szerint elsősorban az idősebb korosztályokban nem alakít ki kellő védelmet – hazánkban máig nem történt meg e dilemma tisztázása, pedig egy hét alatt egyértelmű választ kaphatnánk.

Bármilyen tényezőt tekintünk a hatásosságtól a védelem tartósságán keresztül az immunválasz mértékéig, jelenlegi tudásunk szerint a Pfizer-BioNTech és a Moderna a legkiválóbb oltóanyag az új koronavírus ellen. Teljesen érthetetlen, Magyarország miért mond le önként a legjobbról. Mit számít ilyenkor a pénz? Mi értelme van az Európai Unió tagjaként a „stratégiai önállóságnak”? Főleg úgy, hogy ennek az eredménye csakis egy gyengébb vakcina lehet.

Egyik forrásunk nem lát más magyarázatot a motivációra, mint hogy a magyar kormány még ilyen áron is „beletrollkodjon” a közös európai ügyekbe.

A magyar vakcina olyan lesz, mint a kínai

Ami jelenleg rendelkezésre álló keleti vakcinákat illeti – ez a kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyik-V-t jelenti –, a jelek szerint Magyarország rájuk alapozza a járvány elleni harc jövőjét. Az utóbbiból az eddig rendelt mennyiség lassan elfogy, a leszállított ötmillió adag kínai vakcinából eddig alig több mint 1,5 milliót adtak be. A Sinopharm a legrégibb gyártási technológiát képviseli, a vakcina inaktivált vírust tartalmaz különböző kísérőanyagokkal.

A debreceni magyar vakcinagyár is az inaktivált vírusra épülő technológiát fogja alkalmazni, erre van hazánkban kapacitás és szakértelem. A gyár alapkőletételét a nyár végére tervezik, és György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint 2022 végétől már önellátást biztosít „a járványokkal és a fertőző betegségekkel szemben védő oltóanyagból”.

Állításuk szerint a koronavírus-vakcinával a későbbiekben egy hónapos átfutással tudják majd követni a vírus mutálódását, amit szakértőnk erős kétkedéssel fogad, hiszen az inaktivált vakcinák gyártási ciklusa körülbelül száz nap. Bár a szakmai tudás megkérdőjelezhetetlen, a kincstári optimizmust egyelőre nehéz tényekkel alátámasztani, pontosabban: a végeredményt nem lehet dátumhoz kötni. A vakcinafejlesztés hosszú és bonyolult folyamatában bármi megtörténhet, számtalan késleltetheti a hatásos és biztonságos oltóanyag elkészítését.

Végezetül ismét oda lyukadunk ki, hogy az „önállósági harc” látszólag teljesen felelőtlenül megfosztja Magyarországot a jelenleg elérhető legjobb minőségű vakcinától a bizonytalan kimenetelű és határidejű hazai fejlesztésre hivatkozva. Fontos kérdés például, miként és hol fognak klinikai hármas fázisú vizsgálatot végezni, hiszen addigra a világ összes országa oltás alatt lesz más vakcinákkal, azaz jelentősen szűkül a tesztelési terep. Ráadásul a kombinációs vizsgálatokat ez után lehet elvégezni más vakcinákkal amire szintén „nem lesz terep”, és növeli a szükséges időt is.

Nem vonjuk kétségbe a magyar vakcina jövőbeni sikerét, szurkolunk is érte, de ha az egészségünk a tét, és elérhető a bizonyítottan csúcsminőség, akkor érthetetlen miért váltunk önszántunkból egy régebbi és kérdésesebb technológiára.

24.hu/tudomany/2021/05/31/pfizer-vakcina-koronavirus-europai-beszerzes/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Tudomány
banner

Vélemény, hozzászólás?