okt 17, 2020
23 Views
0 0

Eddig is aggódhattunk a bíróságokért, de ilyen komoly okunk még nem volt rá

Written by

A bíróságok függetlenségének felszámolása régóta tartó folyamat, ám ebben is „minőségi ugrást” jelent Varga Zsolt András kúriai elnökké válása. Sándor Zsuzsa elmagyarázza, hogy miért.

Igazán ritkán értek egyet Schiffer Andrással, de ezúttal a szívemből szólt, amikor Varga Zsolt András kúriai elnökké válása kapcsán azt írta: „most lehet elkezdeni aggódni”. Aggodalomra ugyan szerintem eddig is volt már számos ok, de ez a döntés tényleg felülmúlja az eddigieket.

Mivel is kezdjem? A jogalkotással, amelynek egyértelmű célja volt a bíróság, az ítélkezés alárendelése a politikának, vagy Varga Zs. András elveinek, gondolkodásának bemutatásával? Végül is szinte mindegy, hisz a kettő szorosan összefügg.

A Fidesz 2010 óta törekszik arra, hogy a bíróságot a maga képére formálja. Bár ebbéli igyekezetében érték kudarcok a kormányt, de – mint a mostani helyzet is bizonyítja – sohasem adta fel. Kezdődött azzal, hogy a törvényhozás az Országos Bírói Hivatalnak olyan túlhatalmat biztosított, ami szinte lehetetlenné tette, hogy a bíróság – saját tagjaiból választott – önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács ellenőrizhesse a bíróságok igazgatását. Évekig tartó botrányok után Handó Tündének távoznia kellett a hivatal éléről, mire alkotmánybírót faragtak belőle. Igaz, azóta megteremtették a jogi lehetőséget arra, hogy Handó bármikor visszatérhessen a bíróságra, méghozzá kúriai tanácselnökként.

A nemzetközi felháborodás miatt kudarcba fulladt az a kormányoldali kísérlet, hogy önálló közigazgatási felsőbíróságot hozzanak létre. Pedig milyen hasznos lett volna a Fidesz számára, hogy az igazságügyi miniszteren keresztül közvetlen befolyást gyakorolhasson a választással, adózással, tüntetésekkel, önkormányzati ügyekkel kapcsolatos döntésekre, hogy csak néhányat említsek.

E részleges kudarcok ellenére a Fidesz a kétharmados parlamenti többségével nem most először hoz személyre szabott törvényt. Annak idején így távolították el Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság éléről azzal a trükkel, hogy az intézményt átkeresztelték Kúriára. Baka ugyan pert nyert Strasbourgban, de az elnöki székbe nem térhetett vissza.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. Fotó: Beliczay László /MTI

Igaz, Áder János (akkor még nem köztársasági elnökként, hanem a bírósági rendszer átalakításának fideszes felelőseként) arra hivatkozott, hogy Bakának nincs meg az ötéves bírói gyakorlata, ám ezt a kritériumot – immár államfőként – sikerült elfelejtenie. Vagyis elvileg ma már akár Baka is lehetne kúriai elnök, ha nem érte volna el időközben a nyugdíjkorhatárt.

Megkockáztatom, hogy a több salátatörvényben elrejtett módosítás eleve azt a célt szolgálta, hogy Varga Zs. Andrásból kúriai elnök lehessen.

Ehhez először megerősítették a Kúria befolyását az ítélkezési gyakorlatra, azután lehetővé tették – a korábbi összeférhetetlenséget megszüntetve – hogy egy alkotmánybíróból saját kérésére bármikor ítélkező bíró lehessen, méghozzá kúriai tanácselnök. Egyúttal megszüntették az e funkcióhoz eddig előírt legalább ötéves bírói gyakorlatot, amire annak idején Baka esetében kizáró okként hivatkoztak.

Így aztán semmi akadálya nem volt annak, hogy a köztársasági elnök idén júliusban nyolc alkotmánybírót – köztük Varga Zs. Andrást és még öt olyan jogászt, akik soha nem voltak bírák – kúriai bíróvá nevezzen ki.

Már csak az utolsó apró lépést kellett megtennie az államfőnek: Varga Zs.-t javasolnia a Kúria elnökévé. A többi megy magától. Annak ellenére, hogy a mintegy háromezer bírót képviselő Országos Bírói Tanács határozottan ellenezte Varga kinevezését, utalva arra is, hogy az ezt lehetővé tevő két törvénymódosítás ellentétes azzal az alkotmányos elvárással, hogy a bíróságok élére a más hatalmi ágaktól független, pártatlan személy kerüljön.

A Kúria leendő elnökének kinevezéséhez vezető jogi folyamat ismertetése után érdemes megismerkedni az érintettel és néhány közkinccsé tett gondolatával.

Varga Zs. András Marosvásárhelyen született 1968-ban, az ELTE-n szerzett diplomát. 1995-ben ügyészségi fogalmazó, majd 1995-96-ban az országgyűlési biztos hivatalában – Polt Péter munkatársaként – dolgozott. Később is Polt egyik legközelebbi munkatársa maradt, 2000-ben, mindössze 32 évesen lett hat évig a legfőbb ügyész helyettese, majd 2010-ben Schmitt Pál ismét Polt helyettesének nevezte ki. Megbízatása 2013-ig tartott. Amikor nem Polt volt a legfőbb ügyész, Varga Zs. is otthagyta a vádszervezetet, majd vele együtt visszatért. Ennek ellenére Varga Zs. az igazságügyi bizottság előtti mostani meghallgatásán úgy fogalmazott:

szó nincs arról, hogy ez a korábbi munkakapcsolat nagyobb nyomot hagyott volna, mint bármelyik másik munkakapcsolatom.

Varga 2012 óta egyetemi tanár, tanszékvezető, e mellett hitoktató, lelkipásztori munkatárs.

Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén október 8-án. Fotó: Illyés Tibor /MTI

Miközben Szájer József épp az iPad-jén pötyögtette az alaptörvény szövegét, Varga Zs. András arról elmélkedett, hogy először csak egy „magalkotmányt” kellene készíteni, amely

nem dönti el az államforma és a kormányforma legfontosabb kérdéseit, hanem olyan preambulumot és alkotmányos alapelvkészletet tartalmaz, amely a legitimizmus eredményétől (az Apostoli Királyság helyreállítása a törvényes dinasztia jogaiba visszahelyezése mellett) a szabad királyválasztáson át a köztársasági államforma véglegesítéséig bármely megoldást változtatás nélkül elvisel. (…) Biztosítja a folytonosságot az ezeréves magyar alkotmányossággal (vagyis a Szent Koronára utalásnak lehetővé kell tennie egyfajta modernizált Szent Korona-tan későbbi kidolgozását), és ténylegesen biztosítja a vallásszabadságot azáltal, hogy nem valamiféle kilúgozott ál-semlegességre épül, hanem a Trianon-emléktörvényhez hasonlóan helyet biztosít a Teremtő Istennek.

Ez az alkotmány, folytatta, „preferálja a férfi és nő természetes jogaként értelmezett házasságot és az ezen alapuló családot minden más „formával” szemben”, emellett Varga Zs. kivételessé tette volna ügydöntő népszavazást, és rehabilitálná a természetjogot (a természetjog a természetből, Istenből vagy az észből leszűrhető általános jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűek a hatályos jognál.)

Persze, mondhatnánk, hogy mindezt Varga Zs. tíz évvel ezelőtt, az „alkotmányozás delíriumában” gondolta így, ma már talán sok mindent másként lát. De nem így van. A közigazgatási felsőbíróság végül elbukott törvénytervezete kapcsán 2019-ben a Mandinernek nyilatkozva ismét kifejtette:

hogy király, köztársasági elnök vagy kormányzó az, aki ezt a központi hatalmat megszemélyesíti, ebben olyan nagyon nagy különbség nincs. (…) A monarchia tehát nem egy olyan kérdés, amitől tartani kellene.

Tényleg, miért is kéne tartani a monarchiától? Hiszen a Kúriának (Legfelsőbb Bíróságnak) eddig összesen 23 elnöke volt, és közülük mindössze négynek nem volt korábban bírói gyakorlata. E négy közül kettőt Ferenc József nevezett ki. Igaz, a másik kettőt Rákosi Mátyás.

Varga Zs. az ötödik lesz ebben a körben.

Víg Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója egy rádiós beszélgetésben abszurdnak találta, hogy a bírói munkát soha nem végző Varga Zs. András a háromezer bírót képviselő Országos Bírói Tanács elutasító határozata ellenére vállalja a kúriai elnökséget. De miért is mondana le erről az ambíciójáról, amikor kiforrott véleménye van általában is a bírói önigazgatásról?

Röviden azt lehet mondani, hogy bizonyos európai intézmények, köztük első helyen a Velencei Bizottság, az elmúlt évtizedekben beleszeretett a bírói, igazságügyi, igazságszolgáltatási tanácsokba. Az igazságügyi bizottságok tulajdonképpen több veszélyt hordoznak, mint amennyi haszonnal járnak. Az általam tapasztalt országokban sehol nem működnek közmegelégedésre. Egy „hasznuk” van: átpolitizálják a bíróságokat.

– a már idézett Mandiner-interjú tanúsága alapján Varga szerint tehát nem a politika által kinevezett és a Kúriába kívülről bereptetett elnök személye jelentené a bíróság átpolitizálását, hanem a bírák önigazgatása.

Azt se feledjük, hogy Varga szerint „az emberek igazságérzetére oda kell figyelni minden bírónak, lelkiismereti kérdés, hogy ha sokan mondják egy ítéletre, hogy rossz, akkor biztos jó-e”. Ám ez egy gyakorló bírónak soha nem lehetett szempont. Tudtommal a törvények, a bizonyítékok és a bíró lelkiismerete döntheti csak el, hogy milyen ítéletet hoz. Amikor a közvélemény nyomására született meg egy-egy döntés, abból eddig mindig baj származott. Lásd a móri bankban elkövetett mészárlást, ahol ­– legalábbis abban az ügyben – ártatlan vádlottakat ítéltek el, és csak évek múltán kerültek elő a valódi tettesek. Az igazi bírói szemléletet jól tükrözi a néhai legfelsőbb bírósági bíró, Pálinkás Györgynek azon válasza, amit egy ügyész megjegyzésére tett. E szerint az ügyész azt mondta egy tárgyaláson, hogy „ezért a szörnyű bűntettért valakinek felelnie kell”. Pálinkás azonban kijavította:

nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie.

Fleck Zoltán jogszociológus arra hívja fel a figyelmet, hogy Varga Zs. kúriai elnökként meghatározhatja az ügyek elosztásának rendjét, és fontos szerepe lesz a kúriai bírák kiválasztásában is, márpedig figyelemmel arra, hogy a Kúriának 38 állandó tagja van, nem mindegy, hogy ebbe a körbe milyen arányban kerülnek politikai lojalitásuk alapján a bírák. Ráadásul – amint erre Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter rámutatott –, amennyiben a Kúriánál meginog a pártatlanság, a függetlenség, akkor az pillanatok alatt leszivárog a járásbírósági szintig. Ez pedig azt jelenti, hogy mindenkit, aki bíróságra megy vagy oda kerül, közvetlenül is érint a Kúria elnökének személye és politikai lojalitása.

Ugyancsak Bárándy említi Varga Zs. Andrásnak a bíróságokkal kapcsolatos tanulmányait. Ezekben szerző azt fejtegette, hogy a bíró az alaptörvényre tesz esküt, és mint ilyen, nem az önállóságra és a lelkiismeretére, hanem tulajdonképpen az állam szolgálatára esküszik fel.

Márpedig ez a gondolat nem más, mint a bírói lét lényegének a tagadása.

Így lesz szép lassan a három „önálló” hatalmi ágból egy. Orbán Viktor, aki egy ideje egy személyben irányítja a kormányt és a parlamentet, immáron régi, hithű emberén keresztül a bíróságokra is ráteheti a kezét.

Kiemelt kép: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén. A pulpituson Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s alelnöke. Fotó: Illyés Tibor /MTI

24.hu/belfold/2020/10/17/varga-zs-andras-kurai-elnok-orban-polt-biroi-fuggetlenseg-velemeny/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Belföld · Vélemény
banner

Vélemény, hozzászólás?