máj 27, 2021
3 Views
0 0

Eb-történelem, 1964: az elfeledett válogatott és a magyar futball első Eb-érme

Written by

Ezúttal már 29 nemzet nevezett, visszalépés ezúttal is történt, megint csak politikai okokból. Amikor a selejtezőben Görögországot Albánia mellé sorsolták, a görögök nem voltak hajlandóak pályára lépni. Mindenféleképp Luxemburg volt a selejtezők királya. A miniállam kiverte Hollandiát, majd három meccsre kényszerített a későbbi negyedik Dániát. Luxemburg utána 1995-ig nem nyert Eb-selejtezőt. Abban az időben nem számított az idegenben rúgott gól, ha két meccs alapján döntetlen lett, következett a mindent eldöntő harmadik.

(A legfrissebb hírek itt)

A mieink Wales ellen kezdték a selejtezőt. A meccs előtti napon, az utolsó edzésen a csatárok a védők ellen játszottak, Bene Ferenc a hátvédeket erősítette, végül Sándor „Csikar” góljával a csatárok nyertek. A meccsen aztán a mieink ötletes, magabiztos játékkal 3-1-re nyertek. Hiába volt 40 ezer néző a Népstadionban, a walesiek olyan hangerővel irányították egymást, hogy az felhallatszott a lelátóra. A visszavágón sokáig vezetett az ellenfelünk, végül 1-1-gyel mentünk tovább.

Az NDK elleni sikerrel sikerrel már a legjobb nyolc között voltunk, a kinti 2-1-es sikert idehaza egy 3-3-as döntetlen követett. A két meccsen Bene Ferenc kétszer is betalált, így látta a kelet-berlini meccset:

„Rákositól pompás labda szállt felém. Azonnal kapura törtem, s amikor a labdát magam elé tettem, és már csak a kapussal álltam szemben, éreztem, hogy gól lesz! Heinsch késlekedett, tökéletesen ura voltam a helyzetnek, amikor a kapus kirohant felém. Ez után már csak arra összpontosítottam, hogy el tudjam pöccinteni mellette a labdát, nehogy összeütközzünk. Amikor láttam, hogy az irány jó, a hátrarohanó hátvéd már nem tud menteni, kerestem valakit a mieink közül, akinek a nyakába ugorhatok. Olyan boldog voltam, hogy egyedül talán el se tudtam volna viselni…

Az angolok az első Eb-n nem indultak, a második selejtezőjében a Franciaországot kapták. Ez volt a legendás Alf Ramsey első meccse a válogatott élén. Hazai pályán még döntetlent kiharcoltak, de aztán ötöt kaptak Párizsban. Ezekkel a franciákkal indult harcba a magyar válogatott. Úgy tünt, akkor ezt a csapatot senki sem fogja megállítani, oda-vissza vertük a franciákat és bejutottunk a legjobb négy közé a spanyolok a dánok és a szovjetek mellett.

Érdekes a dán Ole Madsen esete is. A kiváló csatár 11 gólt szerzett a selejtezőben, amivel Dánia bejutott a döntőbe. Hogy mennyire volt fontos ez neki? 1964-ben visszautasította a Barcelonával kötött profi szerződést, mert a dán válogatottban csak amatőr játékosok játszhattak.

Jött az elődöntő és pechünkre pont a házigazda spanyol válogatott volt az ellenfél, és hosszabbításban 2-1-es vereséget szenvedtünk. A sportnapilap korabeli cikke kiemeli, hogy kezünkben volt a továbbjutás lehetősége, a spanyolokat egy közepes képességű csapatnak ítélte, míg a gyengébb csatárjáték, és a hosszabbításban a bírói ténykedés is gátolta a mieinket. Baróti Lajos kapitány pedig azt emelte ki, hogy a spanyol kulcsjátékosok jobban játszottak, a mieink rosszul.

Aztán 1964. június 20-án, Barcelonában írta történelmet a Szentmihályi – Novák, Mészöly, Ihász – Solymosi, Sipos – Farkas, Varga, Albert, Bene, Fenyvesi dr. összeállítású csapat, amely hosszabbítás után 3-1-re nyert, amivel a máig egyetlen Eb-bronzot hozta haza.

Az Eb-t végül a spanyolok nyerték, a döntőben 2-0-ra verték a címvédő szovjeteket. Ahogy azóta ezt már sokan megfogalmazták, egy elfeledett spanyol diadal volt ez. Ha a spanyolok 2008-as Euro és a 2010-es világbajnokság megnyerése után joggal mondhatták el magukról, hogy a világ labdarúgásának meghatározó szereplője, akkor alaposan megvárakoztatták a szurkolóikat. 1964 után, negyvennégy évig ugyanis semmit nem nyertek.

A csapat sikerének egyik kovácsa Luis Suárez volt, aki néhány nappal az Eb előtt az olasz Inter csapatát segítette a BEK-győzelemhez, éppen a Real Madrid ellen. Az első játékos lett, aki ugyanabban az évben Eb-t és BEK-et is nyert.

– Csapatként jól játszottunk mondta Suarez. – Nagyon kompaktak voltunk, és a játékosok nagyon jól megértették és kiegészítették egymást, részben azért, mert csak néhány klubból érkeztek. Csak egy játékos volt, akinek nagy nemzetközi tapasztalata volt – én!

A magyar válogatott Bene Ferenc és Novák Dezső 2-2- góljával még a döntő gólkirályi címét is bezsebelte. Az pedig külön óriási érdem, hogy Novák Dezső, Albert Flórián és Bene Ferenc is bekerült a torna válogatottjába.

Hogy mennyire volt elfeledett csapat a 1964-es bajnok, arra a legjobb példa a legnagyobb példányszámú spanyol sportnapilap, a Marca újságírójának, Juan Castrónak a szavai:

„Ha bárhol Spanyolországban, bemész egy bárba, és megkérdezed, ki volt az 1964-es Európa-bajnok válogatott szövetségi kapitánya, senki sem fog Villalongára emlékezni.”

Ez is érdekelheti: (Elfeledett Eb-történetek: 1960 a magyaroknak sem kellemes emlék, a politika átírt mindent)

www.blikk.hu/sport/eb-2021/labdarugas-eb-tortenelem-1964/gqh9ftd

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
blikk · Sport
banner

Vélemény, hozzászólás?