ápr 7, 2021
1 Views
0 0

Döntött a Kúria: közigazgatási perben nem támadhatók Kövér László sajtót korlátozó intézkedései

Written by

Még 2019 novemberében indított közigazgatási pert az Azonnali.hu Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 2019 őszén szigorított házelnöki rendelkezései miatt, mert azok ellehetetlenítették a sajtó munkáját a parlamentben. Az első- és másodfokú bíróság után a Kúria is úgy döntött, hogy ezért nem lehet beperelni sem a házelnököt, sem pedig az Országgyűlés Hivatalát. Az Azonnali.hu ma bejelentette, hogy Alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.

Kövér László 2019 őszén a sajtó képviselőire nézvést olyan szigorítást vezetett be az újságírók parlamenti munkájára vonatkozó szabályokban, amelyek nem csak megnehezítették az országgyűlési tudósítói munkát, hanem megalázó módon egy szűk, körbekerített karámot jelöltek ki számukra a kupolacsarnokban. Csak innen lehet videózni, megszólítani az elhaladó képviselőket, továbbá megtiltották a hangfelvételek készítését is ott, ahol eddig szabad volt. Az Azonnali értesülései szerint erre azért lehetett szükség, mert maga Orbán Viktor miniszterelnök költözött az addigi sajtófolyosóval szomszédos részre. Míg korábban egy körülbelül tíz méter hosszú sajtófolyosón lehetett a képviselőket válaszadásra kérni, az új rendelkezés szerint erre már csak egy teljesen eldugott folyosón ad lehetőséget a házelnöki szigorítás.

Elvileg volt arra lehetőség a szigorított szabályokban, hogy olyan helyen is lehessen felvételt készíteni, amit tilt az új szabály. Az Azonnali tett erre kísérletet két alkalommal is, a parlament sajtóirodájától próbált külön engedélyt kérni, hogy a régi sajtófolyosón is készíthessen videó- és hangfelvételt, ám mindkét kérésüket elutasították azzal, hogy csak az érvényben lévő szabályzat alapján biztosítanak számukra sajtóbelépőt.

Az Azonnali közigazgatási perben azzal érvelt, hogy a sajtónak törvényben rögzített feladata, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekről, így az Országgyűlés munkájáról tudósítson, illetve hogy a házelnök az országgyűlési törvény szerint nem alkothat olyan szabályt, amely a parlamenti ülések nyilvánosságát kizárná. Az Azonnali.hu felhívta a figyelmet arra is, hogy éppen a bírósági keresetük benyújtása után módosították a közigazgatási perrendtartást, hogy más ilyen pert már ne is indíthasson, ugyanis a közigazgatási jogorvoslatok kimerítéséhez kötötték a perindítást, márpedig ilyen jogorvoslati lehetőség eleve nincs is a házelnöki rendelkezés ellen.

A Kúria most megerősítette az első- és másodfokú bíróság ítéletét, miszerint Kövér László, az Országgyűlés elnöke ellen közigazgatási per nem indítható. A Kúria szerint bár a házelnök úgynevezett rendészeti jogkörében szabja meg Országházba való belépés és ott tartózkodás rendjét, így a sajtóra vonatkozó szabályokat is, ez valóban „első ránézésre közigazgatási jellegű normára utal” és funkcionális szempontból közigazgatási jellegű is, azonban a házelnök és az Országgyűlés Hivatala a törvényhozó hatalmi ágba tartozik, a közigazgatás pedig a végrehajtóba. Ezért a Kúria szerint a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján nem számít perelhető közigazgatási szervnek egyik sem, „még akkor sem, ha az általuk végzett tevékenység jellege közhatalmi igazgatás”.

Mindazonáltal a 2019 őszen indult peres eljárás úgy tartott mostanáig, a Kúria döntéséig, hogy a vita arról folyt, hogy perelhetők-e egyáltalán közigazgatási perben a sajtót korlátozó intézkedések miatt a Ház elnöke és az Országgyűlés Hivatala. Egy szó sem esett arról, hogy a sajtó munkája miként lehetetlenült el a magyar parlamentben.

A Kúria a döntésének indokolásául azt az esetet idézte – írja az Azonnali –, amikor az Állami Számvevőszék százmilliókra bírságolta a Jobbikot, a párt pedig, mivel az ÁSZ-döntések ellen szintén nem biztosít a törvény jogorvoslatot, közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB visszautasította a Jobbik panaszát. A Kúria pedig ezzel az AB-döntéssel támasztotta alá, hogy a hatalommegosztás elvéből következik, hogy az ÁSZ döntései ellen nincs jogorvoslat, mert azok nem hatósági jogkörben hozott döntések, és a Kúria szerint ugyanez a helyzet a házelnökkel és az Országgyűlés Hivatalával is.

Az Azonnali hivatkozott a közigazgatási perrendtartás miniszteri indokolására, miszerint a szintén népképviseleti szerv önkormányzatok is lehetnek közigazgatási szervek a közigazgatási perrendtartás alkalmazásában, ráadásul „hézagmentes” jogvédelmet kellene biztosítani. Ezt a Kúria azzal hárította el, hogy az önkormányzatokat a perrendtartás kifejezetten nevesíti, az Országgyűlés szerveit viszont nem. A hézagmentes jogvédelemről pedig maga a jogalkotó mondott le, hiszen eredetileg biztosítani akarták a közigazgatási pert minden olyan közigazgatási jogvitában, ahol rendesbírósági vagy alkotmánybírósági jogorvoslat nem áll rendelkezésre. Végül azonban nem ebben a verzióban fogadták el a törvényt, így törvényesen nem hézagmentes a jogvédelem – érvelt a Kúria.

Az Azonnali álláspontja viszont az, hogy ez a jogértelmezés ellentétes az Alaptörvényben is biztosított jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való joggal, ezért alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz.

index.hu/belfold/2021/04/07/kuria-kozigazgatasi-perben-nem-tamadhatok-kover-laszlo-sajtot-korlatozo-intezkedesei/

Komment írása

banner

Vélemény, hozzászólás?