okt 24, 2020
9 Views
0 0

Döcögve megy az átállás a zöldenergiára

Written by

A német kormány 2022-re teljesen leállítaná az atomerőműveket, a kaliforniai kormányzó pedig 2035-re el akarja tüntetni a földgázt az energiagazdálkodásból. A költségeket mindenhol az adófizető polgárok állják, ám nemcsak az intézkedések hatékonysága kérdéses, hanem az is, hogy mennyit árt mindez a gazdasági versenyképességnek. A Hetek cikke.

A német politikában kiemelt szerep jut a környezetvédelemnek, és ez a gazdasági életet is jelentősen meghatározza. A bajor tartományban 1995 óta létezik a helyi kormányzat és a gazdasági vállalkozások között egy klímamegállapodás, amelynek tartalma nagyjából az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozik.

A jelenlegi miniszterelnök, Marcus Söder – aki 15 éves korától tagja a Keresztényszociális Uniónak – október elején újabb megállapodást hozott tető alá, amelyben több mint 2700 üzleti vállalkozás vesz részt, és amely az egyébként ötévente megújuló korábbi megállapodásokkal szemben sokkal hosszabb távra szól. Ennek ellenére a bírálók nagyon szkeptikusak, és azzal érvelnek, hogy hiába létezik régóta hasonló, teljesen önkéntes megállapodás a gazdasági szereplők és a politikai vezetés között, az utóbbi időszakban mégis jelentősen növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása Bajorországban. Emiatt aztán csak marketinglépésnek tekintik a nagy médianyilvánosság előtt aláírt újabb megállapodást. A dokumentum legnagyobb kritikusai között van a bajor parlament zöldpárti frakciójának vezetője, Ludwig Hartmann is, aki szerint a problémát ez a lépés nem oldja meg, bár nagyon jól mutat a sajtóban. 

Söder neve a koronavírus-járvány kitörése óta egyre gyakrabban merül fel Angela Merkel lehetséges utódjaként is. Ennek azonban egyelőre igazi hitelt nem adnak a politikai elemzők, ugyanis Bajorországból nem sok kancellár származott, akik pedig valaha átkerültek Berlinbe, nem maradtak meg a CSU-ban, hanem CDU-politikusok lettek.

 Söder mindeddig nem volt komoly jelölt Merkel helyére, viszont a koronavírussal kapcsolatos intézkedései stabilan felhelyezték a politikai térképre, és úgy ír róla a főáramú média, mint az a miniszterelnök, „aki jelen volt a válságban is”.

Ha valóban aspirál a jövő évi választásokkor a kancellárjelölti pozícióra, akkor olyan politikus kerülne helyzetbe, aki a többi jelöltnél sokkal nyomatékosabban képviseli a klímapolitikát. Politikai pályafutása során már volt környezetvédelmi és egészségügyi miniszter a bajor kormányban, és ez a mostani lépés is arról tanúskodik, hogy ez a téma nagyon komolyan foglalkoztatja az 53 éves politikust, ami a jelen helyzetben komoly esélyeket is adhat neki a kancellárjelöltségre.

A német kormányzatban ez a kérdés régóta központi jelentőségű, és az a terv, hogy 2030-ra szinte megfelezzék az 1990-es szén-dioxid-kibocsátás szintjét, már csak karnyújtásnyira van a megvalósulástól.

A környezetvédelmi minisztérium elemzése szerint 2017-ben Németország a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának már csak 2,3 százalékát adta, ami Kína 28,3 százalékához, vagy az Egyesült Államok 15,2 százalékához képest elenyésző.

A mennyiségi célt azonban, vagyis a 40 százalékos csökkentést, amit a párizsi klímamegállapodás keretein belül vállaltak, egyelőre nem sikerült elérni: a teljes nettó csökkentés az elmúlt időszakot tekintve 32 százalék. A minisztérium szerint a problémát az okozza, hogy az atomenergia kivonásával egyre több barnaszénerőműre van szükség. Vagyis a két cél párhuzamosan nehezen teljesíthető. 

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

 

atv.hu

Ajánlom www.atv.hu/belfold/20201023-docogve-megy-az-atallas-a-zoldenergiara

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
atv
banner

Vélemény, hozzászólás?