máj 26, 2021
14 Views
0 0

Csökken a törlesztőrészlet, változik a magáncsőd intézménye

Written by

Hozzátette ugyanakkor, hogy a jogszabály nem tudja mentesíteni az adóst attól, hogy egy életformaváltással tegye lehetővé otthona megtartását.

Elmondta: a módosítás adminisztratív nehézségek megoldását is kínálja, hogy többen vehessék igénybe a magáncsőd intézményét. Eddig az adós vagyonának 100 százalékát kellett elérnie a tartozásnak ahhoz, hogy az alkalmazható legyen, ezt a változtatás 80 százalékra csökkenti.

A javaslat a hitelezők számára előírja részletes kimutatás készítését a fennálló tartozásról az adós kérésére.

Csökken a minimális törlesztőrészlet, mintegy 10 százalékkal, és több marad a jövőben az adós mindennapi kiadásaira: a nála maradó jövedelemhányada mintegy 15 százalékkal emelkedik személyenként.

Harrach Péter elmondta: nehéz élethelyzetben lévő emberek, családok életét befolyásolhatja a változtatás. Olyanokét, akiknek nincs módjuk a felvett hitelük törlesztésére.

A módosítás azt célozza, hogy a magánszemélyek kikerüljenek az adósságcsapdából, helyreálljon a fizetőképességük. A hitelezők a jövőben kiszámíthatóbb körülmények között várhatják az adósság megtérítésére, az adós pedig újrakezdheti az életét, miután megszabadult az adósságtól.

Harrach Péter beszámolt arról is, hogy a jogszabály 2015-ös elfogadása óta több mint kétezer csődvédelmi eljárás indult.

Barcza Attila (Fidesz) elmondta: a változtatás célja, hogy az adós és a hitelező felelős együttműködés mentén járuljon hozzá az adósságrendezéshez.

A javaslat több olyan módosítást szorgalmaz, amelyek egyszerűsítik az eljárást, hatékonyabbá teszik azt, és csökkentik a terheket.

(A legfrissebb hírek itt)

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelt: jól mutatja, mekkora kudarcot jelentett az adósságrendezésről szóló jogszabály, hiszen a megalkotása óta eltelt 5 évben mindössze 2137 csődvédelmi eljárás indult, miközben ezalatt 10 ezer családot lakoltattak ki elhelyezés nélkül.

Öt és fél éve tetszhalott állapotban van ez a megoldás – fogalmazott.

Úgy vélte: a családi csődvédelem intézménye akkor lenne hatékony, ha biztosítanák az elsétálás jogát azon adósok esetében, akiknek már elvették, elárverezték az ingatlanát, de még maradt tartozása.

Tömeges bérlakásépítést és a devizahitelekkel kapcsolatban új elszámolási törvényt is javasolt, valamint a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását sürgette a következő választásokig.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka jelezte: az MSZP már a jogszabály 2015-ös elfogadásakor felhívta a figyelmet a szabályozás buktatóira, és az idő igazolta ezeket az aggályokat. Emlékeztetett: korábban a jegybank és a szaktárca azzal számolt, hogy több mint 25 ezer család veheti igénybe a magáncsőd intézményét, ehhez képest nagyon szerény az a szám, ahányan végül ezt megtették.

Úgy vélte: a mostani módosítás csak “foldozgatás”, ezzel sem jutnak el a 20-25 ezres számhoz.

Azt firtatta, mennyi gyerek került állami gondozásba a kilakoltatások vagy a családi csőd miatt.

Varga Zoltán, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a magáncsőd intézménye kudarc, legalább annyira, mint az ócsai lakópark. Úgy vélte: az emberek bizalmatlanok a kormánnyal szemben, mert korábban számos esetben becsapta őket, ezért több százezren inkább feladták az ingatlanjukat, minthogy a kormányoldal által felkínált magáncsőd lehetőségét elfogadják.

Szót emelt a “dolgozói szegénység” ellen és úgy fogalmazott: “miközben Mészáros, Tiborcz és az Orbán család gazdagodik, a magyar családok százezrei, milliói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek”.

Varga-Damm Andrea (független) azt mondta: a módosító javaslat csak a töredékét érinti azoknak a problémáknak, amiket már az eredeti jogszabály elfogadása során felvetett az ellenzék.

Nem elég – értékelte a KDNP-s javaslatot, hozzátéve: rendszerszinten kell kezelni a problémát. Szerinte olyan támogató közeget kell teremteni, hogy az emberek biztosak lehessenek abban, nem lesznek végleg kisemmizve azért, mert egyszer rossz döntést hoztak.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon az adósok a tartozásukért egy egész életen át felelnek, szemben a külföldi gyakorlattal, ahol a jelzálogjoggal biztosított hiteleknél biztosítják elsétálás jogát.

Harrach Péter (KDNP) a vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: a magáncsőd intézménye nem minden nehéz helyzetbe jutott családon segít, és nem ez a törvény hivatott arra, hogy az összes problémát megoldja. Ez az intézmény olyan módon próbál megoltást nyújtani, hogy együttműködésre készteti a hitelezőt és az adóst, miközben megőrzi az otthont – tette hozzá.

Az elsétálás lehetőségével kapcsolatban azt mondta: Amerikában valóban létezik ez a lehetőség, ott azonnal elárverezik az ingatlant, de kétségtelen, hogy kivédik azt a nagyon nehéz helyzetet, hogy az árverés után is fizetni kelljen a törlesztőrészleteket.

Az európai megközelítés ezzel szemben az, hogy az otthont őrizzék meg, és ne kerüljön sor azonnal árverésre, ezt szolgálja a magáncsőd intézménye is – tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy a módosítást követően többen veszik majd igénybe a magáncsőd intézményét.

(MTI/Blikk)

www.blikk.hu/aktualis/politika/magancsod-parlament-torveny/j17ejbv

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
blikk
banner

Vélemény, hozzászólás?