okt 17, 2020
6 Views
0 0

„Csak a gyűlölet van bennem, csak rombolni tudok”

Written by

Reggel 4 hírlevél

Amit tudni kell, minden reggel.

A Partizán három, egyenként 50 perces részben dolgozta fel a korai magyar punk 1978 és 1984 közötti történetét. A hiánypótló Spions-sztoritól a tűrt, de nem támogatott Beatricén és a nem tiltott, de nem is tűrt Rottensen át a koncepciós perben elítélt CPG-ig veszi végig a punkhőskort. 

A film érzékletesen, a társadalmi-politikai-gazdasági kontextussal együtt mutatja be, mennyire fojtogató volt az 1970-es évek második és az 1980-as évek első fele, és milyen feszültséget, gyűlöletet, unalmat termelt ki a rendszer, főleg a fiatalokban.

A közvélekedés szerint a Spions volt az első magyar punkzenekar, bár inkább tekinthető a hazai neoavantgard művészeti mozgalom leágazásának, egyfajta színházi kísérletnek, mint rockzenei produkciónak. A dobos nélküli, a közönség és   a hatóságok tűrőképességét provokatív szövegekkel és meghökkentő színpadi performanszokkal próbára tévő együttes csak pár koncerter ért meg. A hatalomnak ez is sok volt: a Spions tagjait a minél gyorsabb disszidálásra ösztönözték. A Spions-sztorit ilyen alaposan még nem dolgozták fel filmen. (Az egykori Spions-tag, Najmányi  László halála kapcsán a 444 is hosszú cikkben foglalkozott nemrég a Spionsszal: Már megint meghalt Najmányi László, mutatjuk!)

A zenekar egy nappal az eredeti Sex Pistols utolsó koncertje után lépett fel először. A sokkoló produkció botrányba fulladt, de a néhány koncertjük és a különös felszívódásuk hatalmas inspirációt jelentett az 1980-as években felfutó punk zenekaroknak.

A filmben néhány vágókép erejéig feltűnik az évtizedekkel ezelőtt emigrált, Kanadában élő, 40 éve magyarul sem beszélő frontember, a legendás Molnár Gergely is, akiről a tavaly elhunyt Spions-gitáros Hegedűs „Ogi” Péter azt mondta 2009-ben: „Minden korábbi kísérletem megtalálni őt nehézségbe ütközött. Senki nem tud róla semmi biztosat, és bevallom, nem is akarok egy olyan emberrel kapcsolatba kerülni, akinek lehet, hogy nem sikerült felnőnie. Valószínűleg már idegenek lennénk egymásnak, és ilyenkor jobb megőrizni úgy egy embert, ahogy még fontos volt.”

2. rész: Beatrice / Rottens

A sorozat talán legjobb darabjában még a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán akkoriban dolgozó Lendvai Ildikó is megszólal. Ebben a részben lép színre Erdős Péter, a monopolhelyzetben lévő hanglemezgyár feje, a teljes magyar popzenei világ irányítója. A főellenség és a Beatrice epikus konfliktusa a film erős szála. Kiderül, nem csak ő tett keresztbe Nagy Feróéknak, hanem a rottenses/trotteles Rupaszov Tamás is, aki levelet írt a Dead Kennedys frontemberének, Jello Biafrának, nehogy kiadják Amerikában az ős-Bikini lemezét. Ezt Nagy Feró azóta sem bocsátotta meg.

Almási Tamás nemrég a 444-en is fölidézett filmjéből, a tatai rocktalálkozót megörökítő Sok húron pendülünkből sok idézetet használtak a Partizán alkotói. Tökéletes kordokumentum a zenészek találkozása Tóth Dezső miniszterhelyettessel, „akinek a szemüvegkeretében, a cigarettájának szívásában, a hajának hullámaiban és egyáltalán minden sejtjében benne van a 80-as évek állampártja”.

De az igazi dobás Bachmann „Francia” Béla megszólaltatása. Francia a korszak legendás alakja volt, de alig lehetett róla valamit tudni, soha nem szerepelt egyetlen punkról szóló filmben vagy interjúban sem. A korszak egykori szereplői is csak annyit tudtak róla, hogy valamikor börtönbe került. A Rottens énekese a valaha volt legmagyarabb punk: gátlástalan utcagyerek, aki minden ok nélkül idős néniket rúgott fel, lopott, randalírozott, cigány származása ellenére utálja a cigányokat (mondván, öregeket bántanak, lopnak és randalíroznak), és a jelek szerint máig nem nőtt ki a punk életérzésből, továbbra is gyűlöl mindenkit. A csúcspont az, amikor elénekel néhány részletet a Rottens sosem rögzített számaiból.

A záró epizód a magyar punk első korszakának leghíresebb zenekaráról, a szegedi proligyerkekből alkult CPG-ről szól. A rendszerváltás után több dokumentumfilmben, könyvben, cikkekben is bemutatták már a zenekar történetét, Gulyásék filmje a rendszerellenes zenészek és az illegális ellenzék kapcsolatára fókuszál. Benkő Zoltán (Güzü) peréről tudósította az ellenzéki szamizdat Beszélőt Haraszti Miklós, aki már a Spions-szálon is kapcsolódott a magyar punk történetéhez, így vált a demokratikus ellenállás egyik ügyévé a CPG elleni koncepciós per. A börtön elől menekülő Güzüt ők bújtatták, sőt megpróbálták a Motörhead hangcuccai között kicsempésztetni Jugoszláviába.

A CPG tagjainak bebörtönzése jelzi a magyar punk első korszakának végét. A hatalom kemény fellépése megijesztette az addig egyre hangosaban lázadozó fiatalokat, a punkmozgalom egy-két évre visszahúzodott.

(Háromrészes dokumentumfilm, 2020. Rendező: Laki Gergely; szerkesztő-kutató: Horváth Dániel; narrátor: Szabó Simon; Vágó: Rózsahegyi Regő; grafika, animáció: Bacsa Regina, Rádi Gábor; operatőr: Klopfstein-László Bálint; Hatvani Krisztián, Hatala Noémi; fényelés: Thompson Miklós, Budai Balázs; zene: Laki Gergely; hangmérnök: Pongor András; producer: Gulyás Márton; produkciós vezető: Schőn Edina; produkciós munkatárs: Köcse Tibor)

(A videotéka rovatunkban a megosztók mélyén porosodó kincseket kaparjuk elő. Ha lát ilyet, küldje el nekünk az acsd@444.hu-ra! Korábbi videotékás cikkeink.)

Lépj be a Körbe október 20-ig, hogy október végén neked is küldjünk egy tiszteletpéldányt.


Belépek

Kapcsolódó

444.hu/2020/10/17/csak-a-gyulolet-van-bennem-csak-rombolni-tudok

Komment írása

Article Categories:
444
banner

Vélemény, hozzászólás?