febr 23, 2021
1 Views
0 0

Ahol lesz béremelés, ott 5-6 százalékra is számíthatnak a dolgozók

Written by

A szakszervezetek visszajelzései alapján jelentős a szórás a béremeléseknél: vannak cégek, ahol nem vagy alig lesz, a többségnél átlag feletti az emelés, és akad, ahol jócskán meghaladja azt.

Februártól 4 százalékkal emelkedik a minimálbér és a bérminimum, vagyis éves szinten – a január kimaradása miatt – 3,67 százalékkal. Összesen jóval több mint egymillió dolgozót érint a legkisebb bérek emelése a Portfolio becslése szerint, de a meghirdetett 4 százalékos kötelező minimum hatással van a többiek béralkujára is.

A szakszervezetektől azt tudakoltuk, hogy az egyes cégeknél, illetve ágazatokban milyen megállapodások születtek eddig. Vegyes kép bontakozott ki, de összességében az eddigi adatok alapján úgy tűnik, átlagban szinte mindenhol ennél magasabb lesz a béremelés.

Az átlag feletti emelésből is látszik, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ) igaza volt, amikor nem írta alá a bérmegállapodást. Szerintünk magasabb emelésnek is bele kellett volna férnie

– mondta a 24.hu-nak Kordás László elnök. Hozzátette, ezt igazolja Varga Mihály pénzügyminiszter minapi nyilatkozta is, amely szerint már az idei második negyedévben szárnyalni fog a gazdaság. Ez alapján a szakszervezet várja, mikor fognak a bérek is szárnyalni.

Átlagban 5-6 százalékos emelés körvonalazódik

Ami a konkrétumokat illeti, a megkérdezett szakszervezeti vezetők szerint

átlagban 5–6 százalékos béremelésre lehet számítani, de nagy a szórás.

Az egyik véglet, ahol nem vagy alig lesz emelés. Példaként az önkormányzati cégeket, illetve az önkormányzatokhoz közel álló vállalkozásokat említette Kordás. Közülük a nagy cégeknél (például BKV, FKF) is nulla körüli emelési ajánlatokat kapott a szakszervezet, mivel a fenntartó az elvonások miatt nem tud bért fejleszteni. Ezek a cégek sok embert foglalkoztatnak, nagy a feszültség.

A turizmus-vendéglátásban, szállodaiparban nincs bevétel, ott szintén nem kerül szóba a béremelés.

A másik végletet jelentik azok a cégek, amelyeket a válság kevésbé érintett, a termelés az esetleges tavaszi leállások után újra tudott indulni, a bevételeken kevéssé érződött a járványhatás (például a járműiparban és a beszállítóinál). Ezeknél a cégeknél szép eredményeket tudott elérni a szakszervezet, nem ritka a 8-10 százalékos emelés – avatott be a MASZSZ elnöke.

VDSZ: van, ahol a minimálbérnek is alámentek

A 4 százalékos minimálbér-, bérminimum-emeléssel az a baj, hogy a munkáltatók nagyon hamar alámentek, gyakran 2-3 százalékos, de van, ahol nulla százalékos ajánlattal indítottak

– mondta a 24.hu-nak a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Székely Tamás.

Pedig a VDSZ működési területén – az autóbeszállítást kivéve – a koronavírus-veszélyhelyzet alatt is folyamatosan dolgoztak az üzemek, nem fékeződött a termelés. Csakhogy több multi a magyar profitból finanszírozza a kinti leállás veszteségeit – villantotta fel az elnök a világjárvány egyik következményét.

A VDSZ részéről ez is elfogadhatatlan, de még a 4 százalékos emelés is az önmagában. Számos helyen állapodtak meg viszont úgy, hogy a 4 százalékos fixre jön még pár százalék differenciált emelés. A VDSZ működési területén eddig a 200 cégből mintegy huszonöttel állapodtak meg, átlagban messze 5 százalék feletti eredmények születtek.

Néhány példa az addigi bérmegállapodásokból:

  • 4 százalék fix emelés + 3 százalék differenciált (a teljesítménytől vagy a bérpiaci pozíciótól függő),
  • 8 százalék fix + 2 százalék bérpiaci felzárkóztatás,
  • 6 százalék fix most + 1 százalék júliustól, ha csökken a szociális hozzájárulási adó,
  • 7,5 százalék differenciált emelés, azaz semmi fix, lesz, aki nem fog kapni emelést, lesz aki 15 százalékot, a többiek a kettő között,
  • 3,3 százalék fix inflációkövető emelés + 3,2 százalék differenciált,
  • 3 százalék béremelés + évi 60 ezer forintos emelés a cafeteriánál.

Arra számítanak, hogy nem minden céggel fognak tudni megállapodni, és komoly feszültségek lesznek még a bértárgyalásokon.

A Vasas jól áll a bérmegállapodásokkal

A Vasas Szakszervezeti Szövetség területén felgyorsultak januártól a bértárgyalások, 208 cégnél vannak jelen, közülük mintegy 170 céggel van rendszeresen bérmegállapodás kollektív megállapodás alapján, az idén már mintegy 70 százalékukkal egyezségre jutottak, és folyamatosan bővül a kör – összegezte érdeklődésünkre László Zoltán alelnök. Azoknál a cégeknél lehet későbbi megegyezés, amelyeknek március-áprilisban van az üzleti évük fordulója.

Egy ideje már jellemző lett a visszamenőleges megállapodás is, de amíg korábban ez a szakszervezetek malmára hajtotta a vizet, az idén nem így van.

2021-ben inkább rontja az alkupozícióikat, ha húzódik a bérmegállapodás, mert nem optimista az üzleti hangulat.

Kilenc olyan cég is van, amelynél most nem lesz béremelés – a második félévben akarnak rá visszatérni. A Vasasnál is vegyes a kép, két nagy csoport körvonalazódik. Az egyikben jellemzően 7-12 százalék közötti az emelés, a másikban 3-6 százalék közötti. Átjárás nincs, vagy hat százalék alatti emelést adnak a cégek, vagy hét százalék felettit.

A beszállítói lánc végén kisebb lesz az emelés

A nagyobb  béremelés elsősorban az autóipari, autóiparban dolgozó elektronikai cégekre, egészségügyieszköz-gyártókra jellemző. A kisebb pedig például a más jellegű fémipari cégeknél, az autóiparhoz, gépiparhoz köthető egyéb beszállítóknál (például autókárpit-gyártó), illetve az autóipari beszállítói láncban hátrébb elhelyezkedő, harmadik-negyedik körös beszállítóknál, amelyek alacsony hozzáadott értékkel és kis profittal termelnek.

Az autógyárak jellemzően azokat a termékeket dobták piacra, amelyek készen vagy félkészen voltak, emiatt a beszállítói lánc végén álló cégek, amelyek félkész alatti állapothoz termelnek, hosszabb ideig voltak kénytelenek leállni. Emiatt van az is, hogy most nincs raktárkészlet, így ha valaki például egy új Suzukit venne, fél évet várhat rá.

A Suzuki februárban jelentette be, hogy 8 százalékos béremelés lesz náluk. A győri Audinál tavaly márciusban hároméves bérmegállapodás született, a 2020-2022 közötti időszakra összesen 36 százalékos jövedelemnövekedést jelentettek be, a kecskeméti Mercedesnél pedig tavaly decemberben kétéves megállapodást kötöttek, amelyben többek között összesen 90 ezer forint alapbéremelés szerepelt.

László Zoltán szerint van még egy jól körül határolható munkáltatói kör, jellemzően 400-600 főt foglalkoztatnak, és tevékenységüket nem befolyásolta markánsan a Covid, jók lettek a tavalyi számaik, mégis a krízishelyzetre hivatkozva nem akarnak az átlagnál nagyobb béremelést adni. László példaként egy konzervdobozgyárat említett azzal, hogy hasonló cégekkel még birkózik a szakszervezet. Az egyszer használatos orvosi eszközöket gyártó B. Braun Medical Kft-nél odáig fajult a helyzet, hogy a helyi szakszervezet kétórás figyelmeztető sztrájkot helyezett kilátásba február 23-ára. Az 1600 főt foglalkoztató gyöngyösi cégnél a hivatalos közlemény szerint az érdekképviselet „méltó béremelésért” harcol, ám a tárgyalások megrekedtek. László Zoltán úgy tudja, a B. Braunt nem tépázta meg a pandémia, a szakszervezet béremelési javaslatára azonban egyáltalán nem reagált.

Eddig a jövőt árazták be, most inkább a múltat

Fontos szemléletbeli változást említett László Zoltán: míg az elmúlt néhány évben a béremeléseknél a jövőt árazták be, most viszont az elmúlt év eredményéből vezetik le az idei bérfejlesztés mértékét. A szakszervezeti vezető olvasatában ebben van kockázat a cégek részére is. Ha ugyanis a negatív eredmények miatt most alacsonyra veszik a bérfejlesztést, és később, a dinamikus növekedés mellett nem lesznek elég rugalmasak, akkor lemaradhatnak a béreknél, ami a munkaerő-megtartás szempontjából hátrány.

Eddig például az ipari parkokon belül nagyjából ugyanúgy kerestek az emberek, de ez most megbillent. Nagy különbségeket lát a Vasas egyrészt a munkáltatók stratégiai gondolkodásának különbözősége miatt, illetve azért, mert eltér, hogy az egyes cégek a jövőre vagy a közelmúltra alapozzák-e a bérfejlesztést. Nem egységesen gondolkodnak most a munkáltatók, ami komoly kihívást jelent a szakszervezeteknek.

Mint beszámoltunk róla, a kereskedelemben is van több cég, ahol már megállapodtak az idei bérekről, például az Aldinál és az Auchannál, bár utóbbival több szempontból sem volt elégedett a szakszervezet.

24.hu/fn/gazdasag/2021/02/23/beremeles-2021-minimalber-cegek/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Gazdaság
banner

Vélemény, hozzászólás?