okt 13, 2020
5 Views
0 0

A Magyar Orvosi Kamara nekiment az orvosok béremeléséről szóló törvénynek

Written by

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján hozták nyilvánosságra a kamara hivatalos állásfoglalását az egészségügyi szolgálati jogviszony törvényről, amely szerintük túlterjeszkedik az Orbán Viktor miniszterelnökkel történt megállapodáson és amelyet „előzetes egyeztetés nélkül” hoztak meg.

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége a területei szervezetekkel és a tagsággal folytatott konzultáció eredményeként kialakított véleménye szerint a törvény jelen formájában számos elfogadhatatlan sérelmet okoz az orvostársadalomnak és a beterjesztett formá­ban és ütemezésben súlyos működési zavarokat okoz a betegellátás folyamatosságában és a járvány elleni védekezésben. Emellett számos alkotmányossági és nemzetközi jogba ütköző problémát is felvet.

Mint írják:

a törvény előkészítés és egyeztetés nélküli erőszakos bevezetése lerontja annak a hatal­mas lépésnek az orvostársadalom belüli fogadtatását, amit a vágyott, és az itthon- és közszolgálatban tartó bér megadása és a hálapénz tiltás jelent. Jelenlegi, több ponton jogszűkítő, illetve bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot fenntartó formájában  a törvény az orvostársadalom széles rétegeiben nagy elutasításra talál. Ez megnehezíti a további átalakítások elfogadását, támogatását is.

A MOK hozzáteszi: az ellátórend­szer máris az utóbbi 50 évben nem tapasztalt terhelésnek és bizonytalanságnak van kitéve a járványhelyzet miatt, így  az eredményes védekezés érdekében nem célszerű más típusú kételyeket, bizonytalanságot generálni.

A bizonytalanságot fokozza, hogy a kollégák nem ismerik – és a MOK elnöksége sem – a mester tervet, a “big picture”-t, azaz az átalakítási folyamat célmodelljét. Ezt minden­képpen közölni kellene, hogy az orvosok lássák, hogy egy koherens elképzelésrendszer­ről van szó, ahol az egyes puzzle darabok a helyükre kerülnek

— teszik hozzá. Mindez együttesen a közellátások stabilizálása helyett a tavaszinál nagyobb mértékű pályaelhagyást – az új szerződés aláírásának megtagadását – eredményezheti mind az orvosok, mind a szintén a törvény hatálya alá eső, de ezért értelmezésükben kompenzációt alig kapó szakdolgozók körében, írja a MOK.

Másik bértábla, homályos keretek

A kamara szerint ráadásul a törvény mellékletében nem az ő eredeti bértáblájuk szerepel, hanem egy, a nyáron létrejött munkabizottság által egyszerűsített javaslathoz csatolt táblázat. Az elfogadott törvény szerint a jogviszonyban álló személy a szolgálati jogviszony­ban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Ez a MOK eredeti bértáblájának felel meg, azonban a törvény mellékletében már az ötéves ugrásokat tartalmazó, korábbi bértábla szerepel.

Az sem egyértelmű, hogy a törvény kikre vonatkozik a törvény. Az állásfoglalás szerint

gyakori kérdés, hogy klinikai pszichológusok, klinikai szakgyógy­szerészek, ifjúságegészségügyi orvosok például e törvény hatálya alá tartoznak-e, vagy a szakterületek e tekintetben irrelevánsak, kizárólag a munkáltató jogállása a döntő.

A MOK ezért azt szorgalmazza, hogy – minimum kormányrendeletben – taxatívan sorolják fel, kikre vonatkozik a jogszabály.

Az egyéb kereső tevékenységeket korlátozó – tehát a másodállásra vonatkozó – bekezdés súlyos sérelmet okoz a kamara szerint. Egyrészt nem indokolható módon engedélyhez köti a nem egészségügyi kereső tevékenységek végzését, másrészt minden korlátozás és orientálás nélküli felhatalmazást ad egy, még nem ismert szerv számára az engedélyezéssel kapcsolatban. Szerintük ha valaki  nem egészségügyi tevékenységet akar végezni, elég, ha a munkáltatónak jelzi azt.

A már elfogadott törvény a sürgős szükség kivételével kizárja azt, hogy az orvos olyan beteget lásson el, akit magán jogviszonyban ugyanazon betegsége miatt már kezelt. A MOK értékelése szerint ez mindenképpen pontosításra szorul, minimum az időkorlát tekintetében.

A jogalkotói szándék az önbeutalás és a hálapénzes esetek csökkentése, de ez ellen megy az önkéntes segítő beemelése a törvény alá, és az indokolásban a szülészeti események számára a felmentés ígérete. Ez visszacsempészi a hálapénz lehetőségét, vagy az ezt kompenzáló, irreálisan magas magánszolgáltatási díjakhoz vezet

— teszik hozzá.

A kirendelés okozza a legnagyobb elutasítottságot az orvostársada­lomban, mert az 1+1 évi, részletszabály nélküli kirendelés „bizonyosan elfogadha­tatlan”. Az orvostársadalom a kirendelést kizárólag egészségügyi válsághelyzetben tudja elfogadni, de akkor is szükséges a jelenlegi szabályozás törvényi és rendeleti pontosí­tása mellett.

A kamara szerint a törvény jelen állapotában számos kérdést hagy nyitva, illetve vet fel, melyek rendezése időigényes. Az átállásra, a jogviszonyok tisztá­zására szükséges idő megteremtésére — a béremelés kivételével — a hatálybalépés mini­mum március 30-ig, bizonyos pontok esetén június 30-ig való elhalasztását javasolják.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán/MTI

24.hu/belfold/2020/10/13/orvosi-beremeles-hiba-mok/

Komment írása

Article Categories:
24.hu · Belföld
banner

Vélemény, hozzászólás?