okt 14, 2020
6 Views
0 0

A koronavírus miatt teljesen új formátumban rendezik meg a Fenntarthatósági Napokat

Written by

Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network ügyvezetője, a Fenntarthatósági Napok főszervezője szerint a 2020-as év elsősorban a változásokhoz való alkalmazkodásról szól.

(A legfrissebb hírek itt)

A korábban megszokott szombati, egésznapos fesztiválkonferencia helyét idén egy online rendezvénysorozat váltja fel, péntekenként 13.00 órától élőben jelentkeznek majd a szekcióbeszélgetések. Ide kattintva lehet csatlakozni a nézősereghez: www.youtube.com/user/fenntarthatosaginap

2020. október 16-án a társadalmi kérdések kerülnek nagyító alá. A társadalmi szekció vezérfonala a koronavírus lesz, a járvány és a karantén társadalmi hatásai, úgy a digitális médiafogyasztásra, mint a vásárlási szokásainkra képezik a beszélgetés központi témáját.

A vírus

A koronavírus a Coronaviridae család Coronavirinae alcsaládjába tartozó kórokozók általános elnevezése. A koronavírusok többnyire madarakat és emlősöket fertőznek meg, és az általuk okozott betegségek lefolyása legtöbbször enyhe, de egyes variánsok komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Bizonyos koronavírusok emberről emberre terjednek, más változatok állatról emberre kerülve fertőznek.

Az embert is megfertőzni képes hat variáns közé tartozik a SARS-CoV is, amely a 2000-es évek halálos kimenetelű SARS-járványáért is felelős. Az akkori járványt okozó vírus a kutatások szerint a Kína bizonyos területein ínyencfalatként fogyasztott őshonos vadon élő állatról, a cibetmacskáról került az emberre.

Az idén újonnan izolált új koronavírus (SARS-CoV-2) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz; az ezt védő kapszidburkot egy lipidjellegű külső burok határolja, amelyhez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS- (2002–03) és MERS- (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó pandémiát.

A SARS-CoV-2 emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.

A pandémia

„Az, hogy csoportos megbetegedésekről vagy tömeges, illetve világjárványról beszélünk, nem a megbetegedések abszolút számától, hanem a szám növekedésének ütemétől és geográfiai terjedésétől, valamint az esetek egymással való kapcsoltságától függ” – olvasható a Váradi András, Ferenci Tamás és Falus András akadémikusok által jegyzett, az Orvosi Hetilapban 2020. április elején megjelent tudományos összefoglalóban.

A görög παν (pan, vagyis mind) és δήμος (demosz, vagyis nép) szavak nyomán alkotott pandémia kifejezés ugyanis azt jelenti, hogy valamely fertőző betegség okozta járvány már nagyon nagy területet érint, vagyis egy vagy akár több kontinens populációját is megfertőzi. Mint az akadémikusok emlékeztetnek rá, bekövetkezéséhez, mint bármely járvány kitöréséhez, a fertőzőforrás, a terjedési mód és a fogékony szervezet egyidejű megléte szükséges, de olyan körülmények között, amikor a helyi intézkedések hatástalanok és/vagy megkésettek.

A járványvédekezés sokszor ismételt fő célja, hogy minimalizálja a kórházi ápolásra, intenzív ellátásra szorulók napi számát, ezáltal fenntartható és működőképes maradjon az egészségügyi rendszer és alacsonyan tartható a mortalitás – még akkor is, ha a végén összességében ugyanannyi lesz a betegek száma, mint ha hagyták volna elszabadulni a járványt. Ha a terhelés jelentősen meghaladja az egészségügyi ellátórendszer kapacitását, a kórházak működése ellehetetlenül, és mind a dolgozók, mind a páciensek középkori állapotok között találják magukat. A járvány hatásai a társadalomra

Az egészségügyi kockázatok mellett a pandémia egyéb, globális következményekkel is jár: sokan elveszítették az állásukat, ennek következtében sok család egzisztenciális veszélybe került (a kieső havi jövedelmek kapcsán például lehetetlenné vált a törlesztőrészletek fizetése), de ha nem is ennyire húsbavágó problémát érintünk, például megváltoztak a fogyasztói szokások (többek között előtérbe kerültek az online vásárlási, fizetési megoldások) vagy akár az oktatás alternatív módozatai is.

A 13. Fenntarthatósági Nap 2020. október 16-i szekció-beszélgetésén éppen a társadalmat érintő kérdéseket vesszük górcső alá. Lentebb a vitaindító kérdések:

Pech és Mázli a társadalomban

Hogyan működnek a vírusok?

Milyen társadalmi hatásai vannak egy világjárványnak?

Meddig tarthat még a koronavírus járvány? Mire kell felkészülnünk, hogy minél

kevesebb pech érjen bennünket?

Hogy alakul a fogyasztás évről évre a nagyvilágban és itthon?

Hogyan hatott a fogyasztásra a világjárvány? Változtak a vásárlási szokások a járvány

alatt (pl. egészségesebben táplálkozunk, kevesebb kacatot veszünk)?

Milyen hatással volt a fiatal generáció tagjaira a karantén?

Valóban mázli, hogy a fiatalok digitális bennszülöttek? Előny volt ez az oktatás

átállásában és a hétköznapok megélésében

A gondolatébresztő vita résztvevői olyan szakértők, mint például Guld Ádám PhD, médiakutató, kommunikációs szakember, egyetemi adjunktus, aki a digitális média társadalmi és kulturális jelenségeivel 2009 óta foglalkozik. Őt a 13. Fenntarthatósági Napon többek között arról kérdezzük majd, hogy milyen hatással volt a fiatal generáció tagjaira a karantén, és valóban mázli, hogy ők digitális bennszülöttek?

Vagy Gulyás Emese PhD, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) elnöke, szociológus, közgazdász, a fenntartható, etikus fogyasztás szakértője, aki ezen a területen kutatásokat, program- és módszertani fejlesztéseket végez. Tőle azt is kérdezzük majd a fenntartható fogyasztás mellett, hogy hogyan változott a társadalom tudatossága, vásárlási szokása a járvány alatt.

Végül, de nem utolsó sorban a meghívott szakértők között szerepel Kemenesi Gábor PhD virológus kutató, egyetemi adjunktus is, akinek fő kutatási területe az állatokról emberekre terjedő, úgynevezett zoonózisos megbetegedések, és aki nem mellesleg, a Pécsi Tudományegyetemen működő legmagasabb biobiztonsági szintű laboratórium helyettes vezetője. Vele október 16-án a társadalmi szekcióban a vírusok működéséről, a társadalmi hatásokról beszélgetünk majd, érintve a COVID-19 koronavírus járványt.A beszélgetést ezúttal is Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network alapítója, a Fenntarthatósági Napok főszervezője vezeti.

Blikk Megmondó

EXTRA AJÁNLÓ
Nem csak az arcukra használják a nők! Íme az intim hidratálás titkos fegyvere (x)
Miért okoz depressziót az őszi sötéteség? Ezt tehetjük ellene (x)

www.blikk.hu/geo/fenntarthatosagi-napok-fesztivalkonferencia-koronavirus/2ey47pc

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
blikk
banner

Vélemény, hozzászólás?