márc 30, 2021
3 Views
0 0

A húsvéti tojást előbb írják, csak utána festik

Written by

Pontos sorvezetőt adott ki a Néprajzi Múzeum arról, hogyan készüljünk a húsvétra. Pontosabban egy olyan húsvétra, amelyből idén alighanem kimarad a locsolkodás. Tojást azonban bárki festhet magának, mégpedig olyat, amilyet csak szeretne. Ebben ugyanis jók a magyarok, mi sem bizonyítja jobban: ahány tájegység, annyiféle minta.

A Néprajzi Múzeum ismeretterjesztő anyagából kiderül, hogy a tojásírás művészete nem egyszerű, elsajátításához némi gyakorlatra van szükség. Ám bármilyen is az eredmény, éppen az egyedisége miatt válik tökéletes locsolóajándékká vagy éppen dekorációvá.

A Néprajzi Múzeum Tojásgyűjteménye közel négyezer darabot őriz, vannak köztük példányok a XIX. század végéről, illetve a Kárpát-medence minden tájegységéről gyűjtött, a legkülönbözőbb technikákkal készült magyar és nemzetiségi darabok is.

Miért a tojás?

A hímes tojás szimbólum. Keveredik benne a kereszténység előtti és a keresztény hagyomány, az újjászülető élet, a természet örök körforgása és Jézus sírból való feltámadásának örömhíre.

Miért írott tojás?

A Kárpát-medencében tőlünk észak, dél és kelet felé található meg a hagyományosan viasszal megírt, majd megfestett, speciális tojásdíszítő eljárás, míg Nyugat-Európában az egy színnel megfestett tojás a jellemző. Írottnak mondják, nem rajzoltnak, mert a viasszal felvitt motívumok valamikor üzeneteket jelentettek: jó egészséget, szerelmi vallomást, elutasítást, védő, oltalmazó kívánságokat. Mára a jelentések elhomályosultak, de azokon a vidékeken, ahol ez hagyományként a gyakorlatban megmaradt (Erdély, Moldva, Felvidék), a tojásíró asszonyok minden mintának ma is tudják a nevét és jó néhány díszítmény szimbolikus jelentését is.

A technika története homályba vész. A kutatók összefüggésbe hozzák azzal a tojástartósító eljárással, hogy az eltarthatóság érdekében a tojást viaszba mártották, az befedte a pórusokat, így hosszan tárolható volt. Amit biztosan tudni lehet: az i. sz. IV. században már szentelmény volt. A XIX. században a ’80-90-es évektől kezdték begyűjteni és lerajzolni az akkor virágzó falusi hagyomány tojásdíszítményeit.

Miért piros?

A piros: az élet, az egészség színe. Moldvában úgy tartják, hogy Jézus kiömlött vére színezte pirosra a tojásokat. Ma anilinfestékekbe mártják a tojást, régen növényekből készítették a festőlevet, a piros és a fekete színt a festőfából főzték, a sárgát az almafa hajtásából, de leggyakrabban a ma is kedvelt hagymahéjat használják a festéshez.

Mikor kell készíteni?

Hagyományosan a nagyhét alatt, leginkább a nagypéntek volt a tojásírás napja. Aki nem tudott készíteni, az ügyes kezű tojásíró asszonyoktól vásárolta meg.

[embedded content]

Hogyan készül az írott tojás?

A tojásdíszítésnek számtalan technikája van, berzseléses, azaz levél- vagy papírrátétes, karcolt, patkolt, áttört, gyöngyös, pingált/ecsettel festett, matricás, textilrátétes. A legérdekesebb és legtöbb hagyománnyal bíró díszítés azonban az írott, batikolt, azaz viaszlevonásos technikával készül. Alapelve, hogy ahol viasz került a tojásra, ott a festék nem fogja meg. Festés és száradás után a viaszt el kell/lehet távolítani. Csupán egy égő gyertyára van szükség, ennek viaszába és lángjába mártogatva az írókát felvisszük a mintákat a tojásra. Lényeg, hogy csak a forró viasz fogja be a felületet, ezért folyamatosan mártogatni és melegíteni kell az íróka csövét.

Milyen mintát írjunk?

A régi tojásokon archaikus geometriai motívumokat, reneszánsz és barokk virágornamentikát, török hímzéshatásokat is megfigyelhetünk. Elterjedtek a gereblyés, tyúklábas, fenyőágas, barkaágas, búzakalászos motívumok. Virágmintákból jellemző a tulipán, a török szegfű, az olaszkorsó, a gránátalma sokféle változata, a különböző levélalakok és pontocskák használata.

A Néprajzi Múzeum útmutatójából kiderül, hogy ha a tojást megírtuk, jöhet a festés! A viaszos technika miatt kihűlt festéklevet kell használnunk, majd a viaszt kell eltávolítani. Óvatosan gázlángba, bunzenégő lángjába tartva (a gyertya lángja nem elég meleg, és nem eléggé kormoz) a tojás egy-egy részéről egymás után papírkendővel letöröljük a felolvadt viaszt. A villanylapon megmelegített rongy szintén kiváló segédeszköz lehet.

A múzeum a gyerekeknek az olvasztás helyett a felső-Tisza-vidéki technikát javasolja: aranyporos vattával bedörzsöljük a megfestett tojást, az aranypor a viaszos mintát fogja beszínezni.

(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)

index.hu/kultur/2021/03/30/husvetra-varva-a-tojast-elobb-irjak-csak-azutan-festik/

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
Index.hu · Kultúr
banner

Vélemény, hozzászólás?