ápr 6, 2021
5 Views
0 0

A hagyomány kortárs ügy – A felújított soproni Szent Mihály-templom oltáráról és keresztelőkútjáról

Written by

– A szembemiséző oltár modern, mégis illeszkedik a gótikus templom berendezéséhez. Ez hogy lehet?

– Ez kezdettől fogva tervezői alapállás volt. Minden újonnan bekerülő műalkotás kortárs kell hogy legyen, ugyanakkor fontos, hogy a meglévő elemekkel harmonizáljon. Szemléletünk szerint az oltár nem lehetett más, mint egy elmozdíthatatlan, a talajjal összeépített kőtömb. Ugyanakkor az új oltár több szállal kötődik a környezetéhez. Abból a szentmargitbányai kőből faragták, mint amiből a templom is épült, az oltár kőlapját tartó tömbök közötti nyílás pedig gótikus ablakként értelmezhető.

– Miben hasonlít a szembeoltár és a felolvasást szolgáló ambó?

– A két „berendezési tárgy” összetartozik. A II. vatikáni zsinat irányelve szerint az ige liturgiája ugyanolyan fontos, mint az Eucharisztiáé. Egyszerűen fogalmazva az oltárnak és az ambónak egy szinten kell állnia. Véleményem szerint ez egyszerre jelent szellemi és geometriai síkot is. Mindkettő mészkőből készült, és itt is megjelenik formaként a két visszametszett tömb. Ez értelmezhető úgy is, mint két könyv: Ószövetség és Újszövetség. Ez esetben a vízszintes összekötő rúd maga Jézus.

– Az oltárba épített ereklyetartókat a felesége tervezte. Miből állt a közös munka?

– Folyamatosan kísérleteztünk az anyagokkal, szerkezetekkel. Legszemléletesebb példája ennek az oltár. Az általános gyakorlat szerint az oltárokba két ereklyét süllyesztenek. Itt a megbízó azt szerette volna, hogy a relikviák látható módon jelenjenek meg. A végeredmény olyan, mintha az oltár formálása a két ereklye befogadására tett gesztus lett volna. Apor Vilmos és Meszlényi Zoltán püspök vértanúk ereklyéi jelentőségüket tekintve nagyok, fizikai méretüket tekintve azonban kicsik. Emiatt a feleségem olyan ereklyetartókat tervezett, melyek a bennfoglaláson túl a kiemelés feladatát is ellátják. Kortárs geometrikus formákkal, pálmaleveleket idéző háttérfelületekkel operált. Feleségemnek, Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésznek nem ez volt az első egyházi megbízása. Műhelyéből került ki például az idei eucharisztikus világkongresszus nagy, ún. „kettős” monstranciája is.

(…)

–  Milyen lett a templom keresztelőkútja?

–  Eddig a templomnak nem volt keresztelőmedencéje. A liturgia eredetileg a szentélyben kapott helyet, de most „előre költözött” a bejárathoz, ami önmagában is jelentős különbség. A szentség kiszolgáltatása így még szimbolikusabb, jobban kifejezi az egyházba való belépést. A medence az oldalhajó csillagboltozatos terében áll, ami egyedi miliőt kölcsönöz a keresztelésnek. A kupolán jó néhány szimbólumot fedezhetünk fel. A tető legmagasabb pontján Keresztelő Szent Jánost szimbolizáló kereszt látható. Ebből mint forrásból négy pánt, négy patak szalad le az íves felületen: a négy evangélista. A jelképes víz apró hullámokat vetve érkezik a kőmedence éléhez. Elérkezünk a forrástól a tengerig, az alfától az omegáig. E két szimbólum, Α és Ω szintén felfedezhető az ötvöstárgyon, játékosan elforgatva, halakként megjelenve. A talapzat megformálása a felette feszülő boltozat rajzolatát idézi.

(…)

– Mivel tud hozzájárulni a mai építészet egy középkori templom felújításához?

– Minden kor építészete másként állt egy megelőző kor alkotásaihoz. Nagyon szemléletesen követhető ez nyomon a soproni Szent Mihály-templom esetében. A késő középkori templom helyén egykor nagy valószínűséggel egy ennél régebbi állt. A gótika ezt egyszerűen lebontotta és helyére építette a sajátját. A barokk korban szintén átépítették a templomteret, majd az 1850-es években Stornó Ferenc historikus módon, neogót stílusban állította helyre a templom egyes részeit. Nagy változást a II. vatikáni zsinat rendelkezései hozhattak volna, de ekkor, 1963 után Magyarország nem a templomfelújítások korát élte. Erre most érkezett el az idő, amikor nincsenek kötött stílusok, nincsenek dogmák. Ami a mai építészet lehetőségeit jelenti, az a szemlélődés, az egyedi megoldásokra való törekvés, a párbeszéd keresése, valamint a hagyomány és a korszerűség harmóniájának megteremtése.

A teljes interjú a Győri Egyházmegye Hitvallás című online magazinjában jelent meg. ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Lenzsér Péter

Magyar Kurír

magyarkurir.hu/hirek/a-hagyomany-kortars-ugy-felujitott-soproni-szent-mihaly-templom-oltararol-es-keresztelokutjarol

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
magyarkurir · News
banner

Vélemény, hozzászólás?