máj 31, 2021
9 Views
0 0

A föld örökké megmarad – Újraindult az Erdélyi Katolikus Akadémia

Written by

Az előadó bemutatta a fenntartható fejlődés kortárs megközelítéseit, majd Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáján keresztül a katolikus tanítással való párhuzamokat vizsgálta, zárásként pedig röviden kitért a mindennapi gyakorlatra.

Az előadást megelőzően Vik János, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékánja kiemelte: a teológia kar kettős jubileumot ünnepel idén, egyrészt az egyetem 440 éves jezsuita előzményeire emlékeznek, másrészt 25 éve, 1996-ban indult a Római Katolikus Teológia Kar a BBTE keretei között. Novemberben nemzetközi szimpózium keretében szeretnék méltó módon megünnepelni az évfordulókat – a Katolikus Akadémia előadás-sorozatának újraindításával pedig szeretnék méltóképpen előkészíteni ezt az ünnepet. A 2010-ben indított, majd 2016 óta szünetelő Katolikus Akadémia most is, ahogyan korábban, az ember életét érintő kérdések megvitatását tűzte ki céljául.

A társadalom fontos kortárs kihívását, a fenntartható fejlődést és annak egy lehetséges katolikus megközelítését mutatta be az akadémia első, május 20-i előadásában Benedek József. A központi kérdés a fenntartható fejlődésnél, hogy miként értelmezzük a haladást, a fejlődést. A gazdasági paradigma folyamatos fejlődésről, gazdasági növekedésről, korlátlan anyagi fejlődésről beszél, de már 1972-ben a növekedés korlátjaira irányították a figyelmet a Római Klub tagjai.

Kvantitatív modellekkel és számításokkal igazolták, hogy ki fogjuk meríteni a nem megújuló energiaforrásainkat, és bár erre van még száz-kétszáz évünk, nem dőlhetünk hátra.

Utak kellenek a fenntartható fejlődéshez, így megjelentek alternatív megközelítések, mint a fenntartható növekedés, zöld növekedés, zöld beruházások, zöld hitel, zöld gazdaság, kék növekedés, kék gazdaság, körkörös gazdaság, de ezek egyelőre nem tudtak reális alternatívát nyújtani a folyamatos fejlődés paradigmájára. Mindehhez további kihívások adódnak hozzá, mint például a biodiverzitás elveszítése, az állat- és növényfajok kihalása, a klímaváltozás összetett problémája, az óceánok elsavasodása, az ózonréteg elvékonyodása, a nitrogénszennyezés stb.

A probléma súlyosságának felismerését követően a világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. Elfogadták a fenntartható fejlődési célokat (sustainable development goals, SDG), így a 17 cél kijelölésével és a nemzetközi összefogással a fenntartható fejlődés meghatározó fejlesztési paradigmává vált.

Az előadás második részében, a katolikus perspektíva bemutatásánál Benedek József professzor kiemelte az egyház társadalmi tanítását, ami fontos adalékkal szolgálhat a fenntartható fejlődés problémaköréhez. A pápák szociális enciklikái egyfajta irányt mutatnak ebben, a katolikus hívek és közösségek elköteleződése is segítheti a fenntartható fejlődés megvalósítását.

A fenntartható fejlődés konkrét alkalmazásaiban a bölcsesség minden formáját fel kell használni, így a vallási bölcsességet is – mondta az előadó. Ezt főként Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáján keresztül mutatta be.

Ahogyan már korábban szóba került: a fenntartható fejlődés főként az anyagi, technikai dimenzióval foglalkozik, mellőzve a lelki, spirituális dimenziót, így ebben sokat segíthet Ferenc pápa enciklikája. A fenntartható fejlődés mindennapi alkalmazásában nyújthat segítséget a spirituális dimenzióval való kiegészítése. Enciklikájában a Szentatya egy átfogó ökológiára tesz javaslatot, amely átfogó megoldás lehet korunk összetett válságára. Hogy mennyire komolyan veszi ezt a pápa, Benedek József szerint jól szemlélteti a tény, hogy az enciklika megjelenését követő évben Ferenc pápa létrehozott egy dikasztériumot, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatában névvel.

Az enciklika ugyan szóhasználatát tekintve nem beszél a fenntartható fejlődésről, hanem átfogó ökológiáról, de ez átírható, lefordítható egy olyan fenntartható fejlődési felfogásra, ahol a spirituális dimenzió megelőzi az anyagi dimenziót.

Az előadó fontos fejleménynek tartja, hogy rendhagyó módon a pápai enciklikában jelentős szerepet kap a tudomány, magáévá teszi a tudományos kutatás legjobb eredményeit és így maga az enciklika a tudományos eredmények összefoglalásával, ismertetésével kezdődik.

Az enciklika egyik legismertebb kommentelője az előbb említett dikasztérium ökológiai bizottságának a vezetője, Joshtrom Isaac Kureethadam SDB, aki felvázolja a Laudato si’ tíz zöld parancsolatát, amelyeket az előadó lefordított és az előadás végén bemutatott a hallgatóság számára.

Cselekvés – a tíz zöld parancsolat

Észlelés:
1. Gondoskodás. A Föld, közös otthonunk sérülékeny, ezért gondját kell viselnünk. Isten szereti a teremtett világot, tehát nekünk is szeretnünk kell.
2. Odafigyelés a szegényekre. A szegények panaszait meghallani. A környezeti krízis etikai probléma is.

Értékelés:
3. A világ mint jó hír. A természeti világ teológiai, evangéliumi víziójának újrafelfedezése.
4. Az ökológiai bűn felismerése. Annak felismerése, hogy a teremtés megsértése, közös otthonunk tönkretétele ökológiai bűn, ami vezeklésre indít.
5. A válság emberi gyökerei. Elismerése annak, hogy a közös otthonunk válságának mély emberi gyökerei vannak. Ezért felelőséggel tartozunk.

Cselekvés:
6. Átfogó ökológia kidolgozása a „minden mindennel összefügg” elvén.
7. Felelősségvállalás. Közös otthonunk felelősebb kezelése, a közjó elvére épülő új gazdaság és új politikai kultúra építése révén.
8. Környezettudatos polgárságra nevelés életstílus-váltással, egy új szövetség kialakításával az emberiség és a természeti világ között.
9. Ökológiai spiritualitás felöltése. Közösség vállalása minden teremtménnyel, a természeti világot áthatja az isteni jelenlét.
10. Ökológiai erények művelése. Dicsőítés, hálaadás, gondoskodás, igazságosság, munka, józanság, alázat.

(Benedek József fordítása, összefoglalása)

Kureethadam szerint az enciklika egy pasztorálteológiai módszert követ, amely szerint érzékeljük, látjuk a problémákat, elgondolkodunk ezeken, reflektálunk rájuk, illetve megoldást keresünk ezekre cselekvés formájában. Meglátása szerint

az enciklika két új paradigmaváltást is tartalmaz: az egyik az a felismerés, hogy a Föld a saját otthonunk, ami több mint a környezet, a másik pedig az a felismerés, hogy a válságok kapcsolódnak egymáshoz, így a gazdasági, környezeti és erkölcsi válság gyökerei azonosak, és ezek az ember belső válságához kapcsolhatók.

Ennek kezelésére a legjobb megoldás az átfogó ökológia.

Ferenc pápa ökológiai bűnökről beszél, az embernek pedig ökológiai kötelezettségei vannak, ami azt jelenti, hogy hitünk részét képezik a Teremtővel szembeni kötelességeink mellett a természettel szembeni kötelességeink is. Ennek megfelelően etikai, lelki teendőink vannak, meg kell változtatnunk az életstílusunkat, ökológiai megtérésre van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy engednünk kell, hogy a Jézussal való találkozásunk minden következménye megjelenjen a minket körülvevő világhoz fűződő kapcsolatainkban (vö. LS 217).

A környezeti, a gazdasági válságnál, korunk komplex válságánál nem járható út csupán a technikai megoldás, így másfajta szemléletre, gondolkodásra van szükség, egy másfajta politikára, oktatási programra, életstílusra, spiritualitásra, a lerombolt értékek visszaszerzésére, a sebesség csökkentésére. Benedek József szerint a Laudato si’ enciklikában egy olyan lelkiségi dimenziót vázolt fel Ferenc pápa, amely összeegyeztethető az ENSZ által elfogadott 17 fenntarthatósági céllal – ezeket egészíti ki a pápai megközelítés.

A beszámoló teljes egészében ITT olvasható.

Forrás: Szász István Szilárd/Romkat.ro

Fotó: Vik János

Magyar Kurír

magyarkurir.hu/hirek/a-fold-orokke-megmarad-ujraindult-az-erdelyi-katolikus-akademia

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
magyarkurir · News
banner

Vélemény, hozzászólás?