Júl 9, 2020
41 Views
0 0

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Written by

Az elmúlt egy hét során két csapadékhullám vonult át az országon: csütörtökön és pénteken alakultak ki záporok, zivatarok, helyenként nagyobb felhőszakadások elsősorban a keleti országrészben, rövid idő alatt 30 mm-nél nagyobb mennyiségekkel. A hét végi száraz idő után hétfőn estére hidegfront érkezett újabb csapadékkal, mely kedd délelőtt el is hagyta az országot. A két hullámból összességében többnyire 5 és 10, főleg a Tiszántúlon sokfelé 20-40, de helyenként 60-80 mm is lehullott (1. ábra). Ezzel szemben a Dunántúl középső részén (a Balaton környékétől északra), valamint Pakstól délre Baján át a határig alig esett. Hetek óta megfigyelhető, hogy a keleti, főként északkeleti országrészben esik nagyobb mennyiség, míg a Dunántúl főként keleti és északi tájain alig esik: a 30 napos csapadékösszeg északkeleten nagy területen a 200 mm-t is meghaladja, míg a Dunántúlon helyenként a 60 mm-t sem éri el (2. és 3. ábra). Az egyenetlen csapadékeloszlásból adódóan a talajok nedvességtartalma is nagy eltéréseket mutat az ország egyes részei között. A belvízzel elöntött területek nagysága csökkent, sokat szikkadt a talaj a Tiszántúlon is. A felső fél méteres réteg errefelé gyakorlatilag telített, ugyanakkor a Dunántúlon foltokban már a kritikusnak mondható határt, a 40%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható nedvességtartalom (4. ábra).
Pénteken a Nyugat-Dunántúlon éreztette hatását, egy hidegfront, amely mögött szombaton már országszerte visszaesett kissé a hőmérséklet, de vasárnapra ismét mindenütt visszatért a kánikula. A hétfői front jelentős lehűlést hozott, a tiszta, száraz levegőben pedig szerda reggelre többfelé 10 Celsius fok alá hűlt a levegő (5. ábra).

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa, búza és a repce aratása is javában zajlik. A betakarításra száraz és meleg időjárás lenne az ideális, mert a főleg keleten sokfelé sáros talaj nem teszi lehetővé a kombájnok munkáját és a szemnedvesség sem ideális. A kapás növények a csapadék és a meleg idő hatására rengeteget fejlődtek az elmúlt néhány hétben, sokat egységesedtek is az állományok. A napraforgó egyre többfelé virágzik, a kukorica pedig már embermagasságú a jó vízellátottságú területeken, és a címerhányás fenológiai fázisában van. A Dunántúlon, főleg a Kisalföldön és Baranyában azonban csapadékra lenne szükségük. A gyümölcsök közül érik a kajszi, a kései meggy, a málna, a bogyós gyümölcsök és már a korai őszibarack is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a június második felére, végére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen azokon a vidékeken, ahol döntően szántóföldek terülnek el, a csökkenés a jellemző, mely a kalászosok és a repce érésével van összefüggésben. Az állandó kultúrák uralta tájakon pedig kismértékű növekedést látunk, míg a Tiszántúl északi részén erőteljes a növekedés. Ez a csapadékos időjárás hatása. Az anomália térképen a szántóknál a vetésforgó miatt nagyon mozaikos a kép (kis területen belül váltják egymást a vörös és zöld foltok), míg az ország nagyobb részén a  esősebbre fordult idő miatt döntően pozitív eltéréseket látunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg igen erőteles növekednek indult az országban az utóbbi napok meleg időjárásának hatására. Jelenleg többnyire 660 és 750 foknap között van az országban a hőösszeg (6. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, a különbség pedig nő az országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-80 foknapos az elmaradás, a Dunántúlon kisebb, míg északkeleten nagyobb az eltérés, amit az idén a meleg idő kései érkezése okozott. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, de a korábbi hiány az ország nagyobb részén már egyre inkább pozitív eltérésbe ment át. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be, de a tavalyihoz képest északkeleten jócskán van késés.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az aratás kezdetén főleg a keleti országrészben akadályozta a gyakori csapadék és a felázott talaj a betakarítást. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve, majd az érés utolsó szakaszára megérkezett a kánikula.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), annyi, ami épp elég, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A kukorica fejlődését júniusban nedvességhiány nem korlátozta, de a Dunántúlon már ismét jól jönne a csapadék, a Kisalföldön a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka kevesebb, mint a fele az optimálisnak, és ismét kezd kritikusan kiszáradni a talaj felső rétege. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, így a növény jelenleg többnyire szép állapotban van, és a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

Az előttünk álló 6-8 nap során egy hidegfront átvonulására kell számítani, melynek érkezése szombaton este valószínű. Addig egyre melegszik az idő, pénteken és szombaton kánikula várható. A fronttal záporok, néhol heves zivatarok érkeznek, összességében területi átlagban 2-15 mm csapadékkal. A jelenlegi számítások szerint ismét északnyugaton lesz a kisebb mennyiség és keleten a több. A front után vasárnaptól száraz idő következik a jövő hét közepéig mindenképpen. A talajok vízkészlete összességében csökkenni fog ebben az időszakban. A front átvonulását megerősödő, átmenetileg viharossá fokozódó szél kíséri majd. A hőmérséklet csúcsértéke a szombati 30 fok fölötti értékekről közel 10 fokkal visszaesik, majd a hét közepére 25-30 fokig melegszik. A frontmentes napokon jobbára napos idő valószínű, melyhez erős UV sugárzás társul majd.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. július 9.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

met.hu/atiranyitas.php?id=3838&m=2

Article Tags:
Article Categories:
met
banner

Vélemény, hozzászólás?